2022. március 22. Szakma Nem jogszerű az oltásellenesek adatkezelése Az "Egyetértek azzal, hogy védőoltásra senkit ne lehessen kötelezni, és annak hiánya miatt senkit ne lehessen büntetni vagy korlátozni. " elnevezésű országos aláírásgyűjtés során az adatkezelők megsértették az átlátható adatkezelés és az elszámoltathatóság elvét, valamint az érintetteket sem tájékoztatták megfelelően. 2021. december 13. Jogsértő a chatüzenet tartalmának közzététele Egy szülő jogszerűtlenül készített felvételt egy óvodai beszélgetésről és azt az interneten jogszerűtlenül osztotta meg a többi szülővel, amellyel különleges személyes adatokat jogalap nélkül kezelt -állapította meg a NAIH. 2021. október 13. Az adatkezelés jogalapjairól általában A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Buzás Péter, dr. Péterfalvi Attila és dr. Révész Balázs szerkesztésében megjelent, Magyarázat a GDPR-ról című könyv a korábbi magyarázat új, hatályosított és bővített kiadása. Az adatkezelés egyik jogalapja a hozzájárulás. A kötet célja, hogy közérthetően, mégis a szakértő szemével mutassa be az Európai Unió adatvédelmi keretrendszerének alapját képező rendelet egyes előírásait, jogintézményeit.
Abban az esetben pedig, ha uniós polgár adatát kezelik, vagy az érintett személy az adatgyűjtéskor az EU területén tartózkodik, a forum shopping alkalmazása már nem segít és a GDPR alkalmazása kötelező. Bár a GDPR 4. cikk 23. Adatkezelés jogalapja gdr im. pontja meghatározza a személyes adatok határokon átnyúló adatkezelésének fogalmát, az ott szereplő szabály valójában az Európai Unió különböző tagállamaiban végzett, tehát EU-n belüli adatkezelésekre vonatkozik, amelyet a GDPR megfelelően biztosít. Az adattovábbítás fogalma helyesen a harmadik országokba, harmadik országon belüli területekre és meghatározott ágazatoknak vagy nemzetközi szervezetek részére történő adattovábbítást jelent, amelyet a 44. cikk szabályoz. Eszerint olyan személyes adatok továbbítására, amelyeket – EU-n kívüli – harmadik országba, vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbításukat követően adatkezelésnek vetnek alá, csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adatkezelő és az adatfeldolgozó teljesíti az előírt feltételeket és garantálja a megfelelő védelmet.
A GDPR értelmében a hozzájárulás természetesen úgy is megadható, hogy az érintett valamely internetes honlap megtekintése során bejelöl egy erre vonatkozó négyzetet. Fontos, hogy a hallgatás, az előre bejelölt négyzet vagy a nem cselekvés nem minősül hozzájárulásnak, ugyanis a hozzájárulás megadásának aktív cselekedetnek, nyilatkozatnak kell lennie. Adatkezelés jogalapja gdr macs. Tájékoztatáson alapuló hozzájárulás A rendelet megköveteli a hozzájárulás elfogadhatóságához, hogy az megfelelő tájékoztatáson alapuljon. Ahhoz, hogy a hozzájárulás tájékoztatáson alapulónak minősüljön, az érintettnek legalább tisztában kell lennie az adatkezelő kilétével és a személyes adatok kezelésének céljával. A tájékoztatásnak a hozzájárulás megadása előtt kell megtörténnie, és az adatkezelőnek tudnia kell bizonyítani, hogy megfelelő tartalommal, a hozzájárulás előtt megadta a szükséges tájékoztatást az érintettnek. A tájékoztatás pontos tartalmát szintén meghatározza a GDPR. Önkéntesség A hozzájárulás megadása nem tekinthető önkéntesnek, ha az érintett nem rendelkezik valós vagy szabad választási lehetősséggel, és nem áll módjában a hozzájárulás anélküli megtagadása vagy visszavonása, hogy ez kárára válni.
Ehhez kapcsolódik a GDPR azon megállapítása is, hogy a hozzájárulás olyan egyedi esetekben nem szolgálhat érvényes jogalapként az adatkezeléshez, amelyekben az érintett és az adatkezelő között egyértelműen egyenlőtlen viszony áll fenn, mivel így valószínűtlen, hogy a szóban forgó hozzájárulás megadás önkéntesen történt. Forrás: Origo Ezzel kapcsolatosan a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a munkahelyi adatkezelésekkel összefüggésben már kimondta, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszonyokban nem értelmezhető a hozzájárulás önkéntessége: a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltségi viszonyban, ha az alkalmazott a hozzájárulását megtagadja, ez anyagi vagy nem anyagi természetű hátrányt okozhat neki. Az érintett hozzájárulására tehát, mint adatkezelési jogalapra, a munkahelyi adatkezelések esetében csak kivételesen lehet hivatkozni, alapvetően akkor, amikor egyértelmű, hogy az adatkezelés során feltétel nélküli "előnyöket" szerez a munkavállaló, és nem érheti őt semmilyen hátrány az adatkezelés megatagadása esetén.
Könyv: Az önző gén - bővített kiadás ( Richard Dawkins) 317478. oldal: - Könyv Természettudomány Biológia Etológia Richard Dawkins brit evolúcióbiológust ez a könyv emelte korunk legismertebb természettudósainak sorába, és tette az egyik legismertebb tudomány-népszerűsítővé a világon. Az önző gén teóriája annyiban különbözik Darwin elméletétől, hogy a kiválasztódás egységének nem a fajokat, hanem a géneket tekinti. Dawkins könyve a neodarwinizmus egyik nagy továbbfejlesztése, eszerint mindannyian túlélőgépek vagyunk, és az a dolgunk, hogy megőrizzük a géneknek nevezett önző molekulákat. A lenyűgöző és szellemes kötet az evolúció génszemléletű felfogásának kifejtésével, az önzés és az önzetlenség biológiájának vizsgálatával arra törekszik, hogy az élettel kapcsolatban minden a helyére kerüljön a szívekben éppúgy, mint az agyakban. Ez az új kiadás az első angol nyelvű megjelenésének 40. évfordulójára készült - ez alkalomból a szerző több, magyarul eddig még meg nem jelent szöveggel egészítette ki.
Az önző gén ( ISBN 9632816455, ISBN 9630946106; eredeti címén The Selfish Gene) Richard Dawkins 1976-ban írt tudományos-ismeretterjesztő könyve. Magyarra Síklaki István fordította. Magyarul először 1986 -ban jelent meg. A második, bővített kiadás ( 2005) az 1989-es angol kiadás alapján készült. Leírás Szerkesztés Ez a könyv emelte Dawkinst egy ismeretlen etológusból az egyik legismertebb evolucionista tudóssá, és egyben az egyik legismertebb tudomány-népszerűsítővé a világon. Állítólag a könyv egy áramszünet miatt született, amikor Dawkins nem tudta a kísérleteit végezni, és e helyett leírt bizonyos gondolatokat egy füzetbe. Ezen pár oldal lett később a könyv pár fejezete. Az önzőgén-elmélet Darwin elméletétől annyiban különbözik, hogy a kiválasztódás egységének Darwinnal ellentétben nem a fajokat, hanem a géneket tekinti " Ezt a könyvet, amely az állati viselkedésről szól, szinte tudományos fantasztikus regényként kell olvasni. Célja az, hogy megmozgassa a képzeletet. De mégsem tudományos fantasztikus regény: tudomány.
Ezek az önfeláldozva túlélő prokarioták lettek azok, akiket ma mitokondriumoknak nevezünk, és akik a befogadójukkal (vagy bekebelezőjükkel) endoszimbiózisban a valódi sejtmagvas, eukariota sejteket alkotják, bizonyságául annak, hogy a már legtávolabbi időkig visszamenő őseink sem álmodhattak semmiféle sikerességről kényszerű, de kölcsönös szolidaritás nélkül. És dolgaink így mennek immár több mint hárommilliárd éve.
A kromoszómaszakaszain keletkező, örök nyomot hagyó változások viszont ugyanúgy kiválóan alkalmasak arra, hogy fontos információkkal szolgálhassanak a családfakutatáshoz, mint férfiágon az Y kromoszómák markerei. Természetesen az ősök anyakönyvi és mitológiai beazonosítása rendkívüli jelentőséggel bír valamennyiünk számára, a mitokondriumok tanúságtételének hordereje egy másik területen azonban ennél összehasonlíthatatlanul nagyobb. A sejtbiológia őslénykutatói egységesen elfogadják azt a hipotézist, hogy a földi élet feltételeinek kialakulásakor nem lehetett jelentős mennyiségű oxigén a légkörben, az első élőlények előzményeinek, a körülhatárolt sejtmaggal még nem rendelkező prokariotáknak olyan képződményeknek kellett lenniük, amelyeknek anyagcseréje nemhogy oxigénmentesen ment végbe, de az oxigén megjelenése a légkörben valóságos végzetet jelentett legtöbbjük számára. A krízist csak azok az anaerob prokariota organizmusok lehettek képesek átvészelni, amelyek szimbiózisba kerültek bizonyos oxigénbaráttá vált baktériumokkal, magyarán hagyták magukat bekebelezni, ám úgy, hogy mégis megőrizték önálló voltukat és öntörvényűségüket, magukra vállalva a biológiai duó energiagazdálkodásának felelősségteljes feladatát, amelynek betöltése nélkül a továbbiakban már egyikük sem maradhatott volna életképes.
Azt vetette fel, hogy az állategyedek szándékosan és önzetlenül csökkentik szüléseik gyakoriságát a csoport egészének javára. Hipotézise nagyon vonzó, mert jól illeszkedik ahhoz, amit az embereknek egyénenként tenniük kellene. Az emberiségnek túl sok gyermeke van. A népesség nagysága négy dologtól függ: a születésektől, a halálozásoktól, a bevándorlástól és a kivándorlástól. A világ népességének egészét tekintve be- és kivándorlás nem fordul elő, s így csak a születések és a halálozások maradnak. Mindaddig, amíg szülőpáronként átlagosan kettőnél több gyermek éri meg a szaporodóképes kort, a gyermekszülések száma az évek során egyre gyorsuló mértékben nő. A népesség nem egyszerűen egy rögzített mennyiséggel növekszik minden nemzedékben, hanem inkább a már elért méret valamely rögzített hányadával. Mivel ez a méret maga is növekszik, a növekmény mérete is növekszik. Ha ez a növekedés akadálytalanul folyhatna, a népesség meglepően gyorsan csillagászati méreteket érne el. Mellesleg egyvalamit még azok az emberek sem ismernek fel, akiket aggasztanak a népesedési problémák, nevezetesen azt, hogy a népesség növekedése épp úgy függ attól is, hogy mikor lesznek az embereknek gyermekeik, mint attól, hogy hány gyermekük lesz.