2008. június 19. Korhatár PG-13 12 Bevétel $ 46 012 734 [1] $ 105 952 280 [1] További információk IMDb A boldogító talán (Made of Honor) egy 2008 -as amerikai filmvígjáték Patrick Dempsey és Michelle Monaghan főszereplésével. A filmben Sydney Pollack utolsó szerepében látható. Bemutatója Észak-Amerikában 2008. május 2-án volt, Magyarországon június 19-én került a mozikba. A boldogító talán előzetes. Cselekménye Tom Bailey sikeres és szerencsés a nőknél, akik gyakran váltják egymást hálószobájában. Legjobb barátja Hannah, akit a főiskolán ismert meg, Skóciába utazik üzleti útra, s távollétében Tom üresnek érzi életét – ráébred, hogy ő az, akire igazán szüksége van. Úgy dönt, ha a lány visszatér hat hét múlva, megkéri a kezét. Ám Hannah nem várt meglepetéssel érkezik haza: egy előkelő férfi eljegyezte őt, s tervei szerint Skóciába fog költözni. Felkéri Tomot, hogy legyen a "nyoszolyólánya", amire a férfi igent mond, remélve, hogy így az együtt töltött idő alatt elejét veheti az esküvőnek és visszanyerheti Hannah-t. Itt a vége a cselekmény részletezésének!
Kedvencelte 26 Várólistára tette 63 Kiemelt értékelések AniTiger 2015. október 12., 10:29 Jóféle kis hülyeség, már nem először láttam… az elejéről ugyan lemaradtam, de pont tudom, hogy mi ez a dolog sütikkel. :) Néhol nagyon szánalmas, de csak egy Patrick Dempsey film! Alapvetően egy bájos helyzetet dolgoz fel, de szerencsére egy hozzám hasonló nem házasodás-párti számára is élvezhetően. (Egyébként imádom a skótokat, íreket meg úgy általában az északiakat, de hogy nem szúrta ki a csaj szemét, hogy neki ez nem lesz jó? :D) Liza 2016. augusztus 15., 19:55 Halálosan utálom a romantikus filmeket, de ez megvett kilóra. A boldogító tajan.com. Vicces, álmodozós és nem is csöpög a nyáltól:D viky0222 2015. december 10., 21:03 Egy könnyed, romantikus vígjáték, kicsit idétlen, de élvezhető. Többször láttam már, és még sokszor is fogom. Tomot mindig bírtam benne, Colintól viszont a falat tudnám kaparni. :D Gwener 2019. december 1., 12:21 Ez kérem az Álljon meg a nászmenet halovány utánzata, fordított felállásban. Csak amíg az tényleg szerethető és vicces és bájos, addig ez sajnos eléggé gyengécske, sablonos és unalmas, rengeteg idegesítő karakterrel.
2020. 04. 11 Kovács Gergely Miért ferde a korona keresztje? Hogy zajlott a koronázás? Ilyen kérdésekre is választ kaphatunk. A koronavírus járvány miatt a világhálóra került egy csodás film a Szent Korona történetéről. A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film a magyarság első számú ereklyéje és legfőbb nemzeti kincse, a Szent Korona, valamint a magyar felségjelvények és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a nézőt. A Szent Korona tisztelete vitathatatlan és mind a mai napig töretlen. Sorsa nemcsak tükröződik a magyarság sorsában, hanem több mint ezer év alatt Magyarország történetének és államiságának legfőbb szimbólumává is vált. Ennek ellenére koronánk kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2012 közepe óta működő "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében 2012 közepe óta működő "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport szisztematikus kutatómunkával ezeket a fehér foltokat igyekszik feltárni és a nagyközönség számára is bemutatni. A film egy jelenete: Bethlen Gábor 1622-ben visszadja az uralkodó megbízottjának a Szent Koronát. Forrás: Filmever A Bárány testvérek mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest), mindegyik koronázótemplom színhelyére és a Szent Korona legfontosabb őrzési helyeire, összesen közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket. A tudományos ismeretterjesztő filmben számos eddig ismeretlen koronázási kincsünk kerül első ízben alaposabb bemutatásra – például a legrégebbi koronás országzászló (1618), az első budai koronázás (1792) magyar királyi udvarmesteri pálcája vagy éppen egy elveszettnek hitt koronázási jelvény, az utolsó pozsonyi szertartáson (1830) használt koronázási cipellő. Emellett a nézők megismerkedhetnek a korona legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolásának keletkezésével, Sopron elfeledett 17. századi koronázóvárosi múltjával, valamint a korona keresztje elferdülésének legvalószínűbb rekonstrukciójával éppúgy, mint a magyar felségjelvény legizgalmasabb kalandjaival, a világhódító Szülejmán szultánhoz és Bethlen Gábor erdélyi fejedelemhez fűződő viszonyával, de még koronázásaink kulisszatitkaival is.
A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában (2016) 3 of 5 A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában (2016) Titles A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában Languages Hungarian
A Magyar Tudományos Akadémia Lendület elnevezésű programjának keretében Pálffy Géza történész vezetésével egy kutatócsoport azt a célt tűzte maga elé, hogy feldolgozza a Szent Korona, az uralkodói jelképek és a koronázások történetét a mohácsi vésztől egészen az utolsó, 1916-os koronázásig. A 2012 nyarán alakult kutatócsoportnak 14 belső és több tucat külső munkatársa van a különböző szakterületekről: többek között művészettörténész, numizmata, történész-filológus tagjai is vannak. A KÉSZ veszprémi csoportjának meghívására Pálffy Géza kutatásvezető, az MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos tanácsadója Új kutatási eredmények a Szent Koronáról címmel tartott előadást január 19-én a Padányi gimnáziumban. A veszprémi születésű tudós a Szent Korona és a koronázási tárgyak kalandos útjának magyarországi és nemzetközi helyszínei közül kiemelte – a hallgatóság nagy örömére – a koronához kapcsolódó veszprémi emlékhelyeket és eseményeket. Mivel a királynék koronázásának joga a mindenkori veszprémi püspököt illette, kitért a királynék koronázásának módjára is.
Product Description Bárány Krisztián és Bárány Dániel Filmje / Szakértő: Prof. Dr. Pálfy Géza / A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című, 65 perces ismeretterjesztő film a magyarság legfőbb nemzeti ereklyéje, koronázási jelvényeink és királykoronázásaink eddig ismeretlen történeteinek felfedezésére hívja a Nézőket. / A Szent Korona több mint ezer év alatt Magyarország államiságának legfőbb szimbólumává vált. Ennek ellenére kalandos históriájának számos fejezetét napjainkig homály fedi. A 2012 óta működő Szent Korona Kutatócsoport ezeket a fehér foltokat igyekezett feltárni. / Hogyan került koronánk a világhódító Szulejmán szultán kezébe? Mikor ferdülhetett el a keresztje? Fejére tette-e Bethlen Gábor vagy Szemere Bertalan? Mit üzen a 21. század emberének a Szent Korona és a koronázási jelvények különleges együttese? / A Bárány testvérek egyedülálló módon mind az öt magyar koronázóvárosba (Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Sopron és Budapest) és nemzeti ereklyénk legfontosabb őrzési helyeire, közel húsz helyszínre kísérték el a szakértőket.
A film elsőként mutat be eddig ismeretlen, páratlan értékű nemzeti és koronázási kincseket, úgymint a legkorábbi szent koronás magyar címerrel díszített országzászlót (1618), a legrégebbi Horvátország-zászlót (1647), a magyar királyi udvarmester gyémántokkal ékesített pálcáját az első budai koronázásról (1792), egy elveszettnek hitt koronázási jelvényt (az uralkodó koronázási cipőjét) vagy éppen koronánk legkorábbi hiteles, részletes és színes ábrázolását az 1550-es évek közepéről. Registration: This entry was posted in tudosklub. Bookmark the permalink.
Magyar ismeretterjesztő film, 2016 A műsorszám megtekintése 6 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Feliratozva a teletext 333. oldalán. Forgatókönyvíró: Bárány Krisztián Operatőr: Bárány Dániel Rendezte: Bárány Krisztián