Tisztelt Kollégák, Hallgatók! 176 évvel ezelőtt a magyar országgyűlés ezen a napon tette a magyar nyelvet államnyelvvé. Éppen ezért 2011. szeptember 26-án a magyar országgyűlés ezt a napot nyilvánította A magyar nyelv napjává. Azóta mind Magyarországon, mind pedig a határon túli területeken e napon méltatjuk a magyar nyelv napját. Az idei évben a járványhelyzetre való tekintettel megemlékezésünk is a személyes ünneplés helyett a virtuális térbe kényszerült. A Filológia Tanszék Magyar Tanszéki Csoportja és a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont a magyar nyelv napját méltatván az alább látható videó-összeállításban a magyar nyelv történetének egy-egy jelentős korszakából kínál ízelítőt arról, hogyan is hangzott/hangozhatott azokban az időkben a magyar szó, a magyar beszéd.
A Magyar Országgyűlés 2011. szeptember 26-án fogadta el azt a határozatot, melynek értelmében november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította annak emlékére, hogy 1844-ben V. Ferdinánd magyar király ezen a napon szentesítette a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. Az országgyűlési határozat szerint: "Az Országgyűlés, felismerve azt, hogy a magyar nemzet összetartozását legfőbb szellemi kulturális örökségünk, nemzeti nyelvünk fejezi ki legjobban – tiszteletben tartva hazánk hagyományos nyelvi sokszínűségét, egyben felelősséget vállalva a kisebbségek nyelvhasználatának jogáért –, a nemzet fejlődését és hagyományainak őrzését egyaránt szolgáló magyar nyelv iránti megbecsülésének kifejezése érdekében, a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvény, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi II. törvénycikk elfogadásának napját, november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánítja". Az országgyűlés 1790-től 1844-ig lépésről lépésre elérte, hogy a magyar legyen a hivatalos élet és a politika nyelve.
"Láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír. " (Kosztolányi: A tíz legszebb szó) A magyar nyelv napját 2009 óta ünnepeljük. Az ünnepet 2008 decemberében az Anyanyelvápolók Szövetsége javasolta, és időpontjául április 23-át jelölte meg, mivel 2008-ban ezen a napon nyílt meg a Magyar Nyelv Múzeuma. Amikor azonban a parlament a magyar nyelv napját törvénybe iktatta, nem ezt a dátumot tartotta meg, hanem egy másikat jelölt ki. A választás november 13-ára esett: 1844-ben az országgyűlés ezen a napon tette a magyar nyelvet államnyelvvé. " Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok... nincs fogható. Nem külsőséges valami, mint a kabátom, még olyan sem, mint a testem. Fontosabb annál is, hogy magas vagyok-e vagy alacsony, erős-e vagy gyönge. Mélyen bennem van, a vérem csöppjeiben, idegeim dúcában, metafizikai rejtélyként. Ebben az egyedülvaló életben csak így nyilatkozhatom meg igazán. Naponta sokszor gondolok erre. Épp annyiszor, mint arra, hogy születtem, élek és meghalok. "
A résztvevő városok számos önálló programmal is készülnek, író-olvasó találkozók, színpadi előadások, versfelolvasás, nyelvi játékok teszik tartalmassá a napot. 2001 óta az ENSZ is ünnepli hivatalos nyelveit Az angol nyelv napját április 23-án ünneplik, William Shakespeare halálának napján. A francia nyelv napja március 20., mivel a Frankofónia Nemzetközi Szervezetét ekkor hozták létre 1970-ben. A kínai nyelv napján, április 20-án Cangjieről emlékeznek meg, mert a legenda szerint ő alkotta meg a kínai írásjeleket. Június 6-a az orosz nyelv napja, mivel ekkor született Puskin, akit az orosz irodalmi nyelv megteremtőjeként tartanak számon. A spanyol nyelv napja október 12-e, melyet Spanyolországban a nemzet napjaként ünnepelnek, hiszen ekkor lépett először Amerika földjére Kolumbusz Kristóf. Fazakas Virág kultúra Kapcsolódó cikkek « Gesztenye a téli vitaminforrás Energiatakarékos Házak Nyílt Napok országszerte »
AZ ÉV MÚZEUMA 2022 díjat május 21-én, a Múzeumok Majálisán adják át a Múzeumkertben. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 9 jelölt verseng: heten a kismúzeumok, ketten pedig a nagy múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A díjkiosztó ünnepség előtti pár hétben ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt. Következzen most a nagy múzeumok kategóriájából a Munkácsy Mihály Múzeum! Az 1899-ben alapított múzeum annak a festőművésznek a nevét viseli, akit minden magyar ismer, akit számon tartanak Európában és Amerikában egyaránt. Az alkotó csabai emlékeiből táplálkozva készítette a magyar festészet történetének egyik legismertebb alkotását, az Ásító inast. Békéscsaba és a múzeum legfontosabb feladatának a Munkácsy-kultusz életben tartását és ápolását, a magyar kultúrkincs, a Munkácsy-œuvre és -életút bemutatását, feldolgozását, értékelését és óvását tekinti.
Munkácsy Negyed Békéscsaba Most történik Jelenleg zajló, és hamarosan kezdődő programok a Negyedben. 2022-06-22 2022-09-12 Csabai Nyár A Csabai Nyár keretében júniustól szeptemberig különféle programok a Munkácsy Negyedben! 2022-07-14 20:00 21:30 Antovszki Band koncert Július 14-én 20 órától az Antovszki Band garantálja az utcabáli hangulatot Békéscsabán, a Szent István téren. Szent István tér 2022-07-15 20:00 A Neoton Família Sztárjai Július 15-én Békéscsabán, a Szent István téren lépnek fel a Neoton Família Sztárjai. 21:00 22:30 Show & Bors / Skorka Blue Július 15-én 21 órától, Show & Bors / Skorka Blue koncertre várják az érdeklődőket a Csabagyöngye Kulturális Központba. Csabagyöngye Kultúrális Központ 20:30 Irie Maffia koncert Július 16. -án szombaton 20:30-tól Irie Maffia koncert lesz Békéscsabán a Szent István téren. Munkácsy Mihály Múzeum Állandó kiállítások a múzeumban.
Az intézményt az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre. A gyűjteményfejlesztés kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történeti emlékek, a numizmatika, az iparművészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére is. 1910-ben a város múzeumpártoló vezetőtestülete a tekintélyessé nőtt gyűjtemény számára új épületet terveztetett Wágner József helyi építésszel. A neoklasszicista épületet - amely ma is a múzeum otthona - 1914-ben avatták fel. A múzeumot a nagy realista festőről, Munkácsy Mihályról (Munkács 1844 - Endenich 1900) nevezték el, aki gyermekkorát Békéscsabán töltötte. Az intézménynek jelenleg közel 170 ezer régészeti, 10 ezer néprajzi, 5500 képzőművészeti, 4500 történeti és több ezer természettudományi műtárgya van. 37 ezer tételes történeti adattára és majd 50 ezer felvételből álló fotótára is jelentős. Legfontosabb műtárgyai között tartják számon a Munkácsy Mihály relikvia gyűjteményt, (személyes használati tárgyai, fotók életéről, műveiről, modelljeiről, írásos dokumentumok) festményeit, a magyarországi szlovákok és románok hagyományos kultúrájának emlékeit, valamint a madártani gyűjteményt is.
Egy géniusz diadala 2020. 09. 30. 10:35 Munkácsy Mihály – Egy géniusz diadala címmel csütörtöktől tekinthető meg a nagyközönség számára a békéscsabai Munkácsy Múzeum új állandó tárlata, amely a virtuóz tehetség festészetébe és életébe enged bepillantást. Fotós: Rosta Tibor Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár az új tárlat keddi hivatalos megnyitóján úgy fogalmazott, a kiállítás egy 19. századi történetet mesél el 21. századi nyelven 21. századi látogatóknak. Felidézte a " festőfejedelem " békéscsabai éveit, azt, hogy ott mondta ki, festő lesz és hogy oda köti az első, igaz be nem teljesült szerelem. Az államtitkár hangsúlyozta, különösen fontosnak tartja, hogy Békéscsabán él a Munkácsy-kultusz, hogy a város lakói magukénak érzik a művészt és munkásságát. A politikus ajándékba vitt egy eredetileg a Dreher Sörmúzeumban kiállított, 1860-as évekből származó asztalosszerszámot, egy vonókést, utalva ezzel arra, hogy Munkácsy Mihály (1844-1900) Békéscsabán töltötte asztalosinas éveit.
Feliratkozom a hírlevélre
Herczeg Tamás (Fidesz) országgyűlési képviselő arról szólt, hogy a 2018-as statisztikai adatok szerint a kormány 448 milliárd forintot költött kultúrára, ami 17 százalékos növekedés az előző évhez képest. A lakosság kultúrára fordított forintjai is emelkednek, meghaladják az információtechnológiai eszközökre költött kiadásokat. Szarvas Péter polgármester elmondta: Munkácsy számára viszonyítási pont volt Békéscsaba, ott festette első olajképét is. Halála után néhány nappal az akkori városvezetés utcát nevezett el róla. Napjainkban pedig Munkácsy-negyedet alakítanak ki a Modern városok program részeként, amelynek egyik fő kulturális attrakciója a kiállítás – húzta alá. A tárlat 19 eredeti alkotást mutat be, amelyek összértéke közelíti az ötmilliárd forintot. Hat festményt a Magyar Nemzeti Galériától (MNG) kaptak tartósan kölcsönbe. Optikailag is kiemelt – magassága miatt is – a Sirató asszonyok a keresztfánál című mű, amely Munkácsy barátja, gróf Andrássy Gyula belügy-, majd külügyminiszter tőketerebesi mauzóleumába készült.
Most a néprajzi, a képzőművészeti gyűjtemény után a történetit vehetjük szemügyre. Örökváltsági szerződés Történeti gyűjteményünk dokumentumokkal, irodalomtörténeti anyaggal, valamint tárgyi anyaggal is büszkélkedhet. A gyűjtemény túlnyomó többsége Békéscsabáról és környékéről származik. A század elején már értékes darabok kerültek a múzeum tulajdonába. Helytörténeti jelentőségüknél fogva kiemelkednek az Ipartestület által 1900-ban átadott céhiratok és pecsétnyomók. Ebben az időben már ajándékozás útján fényképek, térképek, emléklapok, korabeli levelezések is gyarapították a gyűjteményt, amelynek anyaga az 1960-as évekre közel 3000 darabot számlált. A két világháború közti időszak jelentős eseménye a Munkácsy-relikviák múzeumba kerülése, melyek múzeumunk fontos részét alkotják. Napjainkra a Munkácsy-gyűjtemény tárgyainak és dokumentumainak száma 579 db-ra emelkedett, melyben megtalálhatóak a művész személyes használati tárgyai, festőeszközei, népművészeti tárgyai és a temetéséhez kapcsolódó anyagok.