Én, látod, nem tehetem, mert halott vagyok. Hol van most az a sok nő, akik szerettek téged? " A halál és haldoklás motívuma jelenik meg a Beethoven 3. szimfóniájának címével megegyező, Eroica című novellájában, amely a grandiózus férfi nagyközönség előtt rejtve maradt haláltusáját mutatja meg. A hősi halál motívuma további szövevényes-motivikus szinteken is megjelenik a szövegben, például a novella bárójának visszatérő álmában, ahol őt, mint Wagner híres alakját, Siegfriedet temetik. A grandiózus férfi halálának többször elképzelt története minden esetben azt kísérli meg bemutatni, hogy a körülötte élők és önmaga hogyan zárja le a nagyszabású vagy legalábbis annak elgondolt életét. A varázsló halála című novellájában vagy a Hamvazószerdában számos, Csáth életére is ráolvasható párbeszéd található, ami nagyon izgalmas összeérése életrajznak és fikciónak. Ennek ellenére Csáth novelláinak – a történeteknek, amelyek rosszul végződnek – könyörtelen lélekfeltáró, minden érzékszervünkre ható világa a szerző személyes életének részletei nélkül is teljes világ.
A nők lábujjhegyen járták körül a haldokló varázslót, jól megnézték, és akinek eszébe jutott, mondott is valamit rá. Például: - Szegénynek nemsokára üvegesek lesznek a kék szemei. - És a finom, nőies, vékony kezeiről le fognak esni a szép körmei. - Bocsánat - mondta a harmadik -, neki egész életében barna szemei voltak. - És széles, férfias, nagy izmos keze! - Mily tüzes erővel tudott ölelni. - Tévedés, mindig gyöngéden, finoman ölelt, mint egy asszony. - Olyan biztos és kényelmes volt az ölében, hogy akár napokig elüldögéltem volna benne. - Sohase ültetett engem az ölébe. Ő ült mindig az én ölembe. - Egyenes, kevés szavú ember volt, úgy tudott haragudni, hogy jaj annak, aki a kezébe kerül. - Nagysád téved, kedves és szíves beszédű férfi volt ő, és soha hangosan beszélni nem hallottam. Így beszélgettek a nők a haldokló varázslóról, aszerint, amint ki-ki előtt másnak mutatkozott, és ki-kivel másképpen és másképpen bánt. - Menjenek innen - mondta a varázsló. - Legyenek szívesek elmenni, az öreg arcotok kellemetlenül hat rám, és különben a koporsómat hozzák.
A varázsló megtámaszkodott a könyökére, mert eszébe jutott, hogy ez volt az egyetlen leány, akit életében szeretett. Csodálkozott kissé, mert a dolog régen volt, öt-hat éve – és a leány semmit sem változott. Rövid szoknyát viselt, fiatal, édes arca meg nem öregedett, mint a többi nőé. – Végre egy fiatal nő – köszöntötte a leányt a varázsló. – Kellemesen lep meg, hogy halálom előtt még egy szép, fiatal lányt láthatok. A leány nem utálta meg őt e kellemetlen és alakoskodó megjegyzésért, lehajolt, megölelte, és kérlelni kezdte, hogy keljen föl. – Das ewig weibliche zieht uns! … – mondta a varázsló fanyar mosollyal, bár nem tudott jól németül, és a Faustot eredetiben sohase olvasta. De mégis ellágyult, és megcsókolta a leányt a száján. – No most, fiam, menj – mondta azután – elég ennyi nekem. Menj, fiatal vagy és szép, és akadnak igen derék férfiak ott künn. – Azzal hanyatt feküdt, és mosolyogva, gyönyörködve nézte a leányka könnyes arcát és édes aranyszemeit. Kis idő múlva újra szólott. – Belátom, hogy az ópium és a sok rossz csók helyett jobb lett volna téged feleségül venni, és meg is tenném, ha apám a koporsót már ki nem fizette volna.
Valóban hozták. Szép érckoporsó volt. A varázsló apja rendelte kétszázhuszonöt forintért; a gavalléria a családban volt. - Sok pénzemben van a fiam - mondta a temetkezési vállalkozónak. - Mégis megreszkírozom, hadd legyen szép temetése. A varázsló most hamarosan megfésülködött kis kézi tükrében, elrendezte az ajkait - gúnyosan mosolygóra, amely pózban különösen tetszelgett magának, aztán elküldött egy kisfiút tiszta gallérért és kézelőért. Addig is átvizsgálta a szemfedőt, s lefejtette róla zsebkésével az ezüst csipkedíszt, miután bántóan ízléstelennek találta. Ezalatt megérkezett a tiszta gallér és kézelő. Kicserélte őket a régivel, sietősen beült a koporsóba, és fütyörészve le akart dőlni a fekete selyemvánkosra. E pillanatban kis kendőben, futva, kipirulva és könnyezve egy leány érkezett. A varázsló megtámaszkodott a könyökére, mert eszébe jutott, hogy ez volt az egyetlen leány, akit életében szeretett. Csodálkozott kissé, mert a dolog régen volt, öt-hat éve - és a leány semmit sem változott.
Hogy tönkre fog tenni. Nézz meg engem, ötven éves vagyok. Másképp éltem én. Egészen másképp. Az anyja, egy sápadt, régen halott asszony, zsebkendőjével takarta el az arcát, és zokogva magához ölelte a varázsló fejét. – Miért nem akartál, fiam, rendesen élni! Megházasodni. Most úgy pusztulsz el, mint valami kóbor kutya. A feleséged befogná a szemeidet! Én, látod, nem tehetem, mert halott vagyok. Hol van most az a sok nő, akik szerettek téged? – Én nem szerettem egyiküket sem – mondta a varázsló. – Különben is csak az kellene még, hogy nők előtt haldokoljak. A varázsló nagyanyja, egy főkötős, pápaszemes öregasszony, lassan topogott arra. Kerekes gombolyítógépét hozta a kezében, és a másikban a kis kanári madarat kalitkában. A zsebében kötés volt, egy harisnya, amely a varázsló számára készült. – Én foglak megfürdetni, és még ma kész lesz az új harisnya, amelyben el fognak temetni. A nagymama nagyon szerette a varázslót. Talán legjobban minden unokája közt. Kétségbeesetten sírt, úgy, hogy le kellett venni a pápaszemét is.
00cm, Magasság: 20. 00cm Súly: 0.
Olaszfalu Asztalos – Asztalos Az igazi önszeretet - motivációs videó Szabó Péter | Tiszta Forrás T. - Bútor Kft. - Olaszfalu, Hungary Tóth Vera pincérnő, Varga Feri asztalos lett - Sztárok civil állásban Tóth Ágoston Rafael – Wikipédia Ajánlatkérés, elérhetőségek, kapcsolat | T. -Bútor Kft. Olaszfalu T. | H – 8414 | Olaszfalu | Tarkarét utca 9. Telefon: +36 (88) 495 -506 | +36 (30) 746 - 8127 Fax: +36 (88) 495 -506 E-mail: Ügyvezető: Tóth József Adószám: HU 14109322 Képek és szövegek: A honlap összes képi és szöveges tartalma kizárólag a T. tulajdona, melyet szerzői jog véd. Tóth József Asztalos Olaszfalu, Ajánlatkérés, Elérhetőségek, Kapcsolat | T.-Bútor Kft. Olaszfalu. Ezen termékek illetéktelen felhasználását és továbbítását törvény tiltja. Karl Urban ezredes második, 1849. februári erdélyi betörésekor a kolozsvári helyőrség egy részével Besztercénél útját állta a császári csapatoknak, majd a Medgyesről odaérkező Bemmel együttműködve újra kiszorította őket Bukovonába. Helytállásáért Bem ezredessé léptette elő és kinevezte Beszterce katonai parancsnokává. Jelentős érdemeket szerzett Észak-Erdély katonai védelmének megszervezésében, ezért Czetz János lovasbalesete után egész Erdély katonai parancsnokává nevezték ki.
Hírek és információk; Ügyintézés; A Rendőrségről; Legfrissebb híreink; Nyilvános körözések...