A Népszava profiljáról sokat elárul, hogy a temetésére küldött koszorút is előre megosztották a közönséggel: "József Attila, a szegények költője. Az istenek halnak az ember el hotel. " Persze igazság bújik meg a sorokban, a hangját és a befogadó közösséget kereső József Attila 1930-ban valóban belépett az illegalitásban működő kommunista pártba (ahol megismerte Szántó Juditot, akivel egy párt alkottak 1936-ig), ám kívülállósága megmaradt – 1930-ban a Toll című lapban élesen kritizálta Babits Mihály Az istenek halnak, az ember él című munkáját, ezzel nem csak a Nyugat új nemzedékétől szakította el magát, hanem a Baumgarten-díj reményétől is. "[... ] még felét sem vitte véghez annak, amire képes"
"[…] ugyan a világon minden érdekelte, és ő tudta, honnan, s mikor a ligetben perecet s forgót, Párizsban pedig újságot árult, mint jutott hozzá s mint ért rá, de mindenhez értett, mindenbe beletanult s filozófiától úgy izgatódott, mint szociológiától s gazdaságtantól" – írta Ignotus, aki a gyász perceiben még nem tudhatta, hogy tört elő a költőből a teljes magyar irodalom, Csokonai, Vörösmarty, Petőfi és Ady öröksége: "József Attila hozománya a gondolat, mely visszaösztönödött érzéssé". A Népszava 1937. december 5-én megjelent lapszáma – amely "a személyes barátság melegével és fájdalmával értékeli őt" – József Attilára az üldözött agitátor kényszerzubbonyát erőltette. "Mennyire vágyott valami biztos kenyérre! Az istenek halnak az ember el hotel en inglés. " – a szerkesztőség érvelése szerint ők maguk adták számára a táptalajt, segítettek filozófiai és szociológiai tudásának elmélyülésében, Marx és Hegel eszméinek közös nevezőre hozásában, és külön hivatkoznak a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című kötetére. Visszaemlékezésükben József Attila nem csak a szavak, hanem a tettek mezején is a magántulajdon elleni harc bajnoka: a Nincsen apám se anyám című kötet első kétszáz példányát köztulajdonnak nyilvánította, és kiadta, hogy az olvasás után mindenki adja tovább a következő várakozónak.
A történet első ránézésre a romantikus filmek jól ismert elemeit hozza: egy fiatal lány önmagát keresi, és minden tervének megvalósításához remek lehetőségei vannak, miközben megtalálja élete szerelmét, Akselt (Anders Danielsen Lie), jól kijönnek egymással, már tényleg csak az utolsó nagy lépés hiányzik a "boldogan élnek, amíg meg nem halnak"-hoz. Trier ennél a momentumnál fogja meg az egész film lényegét, majd kerekíti ki mondanivalóját: tulajdonképpen mi hiányzik ahhoz, hogy képesek legyünk megragadni a normálisnak, sőt, tökéletesnek tűnő boldogságot? Vagy tényleg ott van a boldogság, ahol a környezetünk szerint lennie kell? Az istenek halnak az ember el annuaire. A kérdés körbejárásának tökéletes alanya Julie, akiben mindenki vagy magára ismerhet, vagy felismerhet benne egy ismerőst. Ugyanis a lány nem tudja, mit akar, mit kezdhet magával, és emiatt a világ legrosszabb emberének érezheti magát. Először sebész lesz, majd pszichológus, aztán kipróbálja a fotózást, de aztán inkább csak élvezi a norvég főváros nyújtotta pezsgést.
Nem túlzás róla azt állítani, amit Jézusról is megállapítottak: "Ahol csak járt, jót tett" (ApCsel 10, 38). A lelki életben is a gyakorlat embere volt, tanácsai, prédikációi a hétköznapokból indultak ki, ami néha meghökkentően hatott, de emögött egy eltökélt Krisztus-követés húzódott meg, s akár a legegyszerűbben megfogalmazott gondolatok megmaradtak hallgatói fejében és szívében. Úgy járt a világban, mint aki nagyon otthonos a technikai, műszaki adottságok között, s mivel maga is a tettek embere volt, igyekezett mindennapjaiba, a látszólag külső megnyilvánulásokba is lelket vinni. Képességeivel tisztában volt, és tudta azt is, hogy neki valami mást kell adnia, mint a korban hozzá közel álló tudósabb ferences rendtársainak. Mivel ő mindenkivel megtalálta a hangot, ezért őt is könnyen meg lehetett találni és szólítani. Élete nyílegyenes volt. Ha a karmelita Kis Szent Terézhez lehetne hasonlítani, akkor ő is egy "kis utat" járt. Kránitz Mihály, egykori tanítványa így búcsúzott Orbán Márk atyától - ferencesek - Pax et bonumferencesek – Pax et bonum. Egy ügye volt: az Isten, s ezt az emberek szolgálatában tudta megmutatni.
2019. évi eljárás | Költségvetési eljárások | BUDG | Bizottságok | Európai Parlament
Cím: 1055 Budapest, Kossuth tér 1-3. | Tel. : + (36) 1 441-4000 | Térkép || Virtuális Parlamenti séta | Postacím: 1357 Budapest, Pf. : 2. E-mail: webmaster(kukac) | Idegenforgalom: idegenforgalom(kukac) | Országházlátogatás: (kukac) Akadálymentesítési nyilatkozat
2019 - Költségvetési Tanács - Országgyűlés Ugrás a tartalomhoz Weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk olvasóinknak. További információ