Fotó: Kántálás A kántálás a felnőttek, jellemzően férfiak dolga volt, s az éjjeli órákra időzítették, ekkor karácsonyi énekes, verses köszöntőt mondtak a ház népének, akiket meglátogattak. Ostyahordás Az ostyahordás eredete a középkorig nyúlik vissza. A kántor karácsony előtt néhány nappal a családok minden egyes tagjának küldött ostyát, s még plusz hármat: egy került a karácsonyfára, egy megmaradt tartalékba, egyet pedig a mestergerendára szegeztek, figyelmeztető jelként, hogy a karácsonyi békesség egész évben kitartson. A családok cserébe élelmiszert, lisztet, hurkát küldtek a kántornak. Karácsonyi magyar népszokások pdf. Ezt a menetet, ami vitte, nevezték ostyahordó menetnek, útközben énekeltek, verseltek. Betlehemezés A betlehemezés talán a legismertebb karácsonyi népszokásunk mind közül, s egyes helyeken még ma is él. Gyakorlatilag egy kis színdarab, melyben Jézus Krisztus születésének körülményeit elevenítik fel. A szereplők, gyermekek, általában pásztoroknak öltözve, házilag készített jászollal vagy betlehemi templommal járnak házról házra.
Beteg embert, állatot gyógyítottak vele, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy ne romoljon el a bor. A Szent János-napi boráldás eredetéről annyit tudunk, hogy a középkori legenda szerint Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak: akkor hajlandó hinni Krisztusban, ha kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet, és az nem árt neki. A mérget először megitatták két gonosztevővel, akik azonnal meghaltak. Karácsonyi szokások – Betlehemezés A betlehemezés a karácsonyhoz kötődő magyar keresztény népszokás. Több szereplős dramatikus játék, a legnépszerűbb karácsonyi paraszti misztériumjáték, pásztorjáték. Szereplői a kis Jézuson kívül Jézus születésének tanúi: Mária, József, a Háromkirályok, angyal, pásztorok, ökör, szamár, bárány. Hungarikumok :: Hagyományok és ünnepek :: Karácsonyi szokások. Karácsonyi szokások – Karácsonyi tizenketted Vízkereszt a "karácsonyi tizenketted" (12 napos ünnep) zárónapja – írja Jankovics Marcell a Jelkép-kalendáriumban. Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, "Tizenkettedik nap". A 354 napos holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban.
Date: 2014. 02. 22. Venue: Főnix Csarnok - Debrecen Az örök érvényű szerelmi történet a debreceni Főnix Csarnokban elevenedik meg ismét. Tíz év alatt több, mint ötszáz előadást ért meg a darab Magyarországon, ezáltal több százezer néző jutalmazta már vastapssal a produkciót. A Budapesti Operettszínház egyik legnagyobb sikere, a Rómeó és Júlia musical, 2014. Rómeó és Júlia musical Debrecenben! Jegyvásárlás és szereposztás itt!. február 22-én, több mint 8 év után, ismét Debrecenbe érkezik a Főnix Csarnokba! A párizsi világpremier hatalmas sikerét követően a budapesti teátrum 2004 januárjában mutatta be a musical magyar nyelvű változatát Kerényi Miklós Gábor rendezésében. 2005-ben, Debrecenben is hatalmas sikert aratott az előadás, közel 15. 000 néző tekintette meg a darabot. A produkció dalai felkerültek a rádiók slágerlistáira, a musical CD-je 2006-ban platinalemez lett. A Szegedi Szabadtéri Játékokon, monumentális díszletek között, káprázatos jelmezekkel, 200 táncossal és statisztával, a Budapesti Operettszínház sztárjaival bemutatott előadásról DVD felvétel is készült.
Ha már szerelem: működik a kémia a debreceni Rómeó és Júlia között? Rómeó és júlia debrecenben es kornyeken. Hajnalka Szakács Szakács Hajnalka: Nyilván egymásból is táplálkozunk-építkezünk, és hozott élményekből is. Kezdő színészek vagyunk és azzal küzdünk, ezt hogyan is kell napról napra "megtermelni" magunkban és hogyan kell újra és újra átélni, megélni, hogy meglegyen az itt és most. Vecsei Miklós: Én nagyon tudok Hajni szeméből "építkezni", nagyon örülök, hogy vele játszhatok. A cikk folytatását itt olvashatja.
Kelt: 2019. 01. 03 2019. április 8-án Debrecen ad otthont a Kiev City Balett előadásának Debrecenben. Az előadás a debreceni Kölcsey Központ színpadán lesz látható. A Kijevi Állami Színház kiváló táncművészei orosz és ukrán mesterektől tanultak. Rómeó és Júlia - | Jegy.hu. A legjobb táncosok Magyarországon. A Kiev City Balett számos elismerést tudhat magáénak. A közel kétszáz évvel ezelőtt megalakult киевськй муниципапьний театр / Kijevi Állami Színház kiváló táncművészei évről évre kiemelkedő és profi produkciókkal örvendeztetik meg a közönséget. A méltán híres társulat Magyarországra látogat és a Balett történelem egyik legnagyobb klasszikusában a Rómeó és Júliában láthatjuk kiteljesedni a felülmúlhatatlan táncművészek tánctudását. A több mint 40 főből álló csapat ebben az évben közel 50 alkalommal lép fel Közép Európában. Az együttes egy rövid bemutatkozás erejéig már 2012-ben látható volt Magyarország 5 nagyvárosában, de a hatalmas sikernek köszönhetően most újra megtisztelnek minket jelenlétükkel. A táncművészek szakmai tudását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Oroszország és Ukrajna legjobb mestereinek tanítványai alkotják a csapatot, akik csak egy hosszas előválogatás után lehettek tagjai ennek a neves együttesnek.
A három nő epizódja az egyik legbensőségesebben megfogalmazott jelenetsor az egyébként sokféle értelmezői, színházcsinálói dilemmát felvonultató előadásban. Júlia pirosra festett fürdőkádban üldögél, fején fürdősipka, s vihogva felelget mamájának s a dadusnak, akinek olyannyira jó a beszélőkéje, hogy szüntelenül lerohan dumájával mindenkit. Csillog, bugyog, zabolátlanul ömlik a humor a játékból. A dadának később is nagy szerepe lesz, s a kitűnő jellemszínész Oláh Zsuzsa remekül formálja meg a klasszikus nőalakot. Vecsei Miklós, Mészáros Tibor, Szakács Hajnalka Mikor Júlia visszavárja a hírrel dadáját, hogy széna-e vagy szalma, azazhogy Rómeó igent mond-e a szerelmi s férjhez menési ajánlatra, Szakács Hajnalka Júliája ironizálva, viháncolva mutatja be, hogy milyen is az elnehezült dada. 8 év után ismét Debrecenben a jubiláló Rómeó és Júlia - Színház.hu. Da, da, ritmizálja a nevet, s imitálja az elnehezült mozdulatokat, ahogy a megfáradt, nehézkes asszony előcammog majd, Lőrinc baráttól jövet jó hírt hozva, de azt sokáig meg nem osztva kisaszonykájával. Lőrinc barát fiatal, józan, mondhatni, földhözragadt férfi.
"Verona, én így szeretlek" – veti oda a nézőtérről felbukkanó Rómeó. E – színházon kívülről beemelt – megjegyzésben ott bujkál a finom irónia, mert ez a fiú tényleg őszintén szereti a várost, miközben a kívülről jövés gesztusa előre jelzi a kívülmaradás választását. Nem szükségszerűen életkorából fakad ez, hanem kompromisszumkereső, békés természetéből. Tökéletes outsider, de hát ennyi idősen, szeles, lázas tekintetű, álmodozó kamaszként át kell-e látni a város működését, a társadalom és a politika szövevényes játszmáit? Nem szükségszerűen, sőt. Ennyi idősen szerelmesnek kell lenni. És szerelmes is. Folyton. Ám sosem hóbortból, hanem az aktuális lángolást halálosan komolyan véve. Nem érzelgősen, hanem az addigi összes kalandot felülíró új rajongás bájával, az életkorból fakadó szertelenséggel. Ezt a Rómeót – szerencsés, megkockáztatom, ideális választás a szerepre Vecsei Miklós –, miközben szétveti a szerelem, mégis a földön jár. Jófiú, aki a mának él, de értetlenül szemléli a családi/politikai pártok által irányított veronai békétleneket.