Színházunkról: A Kolibri Színházat 1992-ben a Budapest Fővárosi Közgyűlés alapította. Az elmúlt évtizedekben sikerdarabjainkból formálódott a színház 33 darabból álló, repertoárja, mely 0-18 éves korig minden korcsoport számára szellemi és érzelmi fejlődésének megfelelő darabokat kínál. Repertoárunkra műfaji gazdagság jellemző, bábelőadás, prózai és zenés játékok éppúgy megtalálhatók nálunk, mint a mozgásszínház vagy az opera. A színház egyedülálló sajátossága az összművészeti jelleg. A hagyományos népi, klasszikus zenei, képzőművészeti és irodalmi értékeket képviselő darabokat és a mai szerzők új műveit egyaránt műsoron tartjuk. Magyarországon mi mutattunk be először 0-3 éves korú gyerekeknek csecsemőszínházi előadást és osztályterem-színházi előadást. Három játszóhelyünk: • Kolibri Színház (Bp. VI. Jókai tér 10. Jegy.hu | Jegyvásárlás. ) családi színházi előadások, mesejátékok, ifjúsági és csecsemőszínházi előadások • Kolibri Fészek (Bp. Andrássy út 74. ) előadások a legkisebbeknek • Kolibri Pince (Bp. Andrássy út 77. )
Előadások Galériák Hírek Írások Műsor Épület Igazgatóság Történet 2015/2016 2014/2015 2013/2014 2012/2013 2009/2010 2005/2006 2004/2005 2003/2004 2002/2003 fordító Békés Pál Yahoo Ruszina Szabolcs Shy boy Szanitter Dávid rendező Stefo Nantsou a rendező munkatársa Hajsz Andrea dramaturg Zalán Tibor Bemutató 2003. 12. 15. Stefo Nantsou rendezésében bemutatta a Kolibri Színház a Kövek c. darabot. 2003. december 19. Kolibri Színház Játszóhelyek, társszínházak, fesztiválok Kolibri Fészek Kolibri Pince Színház-választó Válassza ki a keresett színház kategóriáját majd nevének kezdőbetűjét vagy használja a keresőt! budapesti vidéki nyári határon túli külföldi nemzetiségi fesztivál intézmény a á b c cs d e é f g gy h i í j k l m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs zs
Amíg egy mozgóképet akárhányszor megnézel, mindig ugyanolyan lesz, addig egy színházi előadásban bármi bármikor megtörténhet. Például ha egy színész elfelejti a szövegét és rögtönöz. Vagy ha egy díszlet elszabadul, egy mozdulat nem úgy sikerül, és a többi. A maga módján minden este megismételhetetlen, még akkor is, ha akár több százszor is adja elő ugyanaz a gárda ugyanazt a darabot. És itt bukkan elő a másik nagy különbség: a színházban élőben láthatjuk a neves művészeket! Egy filmen a jóképű sármőr vagy csinos hölgy csak egy távoli alak marad, akit sosem fogunk a saját szemünkkel látni, ezzel szemben a színház nézőterén ülve a szereplőkkel egy levegőt szívunk, velük eggyé válva élhetjük át a történet fordulatait, izgalmait. Tény, hogy egy mozijegy jóval olcsóbb, mint egy színházjegy, ezzel kár is lenne vitatkozni. Sokan talán pont ezért is teszik le a voksukat az előbbi mellett. De az is közrejátszhat, hogy a filmvásznon – pont az élettelenségéből, mesterségességéből adódóan – sokkal több fordulatot, látványelemet tapasztalhatunk meg, míg egy darab előadása mindössze a világot jelentő deszkákra korlátozódik.
1944 június 6-án kezdődött meg a világtörténelem egyik legnagyobb hadművelete, a normandiai partraszállás, mely fontos fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A "D" napon ejtőernyős, tüzérségi és légierővel történő előkészítést követően, illetve megtévesztő akciók után, 170 ezer amerikai, brit és kanadai katona szállt partra Észak-Franciaország Normandia tartományában, mégpedig öt partszakaszon. (Ezek a következő elnevezéseket kapták: Utah, Omaha, Gold, Juno, Sword. ) Ami a megtévesztést illeti: a britek minden elkövettek azért, hogy Hitler hírszerzése ne Normandiába, hanem a Dover - Calais "vonalon" várja a szövetséges támadást. 1944 június 6 3. Ennek érdekében egy 1100 fős egységet küldtek az angliai Kent tartományba, hogy ott felfújható harckocsikkal, ál-tüzérséggel és tízezreknek tűnő csapatmozgásokkal tévesszék meg a III. Birodalom hírszerzését. A megtévesztés bevált: bár Rommel (akit Afrikából vezényeltek Franciaországba) nem dőlt be a trükknek, a rangidős Gerd von Rundstedt és maga Hitler is elhitték, hogy Calais közelében lesz a partraszállás tervezett helyszíne.
A májusra tervezett hadművelet végül június elejére tolódott át. A szövetségesek az első napokban Dovernál – Patton amerikai tábornok vezetésével – egy "ál-invázió" szervezésébe kezdtek, hogy elhitessék a németekkel, a La Manche-csatorna legkeskenyebb szakaszán indítják majd meg az
Itt aztán újabb kihívás várta őket: ki kellett füstölniük a betonbunkerek német katonáit, majd elfoglalni ezeket a lőállásokat. Ám az amerikaiak és angolok megoldották és a part biztosítása után m egkezdődhetett végre a Contentin-fésziget megszerzése, Cherbourg megtisztítása és Caen városának birtokba vétele is. 1944. június 6. | Partraszállás Normandiában. Önmagában a partraszállás 10 500 szövetséges katona halálát követelte (ami 6-7% -os veszteség), de a későbbi napokban - melyet Eisenhower a " hídfőcsaták 50 napjának " nevezett - minimális veszteségek árán sikerült nagyon komoly területeket felszabadítaniuk. Néhány hét után szövetséges kézre került egy 150 km hosszú és 30 km mély tengerparti sáv, ahonnan aztán Avranchesnél áttörve megkezdhették egész Észak-Franciaország felszabadítását. Közben persze tovább zajlott a szövetséges csapatok folyamatos partraszállása: 1944 július másodikára (majdnem egy hónappal a "D" day után) már 1 millió brit-amerikai-kanadai-ausztrál katona tette a lábát Normandia földjére. Július másodikáig partra szállt 13 amerikai, 11 angol és egy kanadai hadosztály és partra tettek 171 532 járművet is.
A szövetséges ejtőernyős egységek világosan megjelölték a normandiai hadszíntér szélső határait. Közöttük húzódott, végig a francia tengerparton, az öt inváziós partszakasz: a Utah, az Omaha, a Gold, a Juno és a Sword. A kora hajnali órákban, miközben az ejtőernyősök Normandia sötét sövényei között harcoltak, a legnagyobb hajóhad, melyet valaha látott a világ, gyülekezni kezdett e partok előtt: majdnem ötezer hajó szállított több mint kétszázezer katonát, tengerészt és a partvédelem katonáit. A támadás reggel fél 7-kor kezdődött, hatalmas légi- és haditengerészeti bombázás és tüzérségi össztűz előkészítése után, az invázió első hullámában néhány ezer katona gázolt ki a partra. " forrás: Ryan, C. 1944 június 6 1/2. : A leghosszabb nap. Európa, 1999, 9-10. o.