De nemcsak a szellemét, a testét is karban tartotta: a haditudományokra és a vitézségre apja és bátyja tanította, Mátyás pedig gyerekkorában már képes volt átúszni egy nagyobb folyót. Csakhogy Mátyásnak idejekorán fel kellett nőnie. Még tizenkét éves sem volt, mikor apja már menyasszonyt szerzett neki: a Hunyadiak legfőbb riválisának számító Cillei Ulrik tízéves lánya, Erzsébet volt a kiszemelt, aki nem mellesleg a hatalmas Cillei birtokok örököse volt. Erzsébet ezután a Hunyadiakhoz, míg Mátyás V. László király udvarába került – gyakorlatilag túszként. Tizenhárom éves volt, amikor apja, a dicső törökverő Hunyadi János a nándorfehérvári diadal után kitörő pestisjárványban meghalt (1456. augusztus 11. Igazságos volt? – Hunyadi Mátyás születésnapja (1443) | 24.hu. ). Nem egész egy esztendő sem telt el, amikor a bátyját, Lászlót lefejezték – alig töltötte be ekkor a tizennégyet. Mielőtt Lászlóra lesújtott volna a pallos együtt mentek V. László király udvarába, holott apjuk, míg élt a lelkükre kötötte: soha ne menjetek együtt a király udvarába! Az előzményekhez tartozik, hogy Hunyadi László korábban megölette Cillei Ulrikot, V. László király pedig a rivális főurak Garai László és Újlaki Miklós unszolására fogatta le udvarában a két Hunyadi-fiút.
Kolozsvár, február 23. – Ezen a napon született Hunyadi Mátyás, a magyar történelem leghíresebb és legismertebb személyisége. Mondák és legendák terjednek arról, Mátyás mennyire jól megértette magát a kisemberekkel. Az 1458 és 1490 között uralkodó királynak valóban sok arca volt. Apja Hunyadi János kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet. Tényleg igazságos volt-e Mátyás király? – Bukaresti Rádió. Volt egy bátyja: Hunyadi László, akit kivégeztek 1457-ben felségárulás miatt. Hatéves koráig egy dajka és anyja nevelte, majd először Szánoki Gergely, később Vitéz János tanította – humanista szellemben. Nagyon fogékony volt a történelmi érdekességekre, megtanult németül és csehül. V. László uralkodása ezekben az időkben már igen csak bizonytalanná vált, el is menekült Bécsbe, majd Prágába, magával vitte Hunyadi Mátyást is, egyfajta túszként. Az országban aztán megszűntek a zavargások, a király azonban váratlanul meghalt, megnyitva ezzel az utat a Hunyadiak, pontosabban Mátyás előtt. Egyszer volt Budán kutyavásár – Animációs film: Csehországba kellett menni Mátyásért, az akkori uralkodó, Podjebrád György azzal a kitétellel adta ki, hogy feleségül veszi lányát, Katalint.
Vagyis "ha Mátyás jeget talál, töri, ha nem talál, csinál" – tartja a mondás. Annyit elárulok, hogy én nagyon-nagyon várom a tavaszt.
Ezen a napon 578 éve, 1443. február 23-án született meg egy kolozsvári szőlősgazda házában, Hunyadi János erdélyi vajda fia, aki I. Mátyás néven az egyik legnagyobb magyar uralkodó lett. Ő a népmesék álruhás, igazságos királya, aki segít a szegényeken. Talán egyetlen másik uralkodónkról sincs annyi népmese, legenda, monda, mese, vers és különféle történet, mint az "igazságos" Mátyás királyról. E történetekben ő a jóságos és igazságos király, aki álruhában jár, segíti a szegényeket és megbünteti az önkényeskedő urakat. Igazságos Mátyás | Könyvtárak.hu - Tudás. Élmény. Kapcsolat.. A történészek szerint ez a kép kissé hamis, azt állítják, hogy Mátyást uralkodása alatt nem szívlelte a nép, sőt a magas adók miatt kifejezetten népszerűtlen volt. Csakhogy halála után hamar szétesett a történelmi Magyarország, jött a Mohácsi csatavesztés, a török hódoltság és a labanc iga – ezekhez képest pedig Mátyás király uralkodása maga volt a béke és a boldogság. Ki törődött akkor már az egykor magas adókkal, mikor enni sem volt mit! De kezdjük az elején! 1443. februárjában járunk, egy kétszintes polgárházban, "kincses" Kolozsvárott, a meseszép Erdélyben.
A mai napon Mátyás király születésnapjára emlékezünk, felidézve a nagy király uralkodásának egyes állomásait, miközben bemutatjuk a Könyvtá elérhető digitális tartalmakat. Mátyás 1443. február 23-án született Kolozsvárott. Apja, Hunyadi János erdélyi vajda. A másodszülött fiú elsősorban anyja, Szilágyi Erzsébet mellett nevelkedett, mivel apját a háborúk és az ország kormányzása kötötte le. Szilágyi Erzsébet a politikában csak keveset vett részt, viszont gondos gazdaként irányította a hatalmas Hunyadi-birtokokat, nevelte gyermekeit. Mátyás lett az az uralkodó, akinek a nevét a gyerekek előbb ismerték meg a mesékből, mint a történelemkönyvekből. Mit jelent királynak lenni? A meséket a régi korokban nem gyerekeknek mesélték. Felnőttek ültek össze estéről-estére, hogy meghallgassák a mesemondót, aki történeteket tudott szegény legényekről, elvarázsolt emberekről, csodás állatokról, messzi birodalmakról, no és persze jó királyokról… Azonban gyerekek is ültek a felnőttek között, vagyis a mesék mindenkihez szóltak.
Nemes vendége volt akkoriban egy bizonyos Méhffi Jakab nevű szőlősgazdának, akit az a tisztesség ért, hogy vendégül láthatta Erdélyország vajdáját Hunyadi Jánost és családját. Hunyadi ekkor már számos hadjáratban bizonyított, kiérdemelte a "törökverő" nevet, Ulászló király pedig kinevezte Erdély urának. Hogy miért vendégeskedett egy ilyen hatalmas úr egy módos, de egyszeri szőlősgazdánál ma már nem tudhatjuk, annyi azonban bizonyos, hogy Vajdahunyadvár a családi fészek ekkora már nem volt méltó a Hunyadiak hatalmához, így János átépítette, renoválta a várat. Talán ezért, talán másért, mindenesetre úgy esett, hogy Hunyadi János felesége, Szilágyi Erzsébet ebben a kis polgárházban hozta világra a későbbi nagy királyt egy fogcsikorgatóan hideg téli napon, 1443. február 23-án. Éppen egy nappal Jégtörő Mátyás napja előtt, talán ezért is kapta a kis jövevény ezt a nevet. Keveset tudni Mátyás gyermekkoráról, annyi azonban bizonyos, hogy az alacsonyabb nemesi sorból magát felküzdő János szerette volna, ha fiai, az elsőszülött László és a kis Mátyás (bátyja már tizenkét éves volt, mikor a későbbi király megszületett) a legjobb nevelést kapják.
Mátyás apósa, a huszita Podjebrád György (ur. 1458-1471) kiátkozása után – II. Pál pápa támogatását élvezve –, 1467-ben háborút indított Csehország ellen, hogy az eretneknek nyilvánított uralkodó koronáját magának szerezze meg. A cseh trónharcok már az első hadjárat idején általános tiltakozást váltottak ki, ugyanis a nemesség szemében Mátyás nyugati hadakozása hiábavaló és kalandor vállalkozásnak tűnt, mellyel, úgy vélték, a király könnyelműen elpazarolta a török elleni keresztes háborúra tartogatott forrásokat. A magyar nemesek hasonló ellenérzésekkel fogadták az 1471-es hadjárat tervét is, melyet Mátyás azért akart megindítani, hogy Podjebrád György halála után fegyveres fellépésével vitathatatlanná tegye csehországi uralmát. Egyes források azt állítják, hogy a királyi tanácsban folytatott vita olyannyira elmérgesedett, hogy az uralkodó felindultságában kezet emelt nevelőjére és legfőbb patrónusára, az idős Vitéz János érsekre. Nem tudni, hogy a szégyenteljes jelenet valóban megtörtént -e, mindenesetre a krónikás beszámolója híven tükrözi az akkori feszült viszonyokat, és magyarázatot ad arra is, hogy Mátyás legközelebbi bizalmasa miként kerülhetett a király ellen szerveződő összeesküvés élére.
Forr a világ bús tengere, ó magyar! Ádáz Erynnis lelke uralkodik, S a föld lakóit vérbe mártott Tőre dühös viadalra készti. Egy nap lerontá Prusszia trónusát, A balti partot s Ádria öbleit Vér festi, s a Cordillerákat S Haemusokat zivatar borítja. Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei, A Dardanellák bércei dörgenek, A népek érckorláti dőlnek, S a zabolák s kötelek szakadnak. Irodalom - 10. osztály | Sulinet Tudásbázis. Te Títusoddal hajdani őseid Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk A bölcs tanács s kormány figyelmén Állni-tudó legyen a habok közt. Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet! Ordítson orkán, jöjjön ezer veszély, Nem félek. A kürt harsogását, A nyihogó paripák szökését Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat. Ez tette Rómát föld urává, Ez Marathont s Budavárt hiressé.
Ennek ellenére a magyar rendek véleménye Napóleonról nem volt egységes. A legkisebb csoportot, a jakobinizmus felé hajló progresszíveket, akik Napóleonban a francia forradalom képviselőjét látták, hamarosan elnémította, háttérbe szorította az osztrák kormányzat. De rajtuk kívül is voltak a nemesség köreiben Napóleonnak csodálói, és akik nem csodálták, azok se érezték magukénak az ellene vívott háborút. Voltak, akik a Habsburgok szorongatott helyzetét szerették volna arra kihasználni, hogy politikai és gazdasági előnyöket csikarjon ki tőlük Magyarország. A magyarokhoz (Romlásnak indult...) – Wikiforrás. Ám a legerősebb a nagybirtokos, Habsburg-hű réteg volt, amely feltétel nélkül támogatta a bécsi udvart a franciák ellen pénzzel és katonával is. A Habsburg-ellenes magyar nemesi ellenzék nem akarta a császárnak megajánlani az adót és a katonákat, a vers keletkezésének idején, az 1807-es országgyűlésen is bizonyos régi követelések teljesítésétől akarta függővé tenni a dolgot. A hangulat akkor kezdett változni, amikor Napóleon már a magyar határokat is fenyegette.
Az eddig örökkévalónak hitt világ és rendje összeomlott, államhatárok, törvények, erkölcsök, szokások megváltozhatnak, semmiben nincs állandóság. Ebbõl a megrendítõ élménybõl azonban nem a k étségbeesés fakad, hanem éppen ellenkezõleg: az ábránd és hit, hogy a bölcsen kormányzott hajónk (államunk) "állni tudó" lesz a habok közt. Vagyis nemzetünk, hazánk nem fog elpusztulni, történelmi kivételként kívül marad az örökös változás szükségszerûségén. A hit alapja: 1. a Titusnak nevezett I Ferenc és a n emzet szilárd egysége, mely õrzi a régi rendet 2. lélek s szabad nép erkölcsi-fizikai fölénye, mely csuda dolgokra is képes A tenger jelentése ebben a részben tovább gazdagodik. Berzsenyi Dániel A Magyarokhoz c. költeményének elemzése | doksi.net. A latin költészet nyomán a hajó és a tenger metaforáját a történelmi viharokban erõs kézzel irányított álamként értelmezi Berzsenyi. Az 5. vsz egy lelkes felkiáltássorban ("Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet, ordítson "), E/2hez intézve: egy emberként szólítja fel Berzsenyi a m agyarságot, hogy egységre buzdítson Ezt egy személyes hitvallás és példaadás követi.
Minden olyan nép, amely idegen uralom alatt élt, megmaradásáért aggódott, így a romantika idején a nemzeti irodalom művelőit a hazafiság kérdése foglalkoztatta. A magyar irodalomban is meghatározó volt a nemzeti lét vagy nemlét kérdése, a múlt dicsőségének és a jelen kisszerűségének megélése, a nemzet pusztulásának rémlátomása. A reformkori költészetnek vissza-visszatérő témái ezek, melyeket Berzsenyi hazafias ódák ban dolgozott fel. Berzsenyi dániel a magyarokhoz elemzés. Célja a nemzetnevelés volt, ezt egyik levelében be is ismerte: "emberekhez szeretnék szólni, mint Horác". Ilyen nemzetnevelő hazafias óda A magyarokhoz I, amelyet pályájának korai szakaszában írt, de végleges formáját csak 1810-ben nyerte el. Ennek oka, hogy Berzsenyi poeta doctus (tudós költő) volt, aki a megírás után még sokat csiszolgatta-tökéletesítette műveit. Ezt a verset csiszolgatta leghosszabb ideig, mintegy másfél évtizedig: a költemény első változata a kutatók szerint 1796 körül keletkezhetett (a megírás pontos idejét azért nem tudjuk, mert Berzsenyi nem dátumozta a verseit).
A biztonság jólesõ érzése mögött ott rejlik az ifjuságtól való búcsú fájdalma is: ráeszmélés az idõ visszafordíthatatlanságára. Ezért a költõnek szüksége van az önvigasztalásra, s ezt "boldog megelégedés" illuziójával teremti meg. Berzsenyi dániel a magyarokhoz 1. Érvei: 1, j ómódú földbirtokosi élet 2, a kiegyensúlyozott családi élet boldogsága Mindez azonban egyfajta szembesítéssel történik, (értékszembesítõ vers) olyan összehasonlításban, amelyben saját birtokának gazdagsága eltörpül, kiábrándítónak hat az ókori irodalomból ismert görög tájak pompájához képest. A verszakot kérdés (valójában erõs állítást tartalmazó felkiáltás) zárja le "kegyes istenimtõl kérjek e többet? " Ez a túlzott bizonygatás inkább az elfojtani vágyó elégedetlenség megnyilvánulása.