A kanyaró elleni oltás nem csak a fertőző betegségtől véd meg, hanem annak eddig alulbecsült következményétől is, egy nemzetközi kutatás szerint ugyanis egy kanyaró fertőzés után a szervezet akár három évre is védtelenebbé válhat más súlyos fertőzésekkel szemben. Régóta köztudott, hogy a kanyaró hetekre, hónapokra legyengíti az immunrendszert, és fennáll a kockázata annak, hogy a betegségen átesettek, különösen a gyermekek más súlyos fertőzést is megkapjanak. Kutatók egy új tanulmányban kiderítették, hogy ez a sérülékenység sokkal hosszabb ideig - mintegy három évig is – tart. Ezáltal a kanyaró elleni védőoltás előnye is hosszabb távon érvényesül a feltételezettnél. A kutatók arra is felfigyeltek, hogy kanyaróoltás kampányt követően csökkent a más fertőző betegségekből eredő halálozás. A tanulmány rá kell ébressze az oltás szükségességére azokat a szülőket, akik nem oltatják be gyermekeiket, a vakcina és az autizmus közötti kapcsolat miatti alaptalan félelemből. Az oltóanyag nemcsak biztonságos és hatékony a kanyaró ellen, hanem megvédheti a gyermek életét azáltal, hogy segít más fertőzések elleni védelemben - hangoztatta Richard Wenzel, a Virginiai Commonwealth Egyetem fertőző betegségek szakértője, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében.
Kimutatták azt is, hogy Olaszországban, ahol például a Bergamo-i kórházban egyetlen nap alatt 800-an haltak meg, a kanyaró elleni átoltottság mértéke sokkal alacsonyabb volt, mint például Kínában. Vélhetően más, a Covid-19 által súlyosan érintett országokban, az igen erőteljes, oltásellenes lobby eredményeképpen, hasonlóan alacsony lehetett az átoltottság mértéke. A jobb, fejlettebb egészségügyi és társadalmi körülmények kevesebbet számítottak, mint az oltási fegyelem? Ezek a különbségek magyarázattal szolgálhatnak más jelenségre is. Például, hogy a fiatalokat, gyermekeket miért nem sújtja olyan mértékben a járvány, mint az idősebbeket. Azért, mert a fiatal korban beadott MMR vakcina jelentős ellenanyag képződést váltott ki, ami részben védelmet nyújthat a Coviddal szemben is. Ezen a megfigyelésen okulva lehet, hogy elegendő lenne a majdani vakcinára várás helyett, mondjuk az 50 év feletti lakosságot kanyaró ellen újraoltani, mert feltételezhető, hogy idős korra a gyermekkori védőoltások hatékonysága, az oltások által kiváltott ellenanyagok szintje csökken.
Bár manapság – hála a védőoltásoknak – hazánkban alig fordul elő, a kanyaró veszélyes betegség, amely a fejlődő világban gyermekek tízezreinek haláláért felelős. A kanyaró rendkívül fertőző vírusbetegség. A nem oltottak között járványszerűen terjed, egy fertőzött gyerek egész iskolai osztályokat betegíthet meg ott, ahol az átoltottság aránya alacsony. (Azokban az országokban, ahol a gyerekek kevesebb, mint 80-85%-a kapja meg a védőoltást. ) Általában szövődmény nélkül gyógyul, de minden ezredik esetben halálhoz vezethet. A halálozás különösen magas a harmadik világban, ahol elsősorban az alultápláltság miatt elérheti a 10%-ot, és ennél is magasabb, 30% körüli AIDS-s betegek körében. A kanyarós megbetegedés rendszerint az első négy életévben lép fel, de a nem oltottak bármelyik életkorban megbetegedhetnek. Aki egyszer átesett a fertőzésen egész életére immunis lesz ellene. A kanyaró elleni védőoltottak számának csökkenésével sajnos a fejlett világban is évről évre kanyarójárványok lépnek fel, pedig a védőoltások segítéségével a kanyarós halálozást, amely a megelőzhető betegségek közül a legmagasabb halálozással jár, szinte teljesen meg lehetne szüntetni.
Egyúttal pótolni kellene egyes országokban azokat a kanyaró elleni oltásokat is (MMR), amelyek Magyarországgal ellentétben - ahol szinte teljes az átoltottság -, jelentős számú gyermek esetében nem történtek meg. A kutatások egyik fontos tárgya lehetne az USA-ban, hogy azok a gyermekek, akik elkapták a Covid-19 fertőzést, megkapták-e a szükséges gyermekkori védőoltásokat. Erre jelenleg nincs pontos adat, de ennek a lehetőségét igen friss tudományos közlemények is felvetik. Ezt a jelenséget un. tanult immunitásnak (trained immunity) nevezik, ami igen jelentős szerepet játszhat a Covid-19 elleni védekezésben is. Másik szóba jöhető tényező lehet, talán a hygiene-s koncepció, ami azt jelenti, hogy a magas életszínvonalon élő gyermekek, akik úgy nőttek fel, hogy a tejről is az a fogalmuk, hogy az a papírdobozban "terem", mivel tehenet nem láttak, fiatal éveikben nem találkoztak olyan antigénekkel, kórokozókkal (magyarul kosz, piszok), ami az erős immunológiai védettséghez szükséges. A szervezet, ha fiatal korban mindenféle külső hatás éri: a környezetből a szennyezés által bekerülő különböző kórokozók (vírusok, baktériumok, stb.
), akkor erre erős ellenanyag válasszal reagál. Ha valaki nagyon "steril", kórokozómentes környezetben nő fel, a reakcióképessége sem fejlődik ki megfelelően. Ennek a koncepciónak jelentős tudományos irodalma van és sokféle, "modern" betegség (például az allergia) hátterében ez a lehetőség szerepelhet. Az idős emberek, akik rossz hygienes körülmények között nőttek fel és gyakorlatilag minden gyermekbetegséget megkaptak, ezért jelentős szerzett immunitással (védekezőképességgel) rendelkeznek. Ezért éltek túl sok mindent és magas kort érhettek meg, de ez a védekezőképesség az idő múltával és az egyéb megjelenő krónikus betegségek miatt (szívbetegség, diabetes, daganatos megbetegedések, stb. ), fogékonnyá teszi őket egy vírusos felülfertőzésre. Az immunrendszer Covid elleni védekezőképességét javítani lehetne az általam már említett kanyaró vírus elleni újraoltással, mivel bizonyos hasonlóság van a két vírus között. A jelenlegi fiatal korosztálynál (gyermekek), az oltásellenes lobbi, illetve a magas életszínvonalat biztosító országokban a "steril" életkörülmények gátolták a korábban említett ellenállóképesség kialakulását, ezért van a nyugati országokban több megbetegedés és haláleset a gyermek populációban is.
A legtöbb fertőzött az öt évnél fiatalabbak és a 30 évnél idősebbek közül került mániában pedig a kanyarójárvány halálos áldozatainak száma már 38 -ra emelkedett. A legfrissebb jelentések szerint országszerte több mint 10 300-an fertőződtek meg a kanyarójárvány 2016. február eleji megjelenése óta. Háromkomponsensű oltóanyag van forgalomban, mely a rubeola és a mumpsz elleni gyengített vírusokat is tartalmazza. Ne lepődjön meg, hogyha az oltás után rosszul érzi magát: 8-28 nap között oltási betegség léphet fel. Figyeljen arra, hogy 9 hónapos kor alatt, várandósoknak és immunhiányosoknak nem adható be az oltás. A védettséget az oltástól számítva 14 nap múlva éri el. Ha már egyszer átesett a betegségen, életre szóló védettsége van. Nézze meg videónkat - kattintson a képre! Ha meglátogatná barátját, családtagját kanyaróval fertőzöttterületen Először is érdeklődjenek, hogy a családban előfordult-e kanyarós megbetegedés a közelmúltban. 15 hónapos kor alattiaknak nem javasolt az utazás. Havalamilyen oknál fogja halaszthatatlan, akkor az esedések oltást előre lehet hozni.
A Koplik-foltok csak a kanyaróra jellemzőek, így a pontos diagnózishoz, illetve járvány kordában tartásához nagyon fontos, hogy időben észrevegyék őket. Kanyaró, mumpsz, szamárköhögés: miért indultak újra útnak ezek a fertőzések? A Koplik-foltok megjelenését követő nagyjából harmadik (átlagosan a fertőződés utáni 14. ) napon megjelennek a szintén rendkívül jellegzetes bőrkiütések. A fejen, elsősorban a fül mögött, illetve a halántékon, arcon alakulnak ki az apró (gombostűfej méretű) vöröses árnyalatú, a bőrből kiemelkedő kiütések, melyek fokozatosan áthúzódhatnak a mellkasra, a törzsre, majd a végtagokra is. A kiütések nagyobb bőrfelületeket szinte teljesen elfedhetnek. Bőrkiütést észlelt, de nem tudja eldönteni, melyik kiütéses betegség lehet? A kiütések nem feltétlenül viszketnek (de ez is előfordulhat), és általában hegesedés nélkül elmúlnak, nem hagynak maradandó nyomot. A kanyarós kiütések általában 6-8 napig maradnak meg, a színük vörösből barnába válthat, majd rövid időn belül elhalványodhatnak, először a fejen és az arcon, majd a törzsön, végtagokon tűnnek el.
Az Artúr király legendája: áltörténelem vagy tény? Történelmi legitimitását a történészek az évszázadok során széles körben vitatták, vitatkoztak a király létezésének érvényességéről és legitimitásáról, de az eredmények még mindig nem meggyőzőek. A rendelkezésükre álló történelmi dokumentumok és források korlátozott száma, valamint a több mint egy évezreddel ezelőtt történt feltételezett esemény miatt sok történész következtetése erősen véleményes. Akár hiszünk benne, akár nem, tagadhatatlan, hogy a sötét középkor királyának történetét büszke britként szívünkön viseljük. A legendás brit hadvezér legkorábbi említése az egyetlen fennmaradt korabeli forrásból származik, a 6. századból, egy walesi szerzetes, Gildas és De Excidio et Conquestu Britanniae című művéből. Gildas azonban úgy tűnik, egyáltalán nem tesz említést egy Artúr nevű harcosról. A Badon-hegyi csatáról szóló beszámolójában azonban, amelyben a szász támadókat megállították, a győzelmet egy brit vezetőnek tulajdonítja. Az egyetlen parancsnok, akit név szerint említ, Ambrosius Aurelianus, az 5. század végén született római-brit, aki "néhány csatát megnyert, másokat elvesztett".
"Rex quondam, rexque futurus", vagyis az egykori és majdani király képe testesült meg Artúr alakjában a középkori ember képzeletében. Artúr sírja Az iménti latin idézet Artúr állítólagos – glastonburyi apátságban található – sírjára vésett felirat egy részlete. A sírt 1191-ben tárták fel, a két évvel korábban elhunyt II. Henrik javaslatára. A szerzetesek először egy márvány kőlapra bukkantak, amin a következő felirat állt: "Hic iacet inclitus rex Arturus cum Wenneveria uxore sua secunda in insula Avalonia sepultus", vagyis "Itt nyugszik eltemetve a dicső Artúr Ginevrával, második feleségével, Avalon szigetén". Hamarosan előkerült egy fakoporsó is, benne egy nő és egy férfi csontjaival. A szerzetesek számára innentől kezdve nem lehetett kérdés, hogy a nagy király és felesége maradványait találták meg, Avalon szigete pedig nem más, mint Glastonbury. A sír feltárása a Plantagenetek propagandatörekvéseinek volt köszönhető. A dinasztia ugyanis dicső elődjének tekintette a hatalmas Artúr királyt, ám a nép körében rendkívül népszerű uralkodó visszatérésével kapcsolatos hitben már – jól felfogott érdekében – nem osztozott.
Szóval Artúr valós személy volt? Kevés konkrét bizonyíték van, a történészek elméletei eltérnek egymástól, és így úgy tűnik, talán soha nem tudjuk meg biztosan. Aidan Stubbs. Hatodikos diák vagyok, akit nagyon érdekel a történelem, különösen Arthur király legendája.
( koricapito) A varázslónő szerepére Felicity Jones, Elizabeth Olsen és Alicia Vikander is jelentkeztek. ( koricapito) A film költségvetése 175 millió dollár volt és jelenleg 148 millió bevételnél tart világszerte. ( Bob) A főszereplő, Charlie Hunnam így is készült: számos kaszkadőr segítségével tréningezett, a mozgását pontosan megkoreografálták, mindenféle trükkel segítették – munka közben nem is történt baleset. – Az egyik nap viszont egy csomó sántikáló, horzsolásokkal borított színészt láttam a melegedőben – mesélte nemrég újságíróknak Hunnam. – Mindenki panaszkodott és vadul fájlalta valamiét. Ijedtem kérdeztem, hogy mi történt, erre az volt a válasz: "ma Djimon Hounsou -val volt jelenetünk. " De aki imádja a fantasy RPG-ket, a Dragon Age-t, vagy a Trónok harca sorozatot (mint én), az szerintem jól fog szórakozni és tesz magasról a sznobériából, meg a többiekének megfelelni akarásból lehúzós kritikára. -BadSector- Rendezés - 7. 4 Színészek - 7. 5 Történet - 6. 4 Látvány - 8. 2 Hangulat - 7.
Megjegyzendő azonban, hogy a szövegben Ambrosius Aurelianusra gyakran "Medve" néven hivatkoznak, mivel az általa viselt katonai tunika egy medve bundájából készült. Ez érdekes, mivel a medve kelta nyelvre lefordítva 'artos'. Az első irodalmi mű, amely név szerint említi Arthurt, egy Y Gododdin nevű walesi költemény, amely a 7. és a 11. század között keletkezett. A vers egy lefordított változatában egy Gwawrddur nevű harcosról beszél, és így szól: "Gwawrddur ügyesen megölte ellenségeit. De nem volt Artúr". Bár ez kevés bizonyíték, de arra utal, hogy valaha létezett egy hihetetlenül képzett harcos, akit Artúrnak hívtak, és aki a harcosok aranyszínvonalát képviselte. Egyes történészek azt állítják, hogy Artúr egy legenda volt, amelyet több különböző ember tetteiből fabrikáltak; itt legalább egy történelmi harcos van, akire a legenda alapulhatott. Egy facsmilie oldal az Y Gododdinból, Aneurin könyvéből (1275 körül) A másik irodalmi mű, amely azt állítja, hogy Artúr első név szerinti említése az Annales Cambriae, vagyis a Húsvéti Évkönyvek, egy walesi kéziratokból álló sorozat.
Itt bukkant fel a forrásokban az Artúr halálával kapcsolatos legendárium egyik legfontosabb szereplője, Medraut (Mordred) neve: "A camlanni csata, amelyben Artúr és Medraut elesett" – áll a krónikában. A szövegrészlet tehát nem közöl semmilyen információt azonkívül, hogy mindketten odavesztek a csatatéren, az emberi képzelet azonban alaposan kiszínezte ezt a rövid megjegyzést. Artúr halála a mondakör egyik legmisztikusabb kérdése lett, amelynek tisztázatlansága nagyban hozzájárult alakjának hihetetlen népszerűségéhez. Fata Morgana Mint korábban láthattuk, az Artúr-legenda árulója, Mordred már a Historia Regum Britanniae-ben is mint az uralkodó testvérének, Morgause-nak a fia jelent meg. Mordredre néhány későbbi szövegváltozatban a testvérpár fatális véletlen folytán létrejött vérfertőző kapcsolatának gyümölcseként hivatkoztak. Akár fia, akár unokaöccse volt Artúrnak, Mordred minden változatban a gonosz megtestesüléseként jelent meg. Artúrt a legenda szerint a döntő összecsapás után Avalon szigetére szállították, hogy ott ápolják sebeit.