Középkori katonai viselet, eszközök és haditechnika – a késő középkor nehézlovassága elevenedett meg a Siklósi Térségi Könyvtár és Ismeretközpontban. Dr. Haramza Márk a Janus Pannonius Múzeum (JPM) történésze Nikápolytól Mohácsig – A haditechnika fejlődése a késő középkori Magyarországon címmel tartott előadást. A mohácsi csata és következményei. A Mohács 500 Csata- és Hadszíntérkutató Egyesület márciusban indította el "Csata – Közelről" című programsorozatát a Magyar Falu Program támogatásával. Az egyesület 2022-ben, korabeli témájú hagyományőrző szervezetekkel közösen, előadássorozatokkal mutatja be a mohácsi csata kutatási eredményeit és a hozzá kapcsolódó ismeretanyagot a szakmán kívüli nagyközönség számára. Az ismeretterjesztő bemutatókkal kapcsolatban Haramza Márk kiemelte: a tudományos eredmények minél részletesebb és érthető átadásán túl egyfajta helyi identitáserősítő szerepe is van ezeknek az alkalmaknak. A helytörténetnek régebben is fontos szerepe volt az emberek életében – ne csak egy természeti környezet legyen az, ahol élünk, hanem kulturális közeg is.
– A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését. Mohacsi csata. Hozzátette: az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor. Pap Norbert a mohácsi csata évfordulóján tartott megemlékezésen Fotó: Polyák Attila - Origo Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el.
A jobb szárnyat Batthyány Ferenc horvát bán, a bal szárnyat Perényi Ferenc temesi ispán vezette. Közöttük találjuk a két fővezér gyalogos csapatait. A második harcrendben kaptak helyet a bárói, egyházi és nemesi bandériumok, s itt volt a király is. Augusztus 29-én, a ruméliai sereg megindulása után, Tomori rohamot vezényelt, s az első hadrend jobb szárnya és a központi mag megingatta a ruméliaik első sorait, de szétszórni nem tudta őket. Tomori ekkor a második harcrendet is bevetette, de mire elérték a török állásokat, a roham erejét vesztette. A magyar balszárny sem járt jobban. A török jobbszárnyat alkotó anatóliai lovasság áthatolhatatlan falként állt előttük, s így a középen előretörő egységek csapdába kerültek. Mohácsi csata – Magyar Nemzeti Galéria. A küzdelem a török ágyúállások előtt folyt, de a magára hagyott gyalogságnak semmi esélye nem maradt a túlélésre. A 12 ezer emberből 10 ezer odaveszett a csatamezőn. (A lovasság vesztesége 4 ezer lehetett. ) Az alig kétórás csatában az uralkodó is életét vesztette, menekülés közben belefulladt a megáradt Csele patakba.
`.. a császár Rueilben vaktában egy elröppenő fogolycsapatra lőtt, de csak annyit ért el, hogy fél szemére megvakította Massénát. A hű Berthierhez fordult: - Megsebesítette Massénát! - Én ugyan nem, sire, ön volt az. - Én? Mindenki látta, hogy ön lőtt mellé! - Na de, sire... - Ne is tagadja! A császárnak mindig igaza volt, főleg, amikor hazudott... ` Patrick Rambaud 1946-ban született Párizsban, harminc kötetnyi regény, paródia szerzője. A CSATA 1997-ben elnyerte a legfontosabb francia irodalmi díjat, a Goncourt-t. A mohacsi csata . Mutasd tovább
A második világháború után az épületet kifosztották, 2015-ben a Gróf Degenfeld komplexum tulajdonosai újíttatták fel. Tarcali palack – Tarcal Négy helyi festő munkájának eredménye a Tarcali Csárda közvetlen közelében felállított óriási borospalack. A település emblematikus nevezetességei és jellegzetes látnivalói díszítik az üveget. Panoráma Kilátópont – Bodrogkeresztúr A kilátó festői környezetben, a szőlők között igazán remek hely pihenésre, feltöltődésre. A filagóriánál piknikezésre is van lehetőség. A tetőn találjuk a zsidó temetőt a csodarabbi sírjával. Keresztúri Kincsestár – Dereszla kincse A Községház alatti pincerendszerben nyílt meg a kulturális bemutatótér, ahol olyan ritka régészeti anyagokat tekinthetünk meg, mint a Dereszla – domb lejtőin talált leletanyag i. e. Látnivalók Tokaj és környékén - I ♥ Tisza. 1200-as évekből. Az arany ékszerekből álló "Dereszla kincsének" másolatát láthatjuk itt, az eredeti a Nemzeti Múzeumban került kiállításra. Szent Kereszt római katolikus templom A település és az egész régió legrégebbi épülete, ami 1220 körül épült, jelenleg felújítás alatt áll.
Kulturális értékek, amelyeket látni kell A térségben még számos felfedezésre érdemes várat és várromot kínál egymástól olykor alig pár kilométer távolságra, megidézve hazánk gazdag történelmét. Magyarország késő reneszánsz építészetének legértékesebb alkotása a sárospataki Rákóczi-vár, ahol a történelmi családra fókuszáló állandó kiállítások mellett egy rekonstruált ágyúöntő műhely "működésébe" is betekinthetünk. Tokaji látnivalók, Tokaj nevezetességei, látványosságai - városom.hu. A festői szépségű boldogkői várban egy régi csatákat ólomkatonákkal felidéző terepasztal is megcsodálható, a legizgalmasabb és leglátványosabb része azonban az a messzire kinyúló sziklagerinc, amely a várfaltól fapallón végigsétálható a végében álló őrtoronyig, az itt készült szelfi garantáltan egyedi lesz! A történelemmel átitatott Nyírbátor nem csak a Báthori-várkastélyért ajánlott úti cél, a kisváros lenyűgöző késő gótikus református temploma és fa harangtornya – hazánkban a legnagyobb és az egyik legrégibb – legértékesebb műemlékeink közé tartoznak. Nyíregyházán a Sóstói Múzeumfalu ígér tartalmas kulturális élményeket.
Tokaj-Hegyalján felfedezésre érdemes a Csodarabbik útja, amely tíz településen a zsidó örökség olyan emlékeihez kalauzolja el az utazót, mint a több mint kétszáz éves mádi zsinagóga, a csodarabbi sírja Bodrogkeresztúron vagy a térség egyetlen működő zsidó imaháza Tokajban. A zsinagógák új tartalommal való megtöltésének szép példája Kisvárdán a Rétközi Múzeum, amely az eredeti funkció formáit megőrizve ad helyet a tájegység néprajzi gyűjteményének. A Zemplénben túrázók ne hagyják ki a füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély megtekintését, a csodaszép épület mesés angolparkjával, az itáliai reneszánsz és a kora barokk stílusjegyeit magán hordozó tereivel az egyik legromantikusabb úti tippünk a térségben. Aktív élmények, amelyeket érdemes átélni A Felső-Tisza vidéke hagyományosan népszerű vízitúra-helyszín, és nem véletlenül. A Tiszának ez a szakasza a leggyorsabb, a legtisztább és a legérintetlenebb. Tíz látnivaló Tokaj városában. Különböző hosszúságú és nehézségű szervezett vízitúrák közül választhatnak azok, akik kajakkal vagy kenuval szeretnének lecsorogni a folyón, útközben rengeteg a látnivaló és kellemes homokos partszakaszok csábítanak strandolásra Tiszabecs, a legészakibb hazai pont, ahol vízre szállhatunk, lejjebb Vásárosnamény-Gergelyiugornya lehet remek bázis.
Német ügyek is coming soon
Látnivalók Tokaj és környékén Fakazettás középkori templomok, történelemkönyvek lapjairól ismerős várak, aprócska falvak és érintetlen természeti szépségek várják azokat, akik az ország északkeleti csücskébe tervezik a vakációjukat. Kerékpárral és vízitúrázva egyaránt felfedezhető a Felső-Tisza csendes, csodás partszakaszokkal, kanyargó folyókkal teli vidéke, a Középkori templomok útját és a Csodarabbik útját követve kivételes, rejtett kincsekre bukkanhatunk, a Zemplénben barangolva úton-útfélen középkori végvárak csábítanak meghódításra. Rejtett kincsek, amelyek felfedezésre várnak A Felső-Tisza vidéke bővelkedik különleges építészeti értékekben, középkori templomokban az egyik leggazdagabb régió a Kárpát-medencében. Középkori templomok útja néven egy tematikus útvonal is bejárható, amelyet 2017-ben Magyarország legígéretesebb kulturális úti céljának választottak. Csaroda, Gyügye, Csengersima, Márokpapi, Tákos és a többi apró település református templomai szokatlan módon díszesek, fakazettás mennyezettel, szenteket ábrázoló freskókkal, színpompás szószékkel lepik meg a látogatót, a középkor és a reformáció korának örökségét egyszerre megjelenítve.