Állami irányítás egyéb jogi eszköze? | fórum | Jogi Fórum Közjogi szervezetszabályozó eszköz karaoke Én pedig nem találom, hogy a tanult fogalmakkal hogyan kell leírni ezt a helyzetet. 2012. 11:04 2012. 10:43 Sziasztok! Remélem, hogy jó helyen kérdezek, nem akartam új témát nyitni. Van egy miniszteri rendelet, (27/2009 SZMM), amely szerint a miniszter bizonyos feladatokra egy un. közreműködő szervezetet jelöl ki az arra pályázó civil szervezetek közül. A közreműködő szervezet egyik feladata egy szabályzat kidolgozása, amit a miniszter jóváhagy, a közreműködő szervezet honlapján közzé tesz. A rendelet szerint kötelező vizsgáztatás során a vizsgázóknak a rendelet mellékletében szabályozott vizsgarend betartása mellett e követelményeknek kell megfelelniük. Kérdésem, hogy a miniszter jóváhagyása vajon "utasítás", vagy valami más? Az így keletkezett szabályzat része-e a jogrendszernek, (gondolom, hogy igen), és akkor a jogrendszerben betöltött szerepe alapján minek minősül? Előre is köszönöm a segítséget!
2012. 15:37 Először is: már nincs olyan hogy állami irányítás egyéb jogi eszközei, csak olyan hogy közjogi szervezetszabályzók. Rosszul gondolod, utasítást csak annak adhat aki neki dolgozik(az ő szervezetén belül van). Ennek a kérdésnek nincs értelme. Miért lenne különbség? 2012. 15:27 Köszi az észrevételt. Addig persze vágom, hogy nem jogszabály, azért is keresgélek az állami irányítás egyéb eszközei között. hatálya alá nem tartozó közlemény. Megjegyzem: egyes jogszabályok - még az IM közreműködésével készült darabok is - közlemény kiadására kötelezik a jogalkotó szerveket. Az eredeti kérdésre a Kála már többé-kevésbé válaszolt: jogi iránymutatásnak szokták tekinteni. Kála 2005. 12:26 A Jat. taxatív felsorolást ad arról, hogy mi lehet az állami irányítás egyéb jogi eszköze és azt is meghatározza, hogy adott esetben mi lehet a tartalma. Országos hatáskörű szerv vezetője irányelvet és tájékoztatót adhat ki. Előbbi a jogszabály végrehajtásának fő irányára és módszerére vonatkozik, utóbbi olyan tényt vagy adatot közöl, amit a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek feladata teljesítéséhez ismernie kell (Jat 55.
2012. 15:27 Köszi az észrevételt. Addig persze vágom, hogy nem jogszabály, azért is keresgélek az állami irányítás egyéb eszközei között. M_Tamas e-mail 2012. 07. 01. 14:55 Köszi, ez így érthető. Amúgy nem vakbélműtét, hanem szakdoga. A pörgés tárgya, hogy vannak országok, ahol a jelzett vizsga szabályozása formálisan is jogszabályban van rögzítve, (pl Fr. ), van ahol kizárólag csak civil önszabályozás van, (Finno. ) ezekhez hasonlítva próbálnám szabatosan elhelyezni a magyar példát. Sherlock 2012. 14:21 Akkor fordítom amit KBS írt: hülyeségen pörögsz, de ha a konkrét problémát írtad volna le és nem házilag akarnál vakbélműtétet csinálni, akkor már rég meglenne a válasz a kérdésedre. Harmadrészt pedig értsd már meg, hogy az semmiben sem különbözik mondjuk egy karateklub vagy akármi szabályzatától. - Jogról, érthetöen. 13:17 Megjelöltem korábban a jogszabályt, amellyel kapcsolatban kérdezek, de akkor újrafogalmazom a kérdést: A 27/2009. (XII. 3. ) SZMM rendelet 5. § (4) által meghatározott szabályzatról van szó.
A Diákhitel Központ Zrt. közadatok újrahasznosítása körébe tartozó adatot nem kezel. A Diákhitel Központ Zrt. közadatok újrahasznosítása körébe tartozó adatot nem kezel, erre vonatkozóan általános szerződési feltételeket nem alkalmaz. A Diákhitel Központ Zrt. közadatok újrahasznosítása körébe tartozó adatot nem kezel, ezzel összefüggő díjjegyzéke nincs. A Diákhitel Központ Zrt. közadatok újrahasznosítása körébe tartozó adatot nem kezel.
Ha az ismételt indítványban a terhelt, illetőleg a védő nem hivatkozik új körülményre, a bíróság az indítványt érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. A nyomozási bíró óvadékról szóló határozata ellen a terhelt és a védője jelenthet be fellebbezést. A fellebbezést a törvényszék másodfokú tanácsa tanácsülésen bírálja el. Ha az óvadékról az eljáró bíróság rendelkezik, a terhelt vagy védője az eljárást lezáró (első vagy másodfok) érdemi határozat elleni fellebbezésben vitathatja a bíróság döntését. Az óvadék ellenében a terhelt előzetes letartóztatásának mellőzését, illetőleg megszüntetését kimondó határozat ellen azonban csak az ügyész és a pótmagánvádló élhet fellebbezéssel. Óvadék – Dr. Király Enikő Határozott fellépésű ügyvéd az Ön jogai védelmében. Kérje konzultációnkat a hét minden napján – 24/7 személyesen vagy online Mit tudhat meg a konzultáció keretében? Az első találkozáskor ügyfelünknek egy órás személyre szabott tájékoztatást nyújtunk a büntetőeljárás során őt megillető jogairól, kötelességeiről, a várható büntetés neméről és mértékéről, a szükséges lépésekről.
Házi őrizet: a nyomkövető karperec Nyomkövető karperec Magyarországon 2013 májusában került bevezetésre a nyomkövető karperec az előzetes letartóztatás kiváltására szolgáló enyhébb kényszerintézkedés, a házi őrizet végrehajtásának ellenőrzésére. A hírekben az olvasható, hogy jelenleg (2013 októberében) 42 ilyen karperec van használatban. A jelenlegi szabályok szerint a nyomkövető karperec feltételéhez a terhelt hozzájárulása szükséges. Nyilván egyébként érdemes megadni az erre vonatkozó hozzájárulást, … Tovább Óvadék Az óvadék a letartóztatást kiváltó jogintézmény. Óvadék a büntetőeljárásban. A büntetőeljárási törvény szerint a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. elrejtőzés veszélye. Az új büntetőeljárási törvény megváltoztatta az óvadék funkcióját. Az már az eljárásban történő jelenlét biztosítása (a szökés elkerülése) mellett a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak… A büntetőjogról A büntetőjog jellemzője: súlyos szankciók és kényszerintézkedések Az összes jogág közül a büntetőjog az, amelyben az eljárás alanyait a legsúlyosabb szankciók fenyegetik.
Kérjen időpontot most! 0630 415 8296
Összege széles skálán mozog, melyet a bíró állapít meg. Figyelembe veszi a terhelt személyi és vagyoni körülményeit. Letételét követően az előzetesben lévőt haladéktalanul szabadlábra kell helyezni.