Kölcsönös kompromisszumokat tartalmazó megegyezéssel zárult az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) oldalainak egyeztetése a Munka törvénykönyve módosításáról pénteken - tájékoztatott a tárgyalást követően Szabó Endre a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma elnöke az ÉT szakszervezeti oldalának soros elnöke. A megállapodást - a társadalmi párbeszéd megújításáról szóló egyezséggel együtt - a tervek szerint jövő héten kedden írják majd alá a tárgyaló felek. Szabó Endre rámutatott: a kormányzati oldal ragaszkodik ahhoz, hogy e két témakörön kívül egyezségre jussanak a GDP-hez kötött reálkeresetemelésről is. A munkavállalói és munkaadói oldal nem zárkózik el a tárgyalástól, de a keresetemelésre vonatkozó megállapodást még nem lehet megkötni. - A kormánynak el kellene tekintenie attól, hogy a három témakört összekapcsolja, mert ez meghiúsíthatja, hogy realizálják az eddigi tárgyaláson elért eredményeket - mondta Szabó Endre. Szabó Endre elmondta: a Munka törvénykönyve módosításáról megtartott tárgyaláson a szakszervezetek hat kérése közül ötnél a kormányzat, illetve a munkaadói oldal kompromisszumkészségéről tett tanúbizonyságot.
chevron_right A kormány álláspontja a munka törvénykönyve módosításáról hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2018. 12. 04., 18:25 Frissítve: 2018. 04., 18:23 A munka törvénykönyve (Mt. ) módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – reagált a Kormányzati Tájékoztatási Központ OS-közleményben azokra a szakértői aggályokra, amelyek szerint megszűnhet a beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő bérpótléka. A kormány ennek érdekében két pontban tartja különösen szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását. Az egyik, hogy a munkavállaló – a megfelelő garanciák keretei között – a jelenlegi kereteken túl, amennyiben szeretne, további munkavégzésre kapjon lehetőséget, ezzel biztosítva magának magasabb jövedelmet. Ehhez javaslatunk szerint mindig a dolgozó beleegyezése szükséges – írja közleményében a tájékoztatási központ.
A tervezett változások lényege az alábbiak szerint foglalható össze. Munkaidőkeret: egy év helyett maximum három? A módosítás értelmében a munkaidőkeret törvényi maximuma – amely a hatályos szabályozás szerint jelenleg 12 hónap vagy 52 hét – kollektív szerződés alapján akár 36 hónap is lehet, amennyiben ezt objektív; műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják. Némi garanciát jelent a munkavállalók számára, hogy a beosztott heti munkaidő 12 hónapnál hosszabb munkaidő-keret esetén sem haladhatja meg 12 havi átlagban a heti 48 órát. A munkaidőkeret elrendelése kapcsán új tájékoztatási kötelezettséggel is bővülnének a munkáltató feladatai: a tervek szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kellene. Így a munkavállaló is könnyebben tudja számon tartani a munkaidőkeret időtartamán belül beosztott ill. beosztható munkaóráit. Annak érdekében, hogy egy 4 hónapnál hosszabb időtartamú munkaidőkeret esetén az órabéres munkavállaló munkabére ne ingadozzon a beosztott munkaidővel együtt, a módosítás előírná, hogy a munkáltató az órabéres munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni és kifizetni.
A munkaadói érdekképviseletek kezdetben eleve elutasították az éves korlát fenntartását. Érvelésük szerint a jogharmonizáció révén bevezetett változtatások, így a napi és a heti munkaidő túlórával együtt számított 12, illetve 48 órában történő maximálása elegendő korlátot jelent az elrendelhető túlóra mértékére is. A további egyeztetésen viszont már elfogadták volna egy általános 300 órás éves korlát bevezetését, ha ezt a kollektív szerződésekkel 400 órára lehet emelni. A szakszervezetek más alkutémákkal összefüggésben belementek volna a 200-300 órás éves korlátba. Végül a kormány által a parlament elé terjesztett javaslatban a 300-400 órás éves korlát szerepel. (MTI)
A lanyhább időszakban nem csökken a bér, de nem jár túlóradíj vagy hasonló az extra terheléses napokra, hónapokra sem. Új előírás, hogy a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára elegendő lehet havonta egy heti pihenőnapot beosztani. Ennyit érnek a kollektív szerződésre vonatkozó előírások Némiképp átalakítják a munkanap meghatározását is. Munkanap: "a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható". Az új szabályok szerint tehát a "munkarend" számít, és nem – mint az a most még hatályos rendelkezésekben szerepel – a "munkáltató működése". A kormánypárti nyilatkozók a parlamentben megfogalmazott éles ellenzéki kritikákat kifejezetten értetlenkedve fogadták. Az új szabályok ugyanis arra is kitérnek, hogy a hosszabb munkaidőkeret kialakítását kizárólag a munkavállalók és a munkaadók képviseleteinek megállapodására bízzák, azt kollektív szerződéshez kötik.
(MTI) Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Sorolhatnánk számos példát arra, hogy kinek és miért is van szüksége stresszoldó teára. Vegyük példaként az alkalmazottat, akit a főnöke leszidott, talán anélkül, hogy rászolgált volna; az asszonyt, akit a hivatali munkája után vár otthon a háztartás; az anyát, akinek a gyermekei egész nap követelőztek, vagy éppen betegek; a tanárt, aki nem képes hatni az osztályára; a vállalkozót, akinek nehéz ügyfelek kívánságait kellett kielégítenie, és még sorolhatnánk. Még a gyermekek is gyakran éreznek elkerülhetetlenül túlterheltséget a házi feladattól, vagy csak egyszerűen az iskolától. Aki stresszes helyzetekben magába fojtja mérgét, az egyáltalán nem tud aludni, így a következő napot még nehezebben viseli el, ismét nem tud elaludni és így tovább – íme az ördögi kör. Legvégül gyomorpanaszai lesznek, gyakran akár gyomorfekélye, vagy a szív és keringési rendszere károsodik. Komlótoboz tea hatása a vesére. Az ilyen helyzetekben segíthetnek a gyógynövények és a belőlük készített stresszoldó teák. Az egyik legjobb stresszoldó tea egy csésze erős, meleg citromfűtea.
századra Európa legtöbb országában elterjedt, tisztító, ízesítő, tartósító tulajdonságai tették kedveltté. Nem így Nagy-Britanniában, ahol a sörfőzők egészen a XV. századig a hagyományos gyógyfüvekből készítették a sört, azt hívén, hogy a komló melankóliát okoz. VIII. Henrik királysága alatt a komló forradalmasította az angol sörfőzést is, mert a hagyományos keserű növények, például a balzsamos aranyvirág helyettesítőjeként lehetségessé tette a hosszabb ideig történő tárolást. A komlót évszázadokon keresztül nyugtatóként használták, a szárított tobozokkal megtöltött párna III. Györgyöt kigyógyította az álmatlanságból- a módszert ma is alkalmazzák. Hatóanyagai: A drog 15%-22% csekély keserűértékű anyagot tartalmaz, humulon- és lupulonszármazék főkomponensekkel, valamint 0, 2-0, 8% illóolajat humulén, kariofillén, farnezén és mircén főbb összetevőkkel. Mire tudjuk használni a komlót? Komlótoboz tea hatása a vérnyomásra. Teája idegnyugtató, izomlazító, enyhe altató hatású. Komló tobozok Zsenge szárát zöldségként eszik, forrázott leveleit levesbe teszik.
Humulus lupulus Népi elnevezései: vadkomló, sullyogó iszalag A Komló jellemzői A kenderfélék családjába tartozó, árokpartokon, nyirkos helyeken termő kúszó, más növényekre felkapaszkodó, kétlaki, évelő növény. Herbája: termése Gyűjtés: Gyógyászati célokra a teljesen még nem érett, zöld színű termésfüzéreit (komlótoboz) használják. Komlótoboz tea hatása a szervezetre. A terméseket és a murvalevelek belső oldalát sárga mirigyek borítják. Ezek tartalmazzák elsősorban a hatóanyagokat. A növény június-júliusban virágzik, termése pedig szeptembertől érik. A növény hatóanyagai: Aceton, ammónia, arginin, aszparagin, béta-karotin, cellulóz, cianidin, cink, cserző anyag, eugenol, farnezol, fenilalanin, foszfor, fruktóz, gamma-linolénsav, glikozid, glükóz, hisztidin, humulon, izoleucin, izovaleriánsav, kalcium, kálium, katechinek, kobalt, koffeinsav, kolin, komlóolaj, króm, kvercitrin, leucin, limonén, linalool, lizin, lupulin, lupulon, magnézium, mangán, metilnonilketon, nátrium, ón, pektin, procianidin, prolin, rutin, szacharóz, szelén, szilícium, tannin, tirozin, treonin, trimetilamin, triptofán, ursolsav, valin, vas.