Persze nem egyszerű – főképp, ha az ember magát árulja el. Tazaki Cukuru legnagyobb tragédiája tán nem is az, hogy barátai ellökték maguktól, hanem hogy hagyta ily könnyen ellökni magát. Hogy mintegy a saját sorsa beteljesedését látta abban, hogy mindenki eltaszítja. Egyfelől nagyon japán az a determinizmus, ahogy Tazaki Cukuru önmagát és az életét szemléli – elég, ha csak az életutat előre meghatározó névre utalok, mely szerint Cukuru "tárgyakat készít" – másfelől nagyon is univerzális a mondanivalója: senki nem tud minket oly szorosan és visszafordíthatatlanul kalitkába zárni, mint mi magunkat. Tazaki Cukuru saját színtelensége foglyaként zárta magát el a külvilágtól, s ítélte önmagát örök zarándoklatra. Murakami Haruki: A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei (2013) - Garden of Secret Dreams. Valamiért, ami tán meg se történt, tán nem is úgy történt, tán nincs is már jelentősége, tán már senki nem is emlékszik rá. "Tele van szelíd szomorúsággal, és mégse szentimentális" – így jellemzi Tazaki Cukuru Liszt Ferenc Zarándokévek ciklusának Első év: Svájc sorozata Le Mal du Pays című darabját, mely saját zarándokévei elmaradhatatlan kísérője lesz (s mely a regény megjelenése óta Japánban igazi Liszt-reneszánszot eredményezett).
Mindez pedig egykori baráti köréhez vezeti őt vissza. Cukuru ugyanis fiatalkorában 2 fiú és 2 lány szoros és felfoghatatlanul meghitt barátságát élvezte, kik egyik napról a másikra hátat fordítottak neki. A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei · Murakami Haruki · Könyv · Moly. Ez az esemény megrendítő és végzetes következménnyel volt Cukuru életére. Vajon miért hagyták el barátai és milyen titkokról mesélhetnek neki, ha újra felkeresi őket immár felnőtt férfiként, 16 évvel a megrázó események után? Tipikusan Murakami, tipikusan "japán" Meglepően hangozhat, de Murakami egyik legjapánosabb regénye ez, mivel olvasmányos története, a benne megjelenő fordulatok, élethelyzetek, a visszaemlékezésekkel teli múltrendezés folyamata több más, azonos témát boncolgató japán alkotásban megjelent már (legyen szó másik regényről, animéről, japán élőszereplős filmről). Éppen ezért nem értek olyan meglepetések, mint az 1Q84, vagy a Kurblimadár krónikája alatt. Szerencsére, annak ellenére, hogy könnyen ki lehetett következtetni az eseményeket, még így is egy érzelmekben gazdag regényt kaptam, ami meg tudott érinteni.
Tazaki Cukuru harminchat éves. Zárkózott, magányos férfi, pedig nincs egyedül. Szala, a barátnője úgy érzi, Tazaki megrekedt valahol a felnőtté válás küszöbén, és ez kapcsolatukat is visszaveti. A Tokióban élő férfi majdnem két évtizede elköltözött szülővárosából, ahol középiskolás éveit szinte egymáshoz nőve töltötte négy barátjával, két fiúval és két lánnyal. Bár az öt fiatal elválaszthatatlanul összetartozott, Tazaki közülük is kilógott: két fiú és két lány nevében szerepelt egy színt jelölő írásjegy, egyedül Cukuru volt "színtelen". Murakami Haruki - A színtelen Tazaki Cukuru és zarándokévei - ArtNews.hu. Aztán az öröknek hitt barátságnak egyszer csak vége szakadt, de a férfi azóta is egyhangúnak tartja magát, mint akinek nincs egyénisége. Szala rábeszélésére Tazaki hazautazik szülőföldjére, hogy megtudja, miért fordítottak neki hátat egykori társai. Miközben tizennyolc éve bezárult ajtókat tár fel, egyre biztosabb abban, hogy Szalával való kapcsolatának is csak akkor lesz jövője, ha megfejti a titkot... Murakami Haruki most is az emberi lélek mélyére száll.
Almásy László (1895. Borostyánkő/Bernstein, Ausztria –1951. Salzburg, Ausztria), akit a világ a kilencszeres Oscar-díjjal kitüntetett "Az Angol beteg" című filmben ismert meg egyike a század legeredményesebb, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő felfedezőinek. A XX. század egyik legjelentősebb Szahara kutatójának kalandokban és fordulatokban rendkívül gazdag élete azonban legalább olyan érdekes, mint a film. Gróf Almásy László (1895-1951) – Soproni TIT. A másodszülött fiúként született Almásy nem örökölt címet és vagyont, éppen ezért grófi címét is csak külföldön használta. Londonban folytatott műszaki tanulmányokat, majd az I. világháborúban harci repülősként vett részt, ezután az osztrák Steyr autógyár alkalmazta. A technika, különösen az autók és a repülők iránti rendkívüli érdeklődése és hozzáértése is nagy szerepet játszott abban, hogy később sivatagkutatóvá váljék. 1926-ban utazott Afrikába, hogy egy új személyautót próbáljon ki rendkívül szélsőséges körülmények között. Ezután Kairóban maradt, ahol sorra szervezte autós expedícióit a Nílus menti országokba, s később már repülősiskolát létesített, megteremtve az egyiptomi sportrepülés alapjait.
Epizódok Almásy László Ede életéből és műveiből. Budapest: Magyar Repüléstörténeti Társaság, 1995. Török Zsolt: Salaam Almásy. Almásy László életregénye. Bp. : Eötvös Kiadó, 1998. Kubassek János: A Szahara bűvöletében. : Panoráma Könyvkiadó, 1999. Krizsán László: A sivatag titkait kutatta. Vasszilvágy: Magyar Nyugat Könyvkiadó, 2005. Almásy László kalandos élete - Cultura.hu. John Biermann: The secret life of Laszlo Almasy. The real English patient. London: Pinguin, 2004. Több helyen lehet tájékozódni róla az interneten keresztül is, pl. : Wikipédia () Salaam Almásy () A titkosszolgálatok története () EKE (... ) Nagy felfedezésének Zboray András lelkes újrafelfedezője és folytatója, aki számos expedíciót szervezett már a Gilf Kebirbe és a Wadi Uweinatba. Legújabb expedíciója, ill. a térség régészeti és természetrajzi hírei az interneten is elérhetők (), ill. DVD-n megvásárolhatók.
A grazi Steyr autógyár alkalmazottjaként 1926-ban Afrikába utazott, ahol a gyár egyik új típusú személygépkocsijának sivatagi, szélsőséges körülmények közötti tesztelését végezte. E próbaúton összesen 2 700 km-t tett meg. Ezután Kairóban maradt, ahol sorra szervezte autós expedícióit a Nílus menti országokba. Később repülős iskolát is létesített, megteremtve az egyiptomi sportrepülés alapjait. Útjai során bebarangolta Kenyát, Tanzániát, Ugandát, járt a szudáni Szud mocsárvidéken és a Kék-Nílus mentén. Érdeklődése és tudománytörténeti jelentőségű tevékenysége azonban főleg Egyiptomhoz, az akkor még feltáratlan Líbiai-sivataghoz kapcsolódik. Utazásai kezdetben sportteljesítmények voltak, melyek közül néhányat ekkor egyedülállónak minősítettek. Közben megismerte és megszerette a sivatagot, s érdeklődése is tudományos irányba fordult. Almásy lászló gróf. Első hosszabb expedícióját 1929-ben vezette. Ekkor a híres Darb el-Arbain ősi karavánút, a "Negyven nap útja" egy szakaszát fedezte fel újra. Mombassából eljutott Szudánon át Egyiptomba.
Almásy állítólag nem volt egy Ralph Fiennes Forrás: A tárgyalás során kiderült, hogy a vád alapjául szolgáló könyvet sem a védő, sem az ügyész nem olvasta, mert a szovjet hatóságok betiltották. Germanus Gyula, a híres orientalista, hogy megmentse Almásyt, felkereste egykori diákját, Rákosi Mátyást. Rákosi utasította az ügyészt, hogy idézzék be Germanust a védelem tanújaként, amit a bíróság úgy értelmezett, hogy a vezér ellenzi a büntetőpert. Almásyt felmentették, de mivel a szovjet titkosszolgálat egyre élénkebben érdeklődött utána, jobbnak látta elhagyni az országot. Megjelenés: csúnya, de intelligens A film keltette érdeklődés miatt többen is kutatni kezdték Almásy életét, és arra jutottak, hogy nem volt meggyőződéses nácibarát, csak konzervatív királypárti. Amikor a New York Times riportere azt firtatta, vajon melyik oldalon állt az igazi Almásy, Jean Howard, az angol titkosszolgálat egykori munkatársa így válaszolt: "Ha állt is egyáltalán valamilyen oldalon, azt gondolom, igazából magyar volt. "