1) Mikor született Petőfi Sándor? a) 1821 b) 1822 c) 1823 d) 1824 2) Hol született Petőfi? a) Kiskőrös b) Cegléd c) Nagykőrös Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Értékelés: 29 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Petőfi Sándor Csillagos ég Sunyovszky Szilvia adja elő. A műsor ismertetése: "Manapság, ha egyáltalán beszélünk, gondolkodunk is költészetről, igen önző módon tesszük. Az én versem, kedvenc versem, mintha rólam írták volna - így sajátítjuk ki a sorokat. Pedig a vers mindenkinek szól. Akár elefántcsonttoronyból, akár a harcmezőkről, akár a szeretett hölgy ablaka alól - a költő már nem magának, a mindenségnek írja tollal, pennával, kattogó írógéppel, ma pedig villódzó monitor előtt a strófákat. Ha eljut hozzánk, bennünk alakul, él tovább. Mindannyiunkban. 15 éven át a Magyar Televízió juttatta el a virágirodalom kiemelkedő verseit a nézőkhöz. Ha esténként megszólalt a hárfa ismerős hangja, mindenki tudta, kicsit megáll az idő. Néhány percre semmit sem kell tennünk, csak hallgatni, befogadni, értelmezni, érezni. 157 szerző 782 alkotása engedte meg mindenkinek, hogy néhány pillanatra csak maga legyen, csak ízlelgesse a szavakat, rímeket, képeket, dallamokat.
Nem segítette a történtek megismerését, hogy az utókor nem kezelte helyén a tanúvallomásokat, bizonyos emberekét, például Heydte osztrák ezredes csaknem 80 évvel későbbi emlékezését túlbecsülték. Másokéval, többek közt bizonyos Kurka Mihály 48-as honvédhuszár vallomásával nem foglalkoztak, pedig - emelte ki a szerző - valószínűleg ő volt az, aki utoljára látta élve a költőt. Szűcs Gábor szerint Heydtéről gyanítható, hogy sem életében, sem holtában nem látta Petőfit. A kutató arról is beszélt, a honvédek maguk sem tudták, Petőfi a táborban van-e, sőt valószínűleg azt sem, hogy néz ki a költő. "Verseit valószínűleg nem olvasták, ám valószínűleg hallottak már róla" - jegyezte meg Szűcs Gábor. Hozzáfűzte, hogy az "ellenség" ugyan körözést adott ki a személyleírással, de ennek általánosságain maga Petőfi is mosolygott. "Mindenki Petőfiből indult ki, nem pedig a csatából. Pedig ahhoz, hogy rekonstruálni tudjuk a történteket, tudni kell, hogyan zajlott le az ütközet, miként kerítették be az ulánus csapatok a települést, milyen volt az időjárás.
Ezek alapján ki lehet zárni a hamis tanúvallomások többségét, amelyek csak torzítják az összképet" - fejtegette Szűcs Gábor. A könyvben két térkép segíti a topográfiai eligazodást, ezeken a szerző felrajzolta az egyes kulcsszereplők mozgását, valamint a csapatok vonulásának útvonalát is. Az ütközetről szóló tömör összefoglaló segít megérteni a csata főbb történéseit, és Szűcs Gábor bemutatja, hogyan került Petőfi a harctérre, milyen egészségi állapotban volt, illetve elemzi a csapatok harcászati erejét is. "Megpróbáltam rekonstruálni, mit tett, merre járt Petőfi az ütközet napján, majd a halálával kapcsolatos különféle elméleteket ismertetem" - magyarázta. Szűcs Gábor a költő elestének legvalószínűbb helyszínét is kikövetkeztette. A kötet szerint a menekülő Petőfi a fehéregyházi csata fő helyszínétől "egy öreg ágyú lövésnyire, a Szöllöhegy nyugati lábánál" elterülő kukoricásban lelte halálát. Az is szerepel a könyvben, hogy nem dzsidával, hanem karddal oltották ki az akkor már fegyvertelen és holtfáradt költő életét.
Úgy látják, a Balaton túl nagy ahhoz, hogy az üledék kikotrásának érdemi vízminőség-javító hatása legyen, ugyanakkor a kisebb öblök, kikötők, strandok rendszeres kotrására szükség van – közölte a kutatócsoport tagja. (MTI)
Istvánovics Vera felidézte Bartholy Judit meteorológus és csapata prognózisát, amely szerint Magyarországon 2100-ig 4-4, 8 Celsius-fokkal nőhet az átlagos nyári léghőmérséklet 1990-hez képest. Keszthely-Sármellék térségében 1975 óta évi 0, 05 Celsius-fokkal lettek melegebbek a nyarak, 2100-ig tehát további 2, 5-3, 3 Celsius-fokos melegedés várható. Ha a vízállás olyan magas marad, mint az utóbbi években, akkor a rétegezett időszak hosszúsága, az időjárástól függően 8-10 nappal is nőhet. Balaton vízállás 2019 videos. Ezzel szinte megduplázódik a 2019-hez hasonló nagy algacsúcsok kialakulásának valószínűsége - hangsúlyozta. A kutató kifejtette: ha a nyári vízállást a korábbi évtizedekben jellemző 70 centiméter körülire csökkentenénk - a siófoki vízmércéhez viszonyítva, ahol most 120 centi a felső szabályozási szint -, a felmelegedés ellenére is csak 5-7 napos nyári rétegezettséggel kellene számolni. A tapasztalatok szerint ilyen időtartamú rétegezettség még nem okoz problémát. A kutatócsoport ezen eredmények alapján a Balaton vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolja.
A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják - közölte Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja. A Balaton vízszintszabályozásának átalakítását javasolják a kutatók | National Geographic. A kutatócsoport a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékével közösen értékelte ki a Balaton Keszthelyi-medencéjében működő automatikus mérőállomások, valamint a vízügy 2019-es mérési adatait. Istvánovics Vera elmondta: feltételezték, hogy a tavaly augusztus végi jelentős vízminőség romlással járó, minden eddiginél másfélszer nagyobb algacsúcs oka az üledékfelszín oxigénmentessé válása és ennek nyomán a szokásosnál sokkal nagyobb foszforfelszabadulás volt. Céljuk ennek a feltételezésnek a bizonyítása volt. Az adatokból kiderült, hogy a Zala folyón körülbelül negyedannyi foszfor érkezhetett a Balatonba, mint amennyi az algavirágzáshoz kellett, vagyis az algavirágzást nem kívülről érkező terhelés okozta.