Az aszalás-szárítás hosszú történelmi múltra tekint vissza, más-más korokban, a technika különböző fejlettségi szintjein eltérő módszereket alkalmaztak. Melyiket válassza a többféle lehetőség közül az, aki ma aszalásra adja a fejét? Mik az előnyei és hátrányai az egyes eljárásoknak? 1. Az aszalás legősibb formája: a napon történő szárítás: Már az ókorban és a középkorban is aszaltak napenergia segítéségével. Az aszalásra szánt gyümölcsöt tiszta ponyvára helyezve, esőtől védett, szellős helyre terítették és hagyták, hogy Nap kiszárítsa. Házi aszalás | Pálinkaüst. Régről ismert aszalványok a mazsola (szőlő) és a füge. A napon történő aszalást mi magunk is kipróbálhatjuk. Csak a Nap melegére és némi árnyékra lesz szükségünk. Legegyszerűbb módszer, ha a gondosan előkészített aszalnivalót árnyékos, jól szellőző helyen (a kertben) egy rétegben selyempapírra terítjük egy asztalon, és tüll anyaggal letakarva – hogy megvédjük a legyektől, darazsaktól – száradni hagyjuk. Hátránya, hogy az aszalódás folyamata hosszabb ideig tart, még forró nyári időszakban is minimum 2-3 nappal kell számolni.
Összességében tehát nagyon jó minőségű aszalvány készíthető egy ilyen berendezéssel. Hátránya viszont, hogy elektromos árammal működik, vagyis nem igazán környezetbarát megoldás, emellett pénzbe is kerül, ami különösen nagy mennyiségben drágítja meg az aszalást. (Egy kisebb háztartási berendezéssel egyszerre mindössze 3-5 kg gyümölcs készíthető el. ) Elektromos háztartási aszaló berendezést egyébként már valamivel kevesebb, mint 10 ezer forintért is be lehet szerezni, és 20-25 ezer forint az, ami az olcsóbb kategóriák felső határát jelenti. Több helyen olvasható az otthoni aszalás egyik alternatívájaként a gáz-, illetve villanytűzhely segítségével történő aszalványkészítés. Mivel hosszabb időt, fél-, egy napot is igénybe vesz az ily módon történő tartósítás nem költséghatékony. 5. Napkollektoros, sörkollektoros aszaló berendezés (a hagyományos és a modern környezetbarát technika ötvözése): Ebben az esetben – az első és második pontban ismertetett módszerekhez hasonlóan – a levegőt a Nap energiája melegíti fel, és ezt hasznosítjuk az aszaláshoz-szárításhoz.
Nem hangzik jól? A gyümölcsök, zöldségek az aszalás által sokkal több vitamin t és ásványi anyagot tartanak meg, amik a téli időben is jól jönnek a szervezetünknek. Készíthetsz és tartósíthatsz aszalással házilag fűszereket is, hiszen szárításra is alkalmas egy aszalógép. A aszalt gyümölcsök, zöldségek és fűszerek íze intenzívebb, mintha a fagyasztóban próbálnád meg tartósítani. Az egyik legjobb érv az aszalás mellett, hogy több hely marad a spejzban. A helyigény e 1/10-ed része is lehet a befőttes, üveges és egyéb tárolási formának. A nyerskonyha híveinek kedvez az aszalás, illetve azoknak, akik a gyümölcsöket, zöldségeket nyersen, illetve 60°C körüli hőmérsékleten történő kezelés után fogyasztják csak. Mit lehet aszalni? Mondhatnám, hogy bármit, ám nem minden zöldség és gyümölcs nyújt megfelelő élvezetiértéket kiszárítva. A leggyakrabban az almát, szőlőt, körtét, szilvát, áfonyát, banánt, mangót, kiwit, meggyet, barackot, paradicsomot, sárgarépát, zellert, fehérrépát szárítják. Őszintén?
Részletek Kategória: Blog Megjelent: 2010. március 12. -Két palackos élesztős szén-dioxid adagoló- Sziasztok! Ezt a kis szerelési útmutatót azért dobtam össze, mert rengeteg embernek van kérdése a palack elkészítéséről, fontosságáról és működésérőmélem akinek kell, ebből a kis rajzból megtud mindent amit mégsem, akkor Chat-en sűrűn megtaláltok, vagy írhattok privát üzenetet is. A képet ha le szeretnétek menteni, vagy megnéznétek nagyobban, itt megtaláljátok: Ha esetleg valaki valami hiányosságot észlel, kérem jelezze:). (Magárol a szerkezetről azthiszem nincs sok dolog amit még mondhatnék, mindent megtaláltok a tervrajzon. )[A képeket az internetről szedtem, az árak pedig, a bal alsó sarokban, csak körülbelüli árak. ] Külön köszönet Gcsabá nak, és Salx Narvall nak! Akvárium ( házilag készített élesztős co2 ) - YouTube. üdv:Lucky U. i. :Majdnem elfelejtettem, hogy a beporlasztott Co2 az akvárium egyik oldalába buborékozzon, míg a levegőztetés a másik oldalt legyen, hogy ne hajtsa ki a co2-t az Oxigén buborék. A módosított tervrajzot itt megtaláljátok(a zselatinos Co2 vel+Info-val): Like-old a Facebook-on, +1-eld a Google-n, twitteld vagy osszd meg egyéb helyeken!
Nem rég sokan kezdték el használni, kedvező ára és hatékony porlasztása miatt. Azonban millió apró, ködszerű buborékkal árasztotta el az akváriumot. Viktor használta is egy darabig, de a látvány borzasztó volt. A befújt buborékok mindenen megragadtak. A bubis összkép nem volt esztétikus. Az akváriumba való porlasztás legszebb megoldása az üvegdiffúzor. Előnye, hogy olcsó és esztétikus. Hátránya, hogy törékeny és koszolódik algásodik. Az üvegporlasztók lelke a jó kerámia. Az minőségi darabok drágábbak. Házi Co2 Akváriumba. Javaslom, ha már túl vagyunk a kezdeti üvegtörős, szerencsétlenkedős korszakunkon, egyszer mindenképp lepjük meg magunkat egy komolyabb darabbal. 😉 A jó üvegdiffúzorból kijövő buborékok 20-30 cm után szinte teljesen beoldódnak. Az utóbbi dőben nagyot javult az akrilból készült diffúzorok minősége. Olcsók, nem törnek és nagyon szépen porlasztanak. A CO2 reaktoroknak létezik belső változata, mely lassan kihalóban van, de egy egy ilyen gyűjtő post esetén azért érdemes szót ejteni róluk is. Általában a buborékok egy spirálon, vagy "létrán" vannak vezetve, hogy minél tovább maradjon a vízben a buborék, növelve a beoldódás hatékonyságát.
😉 Előnye, hogy olcsón össze lehet hozni és nem lesz tele az akvárium keringő buborékokkal. Viszont látszik az akváriumban és időnként csobogó hangot hallat. Ennek van egy esztétikus gyári megoldása is, aranyárban. De szó se róla, izgalmas és esztétikus. 🙂 A külsőszűrőbe is be lehetne vezetni a gázt, de ez több ok miatt nem szerencsés. Egyrészt "lelevegősödhet" a szűrő, ami akár a motor leégését is okozhatja, másrészt savas környezetet hoz létre a szűrőben, ami nem kedvez a nitrifikáló baktériumoknak. Szóval ezt a módszert inkább hanyagoljuk. Azonban a külsőszűrőre köthetünk külső reaktort, ami az egyik leghatékonyabb CO2 beoldást eredményezi. Ebből létezik gyári és házi készítésű megoldás is. Az elv itt is az, hogy az áramló víz feloldja a gázt. Élesztős co2 hatásossága | Magyar Akvakertész Fórum - Hungarian Aquascaping Community. Előnye, hogy hatékony, minimális, vagy csak nagyon kevés apró buborék kering a vízben. Nagyobb akváriumoknál mindenképp javasolt ennek a használata. Persze ellenpéldaként van néhány hatalmas akvárium az ADA galériában is, ami gyönyörűen működik belső diffúzor(okk)al.
Persze egyszerűbb növényeket tartok csak. #5 Deeday tapasztalata: "Szia Legjobb erre 2 db 2 literes kőbányai sörös üveg. És egy Kagyló kerámia porlasztó. A recept szerintem ami a legjobban be vállt az 1 liter víz 4 gramm dr por instant élesztő és 2 dl cukor. Ez 5 napig stabil 6. napon kezd gyengülni. " #6 És a kétszer két litert mekkora akváriumhoz használtad? Kagyló kerámia porlasztó gondolom azért jó megoldás mert olcsó, viszonylag nagy a felülete, és kicsi bubikat produkál. Nekem elvileg már úton van a nanomba egy diffi, reméljük átengedik a határon Kőbányai sörös flakon helyett én szódás flakonra gondoltam, de mondjuk a sör elfogyasztása sokkal szórakoztatóbb mint a szódáé #7 Nálam a következő recept vált be: 2db 2 l kólás flakon (egyikben van az élesztő, másik a szűrő palack). Az összeszerelése egymillió-egy helyen fent van. A lényeg a zselés táptalaj: Ehhez 14 kanál kristálycukor, 1db Oetker-es zselé por(a 80 Forintos, kis tasakos - kétféle van, színtelen és piros), valamint 1 liter víz szükségeltetik.
Az igazság az, hogy Egyáltalán nem könnyű kiszámítani, hogy az akváriumunknak hány százaléka CO2 szükséges mivel több tényezőtől függ. Szerencsére a tudomány és a technika ott van, hogy a gesztenyét ismét kivegye a tűzből. Azonban, hogy ötletet adjunk, a két módszerről fogunk beszélni. Manuális módszer Először is, megtanítjuk Önnek a manuális módszert, amellyel kiszámíthatja, hogy mennyi szén -dioxidra van szüksége az akváriumnak. Ne feledje, hogy amint mondtuk, a szükséges arány több tényezőtől függ például az akvárium kapacitása, az elültetett növények száma, a feldolgozás alatt álló víz... Első ki kell számítania a víz pH -ját és keménységét, hogy megtudja a CO2 százalékos arányát ami az akvárium vizében van. Így tudni fogja, hogy az adott akváriumnak hány százaléka szén -dioxidra van szüksége. Ezeknek az értékeknek a kiszámításához teszteket találhat a szaküzletekben. Ajánlott, hogy a CO2 százalékos aránya 2-20 ml / liter legyen. Ezután hozzá kell adnia az akvárium vízéhez szükséges CO2 -t (Természetesen, ha az eset bekövetkezik).