web email info[kukac] kerület VI. címe telefonszáma 1/889-3330 gps koordináták É 47. 49912 K 19. 05500 megközelítés 5, 9, 109, 115-ös autóbusz, 909, 914, 914A, 950, 950A, 979, 979A éjszakai autóbusz, 47, 49-es villamos, M3-as metró, M1-es földalattival nyitva tartás Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Vasárnap 10. 00-22. 00 Péntek: 10. 00-00. 00 Szombat: 10. 00 Az Izraeli Kulturális Intézet küldetése a sokarcú izraeli kultúra bemutatása és népszerűsítése Magyarországon. E cél megvalósítása érdekében az IKI változatos oktató és szórakoztató programokat szervez, és ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt. Az intézet minden érdeklődő számára befogadó és inspiráló teret biztosít tanulásra és kikapcsolódásra. változás 0% az előző hónaphoz
Egyik első támogatója az izraeli Moti Zisser, akinek az intézetnek teret adó épület megvásárlása köszönhető. Az izraeli kulturális intézet sikere nagymértékben függ az adományszerzési és forrásteremtési munka hatékonyságától, attól, hogy mennyire sikerül eljuttatni üzenetét másokhoz. A február végi nyílt hét egyik célja, hogy létrehozói és működtetői felmérjék a hazai közönség igényeit, a hosszú távú sikeres működés lehetőségeit. Kenesei Marcell, a projekt pénzügyi koordinátora bízik abban, hogy megfelelő adományszervezéssel sikeres és független civil intézményt sikerül majd kialakítani: "Egyik legfőbb célunk, hogy átlátható és pénzügyi értelemben több lábon álló non-profit szervezetet építsünk fel, mely példaértékű lehet mások számára is. " Dr. Balázs Gábor, az Izraeli Kulturális Intézet igazgatója szerint az izraeli kultúra iránt egyre nagyobb Magyarországon az érdeklődés: "Szeretnénk hozzájárulni a kulturális kapcsolatok fejlesztéséhez Magyarország és Izrael között, és bekapcsolódni a magyar, és az európai kulturális vérkeringésbe.
IZRAELI KULTURÁLIS INTÉZET május-június | יוני- מאי MÁJUS 05 | 19:00 CEU Jazz koncert CEU Auditórium (1051 Bp., Nádor u. 9. ) 06 | 18:30 Lag Baomer Lauder Javne Iskola (1121 Bp., Budakeszi út 48. ) 09 | 18:00 EU Jazz Express Margitszigeti Atlétikai Centrum (1007 Bp., Margitsziget) 10 | 15:00 Izrael nap Erőművház (1075 Bp., Király u. 11. ) 14 | 18:30 Izraeli Kulturális Intézet, Teva terem Előadás: Korányi László: Start-up világ Izraelben és Magyarországon Izraeli Kulturális Intézet Kiállításmegnyitó: Benda Iván és Heller Ágnes Önkéntes zsidó gettók népe 21 | 19:00 Beit Midrash: Szentség a természetben 18 | 18:00 Izraeli Kulturális Intézet 26 | 19:00 Tagliot kvíz este! Mazel Tov (1072 Bp., Akácfa u. 47. ) 28 | 19:30 Filmvetítés: A place in heaven (2013) Izraeli Kulturális Intézet, Teva terem JÚNIUS 03 | 19:00 Matisyahu koncert Millenáris (1024 Bp., Kisrókus u. 16-20. ) 04 | 18:00 Bibliodráma Izraeli Kulturális Intézet 07 | 10:00 Király – Kazinczy u. sarok Funrun és Judafest 15 | 18:30 Izraeli Kulturális Intézet Filmvetítés: Aya (2012) 17 | 18:30 Izraeli Kulturális Intézet, Teva terem Vendégelőadás: Meera bai – indiai zenés táncos dráma 22 | 18:00 Izraeli Kulturális Intézet, Futureal terem Kiállításmegnyitó: Holokauszt a képregényekben 28 | 11:00 Izraeli Kulturális Intézet Izraeli reggeli A programváltoztatás jogát fenntartjuk.
Balázs Gábor az intézet alapításának körülményeire is kitért: mint elmondta, kormányoktól független intézményként jött létre a Szochnut – Jewish Agency for Israel (a diaszpóra és Izrael kapcsolatait ápoló világszervezet), magyarországi intézmények, szponzorok együttműködése és számos önkéntes munkájának eredményeként. Mint hozzáfűzte, az intézet pénzügyileg is "több lábon áll"; működését független kuratórium felügyeli. Az igazgató közölte: a kulturális központ nyílt, befogadó intézményként kíván működni, és nem foglal állást politikai kérdésekben. Natan Sharansky Natan Sharansky, a Szochnut igazgatótanácsának elnöke megemlékezett arról, hogy ő maga a szovjet diktatúra börtönében értette meg saját identitását, és így vált igazán képessé arra, hogy ne csak a zsidóság, hanem a például a litván katolikusok, az örmények, az ortodoxok vagy a muszlim népek jogaiért is harcoljon a Szovjetunióban. A látogatók az intézeten keresztül erősebb magyar polgárrá is válhatnak – fogalmazott. A budapesti Izraeli Kulturális Intézet a legkiválóbb példája a Szochnut programjának: a helyi zsidó közösségeket nem irányítani, hanem támogatni, erősíteni szeretnék – emelte ki Natan Sharansky.
Méricskélés nélkül befogad közösségeket, klubokat, egyesületeket, ha azok tevékenysége összhangban áll az Intézet küldetésével.
A cím rámutat arra a kétarcúságra, amely az emberben, az emberi lélekben is benne van: az emberség és az embertelenség is az ember természetéhez tartozik. A cím azt az erkölcsi parancsot közvetíti, hogy amikor az egész világ embertelen körülöttünk és mások kivetkőznek emberi mivoltukból, mi akkor is őrizzük meg emberségünket, emberi tartásunkat, humanitásunkat. Maradjunk meg embernek akkor is, ha körülöttünk mindenki vadállattá vált és alantas ösztönöknek (az ölés, az erőszak ösztönének) engedelmeskedik. Az utolsó előtti versszakban a nyitó strófa visszatér, így egyfajta keretet alkot, s a címként kiemelt fő motívum is megismétlődik (" Ember az embertelenségben " sor). A nyitó strófa metonímiák egész sorát tartalmazza (a rész jelenik meg az egész helyett). A metonímiasor a lírai én testi-lelki elgyötörtségét, megtépettségét fejezi ki: a szív, a szem, a torok és az agy képei az egész emberre utalnak, az egész személyiség összetörtségét mutatják. A háború, az öldöklés borzalmait metaforák érzékeltetik: puskatus, rémség, néma dzsin (gonosz szellem), Téboly – mind a háborút jelentik.
Ők voltak azok, akik nem voltak lázadók, nem tudtak forradalmat szítani, de "elűzték a gyűlölet és hazugság ördögeit", miközben a maguk életét kockáztatták azzal, hogy ismeretleneket, szomszédokat, barátokat mentettek meg. Mint mondta, az embermentők "megmentettek minket is", hogy "emlékezzünk az ország iszonyatos veszteségeire", hogy "készek legyünk ma is nemet mondani a gyűlöletkeltőkre, még akkor is, ha éppen képviselői mentességük van, (... ) ha a szólás- és sajtószabadság ürügyén hazudnak és uszítanak". A beszédek elhangzása után a Nyári Kvartett és a Parafónia zenekar adott szabadtéri koncertet Ember az embertelenségben címmel. 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. A magyarországi zsidóság gettókba zárása 1944. április 16-án kezdődött meg Kárpátalján, az akkori Magyarország területén. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.
A társulat évente több mint kilencven előadást tart Erdélyben és Magyarországon, s olyan városokba és falvakba is eljut, ahol kulturális műsorok csak nagy ritkán láthatók. Az egyesület a nyárádmenti önkormányzatokkal közösen 2012-ben elindított egy kihelyezett néptáncoktatási programot, amelynek eredményeként jelenleg Nyárádszeredán öt, a környéken huszonegy tánccsoport létezik, és több mint ötszáz különböző korosztályú gyerek és fiatal tanul néptáncot és népdalt a Bekecs égisze alatt. 2014-ben a Fölszállott a páva tehetségkutató verseny döntőseként átvehették a legjobb határon túli előadónak járó különdíjat. Az együttesünk 2017-től Néptáncszínházként működik.
Egy köszönő levél a Székely Hadosztály parancsnokától... A gyászos és gyalázatos dátumhoz, 1920. június 4-hez kapcsolódóan egy katonatiszt egyetlen levelét választottam ki a másfél ezer oldal közül. Ennek a katonatisztnek a nevét sokáig a megszokott elhallgatás fedte és feledtette el. Ám éppen a Déri Múzeum volt az, amelynek 1971-es évkönyvében már szó esik a Székely Hadosztályról és parancsnokáról, szentkereszthegyi Kratochvil Károly (1868-1946) későbbi altábornagyról. A Székely Hadosztály és tisztikara, Kratochvil Károly vezetésével katonai cselekményeket hajtott végre az Erdélybe betörő román csapatokkal szemben, kulcsszerepük volt azok átmeneti feltartóztatásában. A szerveződő katonai alakulat hivatalosan 1919. január 20-án vette fel a Székely Hadosztály nevet és április 26-án tette le a fegyvert Demecsernél. Zoltai Lajos nagyon sok írását, tanulmányát, könyvét dedikálta és adta ajándékba. Így történhetett ez 1921 elején is, amikor Kratochvilt kinevezték a debreceni katonai körlet és a 6. vegyesdandár parancsnokának Debrecenbe.
Anyagi megfontolások is javallják, hogy ne telepítsük ki svábságunkat. Rettenetes a vérveszteség, amit ez az ország a háború kitörése óta szenvedett. A keleti harctéren, de az ország területén belül is sok százezer – tán félmilliónál is több – magyar veszett el: a náci és nyilas gazság közel 600. 000 zsidót pusztított el, az éhezés, fázás, betegség által legyengült ország szaporodási lehetősége a legkisebbre csökkent, s most még félmilliónyi dolgos svábság kiűzése – hogyan pótolhatja hazánk ezt a vérveszteségét?! " Az aláírók: Bálint Imre, Baranyai Lipót, Csathó Kálmán, Csécsy Imre, Dessewffy Gyula, Faragó László, Fenyő Miksa, Fischer József, Fodor József, Füst Milán, Gellért Oszkár, Heltai Jenő, Horváth Zoltán, Jendrassik György, Kassák Lajos, Kéthly Anna, Varannai Aurél, Nagy Lajos, Parragi György, Pátzay Pál, Radnóti József, Sík Sándor, Supka Géza, Szőnyi István, Wesselényi Miklós, Zsolt Béla. (Magyar Nemzet, 1946. január 18. ) s. k.