Szereplők: Kovács Patrícia, Járó Zsuzsa, Péter Kata, Mészáros Máté, Schruff Milán Rendező: Paczolay Béla Daniel Glattauer: PÁRTERÁPIA Szereplők: Balla Eszter, Mészáros Máté, Debreczeny Csaba Rendező: Znamenák István HERNÁDI pont – Hernádi Judit zenés estje Szereplők: Hernádi Judit, Heilig Gábor és zenekara Rendező: Pelsőczy Réka Richard Baer: HITTED VOLNA? Karácsonyi bérlet belvárosi színház zágráb. Szereplők: Hernádi Judit, Kern András, Ficzere Béla, Jeges Krisztián Rendező: Verebes István Robert James Waller: A SZÍV HÍDJAI Szereplők: Udvaros Dorottya, László Zsolt, Szamosi Zsófia / Járó Zsuzsa, Chován Gábor / Horváth Virgil, Vázsonyi János BEVÁLTÁS A bérlet automatikus belépésre nem jogosít, ezért kérjük, időben foglalják le és vegyék át a kiválasztott előadásokra szóló jegyeiket! Minden hónap elején hirdetjük meg az azt követő havi műsort. Az előadás-időpontokról az, a, valamint a oldalakon, illetve a havonta megjelenő programmagazinokban és a Belvárosi Színház szervezésén tájékozódhatnak. Ha kiválasztotta az előadást, kérjük, vegye fel a kapcsolatot munkatársunkkal a Belvárosi Színház szervezésén (1075 Bp., Dohány u.
-ben Kulka Jánost láthatják-hallhatják a Belvárosi Színházban. [caption id="" align="aligncenter" width="500"] A Bandy-lányok[/caption] A harmadik lépcső ismét a prózáé, és négy produkció közül lehet választani. A 125. BÉRLET: Karácsonyi színházbérlet az Orlai Produkciónál - Orlai Produkció. előadásához közeledő Esőember ben Kulka János és Nagy Ervin remek párosát nézheti meg az, aki esetleg még nem látta, de választható a A nagy négyes Molnár Piroskával, Vári Évával, Benedek Miklóssal és Szacsvay Lászlóval, a Daniel Glattauer bestsellerjéből készült Gyógyír északi szélre Fullajtár Andreával és Őze Áronnal és Az isteni Sarah Vári Évával és Gálffi Lászlóval. [caption id="" align="aligncenter" width="500"] Esőember[/caption] [caption id="" align="aligncenter" width="500"] A nagy négyes[/caption] [caption id="" align="aligncenter" width="500"] Gyógyír északi szélre[/caption] [caption id="" align="aligncenter" width="500"] Az isteni Sarah[/caption] További információk itt.
2012. 12. 10. Három előadásból álló szabad bérletet ajánl az Orlai Produkció, amely a 2013. január 1. és 2013. május 31. között váltható be az Orlai Produkciós Iroda Belvárosi Színházban játszott előadásaira. A bérletben három előadást kínálunk, amit kilenc előadás közül választhatnak ki a nézők, és 2013. között szabadon felhasználható. Jegy.hu | Belvárosi Színház Karácsonyi Bérletek. Csak úgy mint tavaly, most is három lépcsőben választhatók ki az előadások. A bérletek már megvásárolhatók a Belvárosi Színház jegyirodájában: 1075 Budapest, Dohány u. 1/a., valamint az interneten is. Az első lépcsőben az Ónodi Eszter és Pál András szikrázó játékával és többek között Pokorny Lia, Takács Kati és Gáspár Sándor főszereplésével bemutatott Jadviga párnája, valamint a Kovács Patrícia és Nagy Ervin főszereplésével játszott Kramer kontra Kramer közül választhatnak a bérletvásárlók. [caption id="" align="aligncenter" width="500"] Jadviga párnája[/caption] [caption id="" align="aligncenter" width="500"] Kramer kontra Kramer[/caption] A második lépcsőben három zenés előadás közül választhatnak: A Bandy-lányok ban Hernádi Juditot és Udvaros Dorottyát, az Edith Piaf ban Vári Évát, az Ez a hely!
A hónap szerzője: Kemény István A Litera minden hónapban "megválasztja" a hónap szerzőjét. Havonta egy író, költő áll a figyelem a fókuszában, aki több műfajban is megmutatja magát, készül vele interjú, közöljük friss műveit, megkérdezzük más művészeti területek alkotásairól és a fiatal irodalomról is. 2018 áprilisában Kemény István a hónap szerzője a Literán.
Digitalizált művek A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb. ). A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza. Tematikus keresés Életrajz Kemény István (1961, Budapest) Magyarország Babérkoszorúja-díjas író, költő. 2020- Térey János-ösztöndíjas. 2021-től a Digitális Irodalmi Akadémia tagja. (A portréfotót Reviczky Zsolt készítette. )
– Komp-ország, a hídról Kemény István dedikál az Ünnepi Könyvhéten. Budapest, 2011. június Írásaival először a diákírók, diákköltők sárvári találkozóján szerzett elismerést. Első, ma is "vállalható" versének az 1980 – 1981 folyamán született Tudod, hogy tévedek címűt tartja, amely válogatott versei 1998 -as gyűjteményének nyitódarabja lett. [2] 1984 -es bemutatkozó kötetét 2006 -ig hét versgyűjtemény követte. Édes hazám, szerettelek, úgy tettél te is, mint aki szeret: a tankönyveid és a költőid is azt mondták, hű fiad legyek. Hű is voltam, fel is nőttem, cinikus ember se lett belőlem, csak depressziós, nehéz és elárult, bezárt cukorgyár a ködben. … – Búcsúlevél [3] Számos kritikusa nemzedéke legjelentékenyebb költői között tartja számon. Parti Nagy Lajos szerint "költészetén immár több nemzedék nőtt fel, a sajátja is bizonyos fokig és az utána jövők is. Alapember, nem nagyon kerülhető meg, noha nem mondhatnám, hogy bárkinek útjában állna. " [4] Első prózakötetét, Az ellenség művészete című kisregényt 1989 -ben adták ki.
Ezt írom most. Kemény István esetében megállja a helyét az a mondás, hogy az alma nem esik messze a fájától. Két lánya ugyanis szintén belekóstolt az irodalmi életbe, és a művészetben teljesedtek ki. Kemény Lili először tizenöt évesen publikált verset, ezt a jó szokását pedig megtartotta és kiegészítette dalszövegekkel, forgatókönyvekkel és további versekkel. Hasonló érdeklődési körrel áldották meg Kemény Zsófit is, aki versek és dalszövegek mellett már regényíróként is kipróbálta magát, illetve az itthoni slam poetry egyik leghíresebb alkotója. Az interjúban felmerült a kérdés, hogy Kemény István mennyire kritikus olvasója lányainak, amire a költő elegáns válasszal szolgált. Ez most már évek óta kétirányú dolog. Egymás dolgait figyeljük, és egymás véleményére odafigyelünk. Szóval egymás fejlődését segítjük, ahogy csak tudjuk. (Borítókép: Kemény István. Fotó: Czimbal Gyula / MTI)
A kérdésre, hogy a szakmai elismerések sora után sincs még meg az alkotói önbizalma, a költő a következőket mondta: Én inkább azt nem tudom elképzelni, hogy valakinek soha nincsenek kétségei magában – pedig állítólag vannak ilyenek. A szakmai elismerés persze mindig jólesik, megerősít, büszkeséggel tölt el. De ilyenkor sem "alkotónak" érzem magam. Ha rám mondják ezt – ahogy most is –, persze értem, de én magamra nem bírok ilyen – teljesen normális és bevett – kifejezéseket alkalmazni, mint hogy "műveim", "alkotó", "alkotás" vagy "költemény". Azt mondom, hogy "írásaim", "író", "írás", "vers". Alighanem van egy fóbiám a fontosságtudattal, pedig – a legkomolyabban mondom – az egész életemet az írásra tettem fel, és fontos lenni is szeretek. A beszélgetésben szóba került a közélet is, amiről Kemény István rendszerint csalódottan nyilatkozik, ám az meg sem fordult a fejében, hogy elköltözzön az országból. El se tudom képzelni, hogy elköltözzek innen. Pláne végleg. Az egész életemet olyan közegben töltöttem, ahol az emberek alapjáraton csalódottak voltak és negatívak.
holdak maradnak és mindig keringenek. (1982. aug. 23. – dec. 1. )
Én is ilyen lettem, megszoktam ezt az állapotot, utálom is, szeretem is. Az én részemről fontoskodás és hazugság lenne, ha azt mondanám, hogy a hazai közélet állapota miatt költözöm el, mintegy "megbüntetve" Magyarországot. Ha elköltözésen gondolkozom, az az internetről való leköltözés lenne, havonta legalább húsz napra: de úgy, hogy azalatt biztosan tudom, hogy nem kapok újabb és újabb feladatokat és sürgetéseket, és nem vár a válaszomra valaki idegesen vagy csalódottan. Amikor nem azt érzem, hogy nem szabad ott lennem, ahol vagyok. Szóval, amikor nem vagyok rab. Az író megkapta azt a kérdést, amit saját szavaival a legrettegettebb kérdésnek tart, mégpedig azt, hogy van-e valami, amit mindenképp szeretne még megírni? Úgy látszik, ez a hatvanadik születésnap átka: hogy megkérdezik az embertől, hogy mégis úgy körülbelül meddig szándékozik még élni, persze nem sürgetésből, csak a miheztartás végett... Bocsánat az iróniáért, de ez most a fő parám. A regényemet szeretném megírni. És az Állástalan táncos végén van egy nagyobb adag az új verseimből: ezek egy verses lovagregényből valók.