Szemeim fáradtak, de tiszták, – ragyogva nézik: lelkem melegét a szerelem gyökerei hogy isszák. Gyökerek s láthatatlan ágak kötnek tehozzád s fölém lombosodnak gyönyörű dús tavaszi koronának. Lombosodó napos tavaszban, bámuló kertész, nézek szanaszét: rozsdásodik a lomb s mégis tavasz van. Ó, erdőknek s szent hajnaloknak viharai, rázzátok fáimat: hulljon a férges, kell a rovaroknak! Szabó Lőrinc: Tavasz elé. Hulljon, rüggyel, ha kell, virággal: sebeimből mindig kihajt a friss ág – s ki baltás küzd meg ennyi izmos ággal? testvérgyökerek ajkai hogy isszák. Májusi éjszaka Szabó Lőrinc verse Késő volt, mentem haza, lelkem az elmult nappal küszködött, mentem, mogorván, kimerülve, a kertek és villák között, nem is én mentem, csak a lábam vitt a fekete fák alatt, két lábam, két hű állatom, mely magától tudja az utat. S egyszerre a májusi éjben valami hullám megcsapott: illatok szálltak láthatatlan, sűrű és nehéz illatok, a lélegző, édes sötétben szinte párolgott a világ és tengerként áradt felém az orgona, jázmin és akác.
Láthatatlan kertek mélyéből tengerként áradtak felém, nagy, puha szárnyuk alig lebbent és letelepedtek körém, a meglepetés örömével lengették tele utamat s minden gondot kifújt fejemből ez a szép, könnyű pillanat. S mintha élt volna, minden illat külön megszólalt és mesélt, ittam a virágok beszédét, a test nélkül szerelmes éjt; a rácson kísértetfehéren áthajolt hozzám egy bokor s úgy töltött csordultig a lelke, mint szomjú palackot a bor. Szabó Lőrinc: Tavasz. És részegen és imbolyogva indultam nagylassan tovább, s új tenger dőlt a szomszéd kertből, új bokor az új rácson át, s az illattól már illatos lett tüdőm és szívem és agyam, egész testem elnehezült s azt érezte, hogy szárnya van. Hogy értem haza, nem tudom már. – A gondom ma se kevesebb. De azóta egy kicsit újra megszerettem az életet, s munka és baj közt mindig várom, hogy jön, hogy majd csak újra jön valami fáradt pillanatból valami váratlan öröm. Elveszíthetetlen öröm Bodás János verse Nem igaz, hogy az élet rút, kegyetlen, sok öröm van, elveszíthetetlen.
Jöjjön Szabő Lőrinc: Tavasz verse. "Mi az? " – kérdezte Vén Rigó. "Tavasz" – felelt a Nap. "Megjött? " – kérdezte Vén Rigó. "Meg ám! " – felelt a Nap. "Szeretsz? " – kérdezte Vén Rigó. "Szeretlek! " – szólt a Nap. "Akkor hát szép lesz a világ? " "Még szebb és boldogabb Legszebb tavaszi versek – íme 12 nagyszerű költemény a tavaszról Köszönjük, hogy elolvastad Szabő Lőrinc versét! Mi a véleményed a Tavasz írásról? Írd meg kommentbe!
"Mi az? " – kérdezte Vén Rigó. "Tavasz" – felelt a Nap. "Megjött? " – kérdezte Vén Rigó. "Meg ám! " – felelt a Nap. "Szeretsz? " – kérdezte Vén Rigó. "Szeretlek! " – szólt a Nap. "Akkor hát szép lesz a világ? " "Még szebb és boldogabb! "
-Értem.. Nagyon sajnálom.. -mondta. Utánna feláltam és elmentem. Elmentem és sétáltam egy nagyot.. Miután hazaértem lefeküdtem aludni, mert nagyon elfáradtam. Az álmomban Kastiel volt.. Én láttam, de ő nemlátott.. A halálom utánni időt láttam. Kastiel elmondta a lányoknak mitörtént, Eltemettek stb.. Kastiel napokig csak sírt.. Mindig mikor aludtam, őt láttam.. de ő nemlátott engem.. Kivétel ezen a napon.. Reggel mikor mentem, hogy megnézzem a postát, akkor volt a levelek közt egy könyv.. A Titkok könyvtára.. Nemnyitottam ki letettem az ágymelletti polcra és elmentem sétálni. És máshogy történt szinte minden, mint az álmomban.. Mikozben gondolkoztam, hogy kinyissam e a könyvet, nem is figyeltem az útra, és ezért majdnem elütött a kocsi.. A Titok tanítóinak könyvtára. de mielőtt kiléptem volna az ató elé elkapott egy teljesen ugyan olyan srác mint Kastiel.. -Huhh ez közel volt. Kishíhán elcsapott a kocsi. -nevetett. -Hát.. Köszi, hogy megmentetted az életem! -mondtam és énis elnevettem magam. -Ja amúgy Sam vagyok! -mutatkozott be.
Leó pápa úgy vélte, a katolikus egyháznak javára válhat a döntés. "Menjenek a forrásokhoz. Ezért nyitottam meg az archívumot önök számára. Nem félünk attól, hogy dokumentumokat közölnek belőlük" – indokolt. Ezután történészek, kutatók sora igyekezett az örök városba, hogy megismerjék azt, milyen kincseket őriznek a Szentszék titkos archívumában. Sok kutató azonban csalódottan hagyta el a Vatikánt. Nagy titokra csak ritkán bukkantak. Az első magyar, aki átfogó kutatásokat végezhetett az archívumban, Fraknói Vilmos váradi kanonok volt, aki a nyitást követő közel két évtizedet töltött el az itteni munkával. Elsősorban a Vatikán és Magyarország közötti kapcsolatok alakulásáról gyűjtött anyagokat. A vatikáni archívumban való kutakodás különleges élményt jelentett a történészek számára. Kollányi Ferenc: A vatikáni levéltár című 1893-ban megjelent írásában részletesen számolt be az ott szerzett tapasztalatairól. A titkok könyvtára. Mint írta, "a történetírás e megnevezhetetlen értékű kincsesbányája nem olyasmi, amit az emberi kíváncsiság néhány hó, vagy akár néhány év alatt is keresztül bújhat, kiismerhet… Azt hiszem, még az alapos szakképzettségnek is sok, sok idő kell ahhoz, hogy itt a rengeteg mennyiségű, különböző válfajú okirat közt magának tájékozást szerezzen, az egész felett áttekintést nyerjen, s az egyes részeket helyesen tudja osztályozni. "
A bizottság munkájában túlnyomórészt olasz történészek vesznek részt, Közép-Európából csak egy lengyelt és egy szlovákot találhatunk a magyar történészen kívül. A testület közvetve a pápa fennhatósága alatt áll, és koordinálja az egyházi, vatikáni történeti kutatásokat. A magyar történész éppen azután kezdheti meg a munkát, hogy Ferenc pápa megnyitotta a II. világháborúban betöltött kétes szerepe miatt vitatott XII. Piusz pápasága alatt született levéltári iratokat. A Szentszék archívumát évszázadokon át "megközelíthetetlen szentélynek" nevezték, hiszen el volt zárva a külvilágtól. A titkok könyvtára videa. Később azonban a Vatikán is felismerte, a történelemtudománnyal szemben sem teheti meg azt, hogy az archívum titkait örökre hét lakat alatt őrizzék. A kúriában évszázadokon át sokan attól tartottak, hogy a protestánsok visszaélhetnek a dokumentációval. A változásokban fontos szerepet játszott, hogy XIII. Leó pápa 1879-ben Josef Hergenröther bíborost bízta meg az archívum irányításával, aki úgy vélte, a nyitásnak nincs alternatívája, így a párját ritkító dokumentumgyűjteményt 1883-ban tették elérhetővé a kutatók számára.