A ma legelfogadottabb elmélet szerint a Nap és bolygói ugyanabból a hideg csillagközi gáz- és porfelhőből születtek meg. Az összetömörödő anyag közepében – 15-20 millió K hőmérséklet elérése után – megindultak a magfúziós folyamatok és új csillag, az ősi Nap fénylett fel a Tejútrendszerben. A Naprendszer kb. 5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Kilenc bolygója közül a belső négy Föld-típusú bolygó, más néven kőzetbolygó. Kis méretűek, főleg nehezebb elemekből állnak, ezért sűrűségük nagy. A négy óriásbolygó az ellenkezője mindennek: nagy méretűek, gázokból (főleg hidrogén és hélium) állnak, kis sűrűségűek. A különbség oka a Naprendszer kialakulási folyamata. Az Ősnap erős napszelet bocsátott ki magából, amely igyekezett "szétfújni" a körülötte forgó anyagokat. A könnyebbeket sikerült is elfújnia, de a nehezebb elemekből álló összetapadt szilárd szemcséket már nem: ezek aztán sorozatos egyesülésekkel egyre híztak és létrejöttek a Föld-típusú bolygók, így a Föld is. A Föld-típusú bolygók másik elnevezése, a kőzetbolygók kifejezés arra utal, hogy ezek az égitestek főképpen kőzetekből állnak, belsejükben viszonylag nagy fémes maggal.
A Föld kialakulása - YouTube
). A hőmérsékleti sugárzás jellemzőit a részecskék erős kölcsönhatásai határozzák meg. Az annihilációs időszak vége. 1 s 10 10 K Foton korszak: A korszak elején a nukleonok kevés szerepet játszanak, a világ csaknem csupa fotonból áll. 10 6 év 3*10 3 K Nukleonkorszak: A sugárzás lehűl. A nukleonok energiasűrűsége nagyobb lesz mint a fotonoké. Az elemi egységek atomokká állnak össze (H, He). máig 3 K Sűrűsödések korszaka: A helyi sűrűség növekedések gázfelhőkké sűrűsödhetnek és őscsillagokká vagy csillaghalmazokká alakulhatnak át, amelyekben magasabb rendszámú elemek képződhetnek. Felrobbanó csillagok gondoskodnak az újonnan képződő elemek szétszóródásáról, további csillagnemzedékek formálódnak. A csillagok környékén lévő porfelhők bolygókká sűrűsödnek. Alkalmas hőmérsékletű és tömegű bolygók felületén szerves anyagok keletkezhetnek. Az Univerzum fejlődéstörténete A Naprendszer és a Föld születése A napjainkban leginkább elfogadott tudományos elmélet szerint, a Naprendszer 4, 57 milliárd évvel ezelőtt, egy szupernóva robbanás közvetlen szomszédságában, a csillagközi anyagok (atomok, molekulák) gravitációs erő által előidézett kondenzációja révén jött létre.
Nincs rá ugyan közvetlen bizonyítékunk, hogy volt élet a bolygón 4, 3 milliárd évvel ezelőtt, de nincs rá okunk, hogy kizárjuk ennek a lehetőségét" - húzta alá Valley. A kutatók reményei szerint az általuk kifejlesztett technikát a jövőben más mikrofosszíliák, talán még a Földön túli kozmikus objektumokról származó leletek vizsgálatára is használni fogják.
A természetföldrajzi folyamatoknak is van időbelisége, van órája. De ezt az időt más dimenzióban jellemezzük, mint a mindennapjainkban, vagy a történelemben. Nem percekben, nem is években számolunk. A történelem során pár ezer, pár tízezer évvel ezelőtti világot, kultúrákat tanulmányoznak a régészek, a történelemtudósok. A geológia, a Föld történetének időskálája más. A Föld már több mint 4600 millió éve ünnepeli születésnapját. A geológiai folyamatok emberi szemmel nézve nagyon lassúak, nagy változások millióévenként történnek. A természetföldrajzi folyamatok időskáláját ezért nem percekben, hanem több százmillió években adjuk meg. A Föld keletkezésétől (kb. 4, 5 milliárd év) napjainkig a főbb földtörténeti korokat, azok elnevezését, a főbb mérföldköveket bemutató "időérzékelő" a földtörténeti óra, a geológusok órája. Földtani óra A Föld keletkezése Bolygónk, a Föld egyidős Naprendszerünkkel. A Naprendszer körül keringő bolygók a Nap kialakulása után keletkeztek. Arról, hogy ez pontosan mikor volt, még napjainkban is megoszlik a tudósok véleménye.
A torlasz mögött felduzzadó patakvízből alakulhat ki a tó. : Gyilkos-tó Erdélyben. III. Egyéb a) Morotvatavak Természetes vagy mesterséges úton levágott folyókanyarulatokból alakul ki. : Tisza levágott kanyarulatai, Szelidi-tó a Dunánál. b) Mesterséges tavak víztározók, halastavak, hűtőtavak, kavicsbányatavak stb. 3. Tavak pusztulása A tavakba torkolló patakok, folyók hordalékukkal előbb-utóbb feltöltik a tavakat. Ezt a folyamatot felgyorsítja a vízszennyezés, ami a vízinövények elburjánzását eredményezi. Az elpusztuló növények anyaga hozzáadódik a hordalékhoz, így a tó vízszintje gyorsabban csökken. A feltöltődésnek három szakasza van: 1) Fertő állapot Az egész tófenéken megjelenik a növényzet, de a nyílt vízfelületek aránya még 50% felett van. 2) Mocsár Túlsúlyba kerül a növényzet, nyílt víz már az összfelület kevesebb, mint felén látható. 3) Láp Megszűnnek a nyílt vízfelületek.
Általában kis területű, nem túl mély tavak ezek. d) Szél által kimélyített tómedencék A szél csak a talajvíz szintjéig tud mélyíteni, akkor a ha a felszínt a szél által elhordható anyag alkotja (pl. homok). Szárazabb években a talajvízszint alacsony, ilyenkor jobban lemélyül a leendő tómeder, majd nedvesebb időszakokban megemelkedik a talajvízszint, és a felszínre kerül. Kis területű, sekély tavak jönnek létre, ráadásul száraz időjárás esetén hamar kiszáradnak. : Kiskunság szikes tavai. II. Elgátolással keletkező tavak: a) Jég által elgátolt tavak: A gleccserek és a jégtakaró is nagy mennyiségű törmeléket halmoz fel elolvadásának helyszínén. A törmelékből kialakuló morénák mélyedéseket zárnak közre, s ezeket önti el később víz. : Germán-Lengyel-alföld tóvidékei. b) Szél által elgátolt tavak Homokbuckák vehetnek közre mélyedéseket. : nyíregyházi Sós-tó. c) Krátertavak Kialudt, de még ép vulkáni kráterekben jöhet létre. : Szent Anna-tó Erdélyben. d) Hegyomlások által elgátolt tavak Kisebb patakvölgyeket elzárhat egy-egy hegyomlás.
Az egyiptomi hadjárat tudományos eredményeit díszes kiállítású kötetekben, Description de l'Egypt (Egyiptom leírása) cím alatt hozta nyilvánosságra a francia kormány. Az egyik kötetben méltatták a rosette-i követ is. A kő háromféle felirata lázba hozta a világ tudósait, de a hieroglifákat egy ideig még nem sikerült megfejteni. A görög felirat szerint a tábla Ptolemaiosz Epiphanész idejéből való, akit i. Rosette i kő download. e. 197-ben egyiptomi papok ünnepeltek, s ezt két nyelven, háromféle írással örökítették meg. A rosette-i kő hieroglifáinak megfejtése terén Thomas Young angol orvos tette meg az első eredményes lépést. A cambridge-i Museum Criticum ban 1815-ben megjelent cikkében feltételezte, hogy a keretbe foglalt jelcsoportok uralkodók nevei. Megállapította 13 önálló mássalhangzójel hangértékét, és hogy azt milyen irányban kell olvasni. A felirat megfejtése Jean François Champollion francia tudós nevéhez fűződik, aki a rejtvény kulcsát annak a felismerésnek segítségével találta meg, hogy a hieroglifákban vegyesen fordulnak elő szójelek, mássalhangzócsoportok jelei, önálló mássalhangzójelek (betűjelek), hangérték nélküli determinatívumok, és ritkán piktogramok is.
Champollion, immár a történelemtudományok professzoraként, a következő éveket Grenoble-ban töltötte, lázasan kutatva a hieroglifákat. 1818-ban megnősült, három évvel később feleségével együtt visszatért Párizsba, ahol romló egészsége ellenére egyre többet foglalkozott a démotikus és a hieratikus írás, valamint a hieroglifák összevetésével. A hieroglifák végül is 1822-ben fedték fel évezredes titkukat: Champollion a rosette-i követ és az 1815-ben felfedezett, hieroglifikus és görög szöveget tartalmazó philae-i obeliszket vizsgálva rájött, hogy a hieroglifák nem önálló szavakat, hanem betűket, jeleket jelölnek. Tech: 190 éve halt meg a zseni, aki nélkül alig értenénk valamit az ókori Egyiptom kincseiből | hvg.hu. A végső megfejtéshez az segítette, hogy rájött: a hieroglif írásban egyes jeleket egy gyűrű vesz körül, a görög szövegben pedig ugyanazon részek előtt a baszileusz (uralkodó) szó szerepel. Adódott a következtetés, hogy a gyűrűben lévő hieroglifák egy-egy fáraó nevét jelölik, ezután a Kleopátra és Ptolemaiosz neveket felhasználva sikerült meghatároznia az ezekben előforduló hieroglifák "hangértékét".
Rosette-i kő (rosettai kő) Rosette-i kő Típus sztélé Anyag gránit Története Felfedezés helye és ideje Rosette (ma Rashid), Egyiptom 1799. július 15. Felfedező(k) Pierre-François Bouchard Kora i. e. 196 Nyelv görög óegyiptomi Írás görög démotikus hieroglif Található British Museum, London A rosette-i kő (ismert még rosettai kő néven is) egy sötét gránitdarab (néha helytelenül bazaltként említik), amely egy ősi szöveg három fordítását nyújtja a mai kutatóknak: egyiptomi démotikus írással, görög nyelven és egyiptomi hieroglifákkal. Mivel a görög nyelv jól ismert, e kő volt a kulcs 1822 -ben Jean-François Champollion és 1823 -ban Thomas Young számára a hieroglifák megfejtéséhez. A követ 1802 óta a londoni British Museum őrzi. A szöveg [ szerkesztés] V. Ptolemaiosz Kr. Virtuális tárlat: Rosette-i kő (British Museum). 196 -ban kelt rendelete olvasható a kövön. A görög szöveg kezdete: "Basileuontos tou neou kai paralabontos tén basileian para tou patros…" (Az új király, atyjától átvéve a királyságot…). A rendelet különféle kivetendő adókról, a templomokban felállítandó szobrokról rendelkezik, valamint arról, hogy a rendelet három nyelven adandó ki: az "istenek szavaival", azaz hieroglifákkal, a nép nyelvén (démotikus írással) és ión (görög) nyelven.
Ehhez az az egyiptomi szokás segítette hozzá, hogy a fáraó nevét keretbe, úgynevezett kártusba foglalták, amely önmagában "körülzárást", később "örökkévalóságot" is jelentett. Young feltételezte, hogy az ilyen keretbe foglalt azonos jel a görög Ptolemaiosz nevét jelentheti. Hosszú kártus, szövege:"örökké éljen Ptolemaiosz, Ptah kedveltje" Megfejtés A hieroglifákat végül nem Young, hanem egy francia nyelvész, Jean-François Champollion fejtette meg 1822-ben, bebizonyítva, hogy ezek a jelek részint hangokat, részint fogalmakat jelölnek. Mivel tudott koptul (ez az egyiptomi nyelvnek egy őskeresztény felekezet által megőrzött változata), könnyebben azonosíthatta a hangjeleket. Fordítás 'Rosette-i kő' – Szótár holland-Magyar | Glosbe. A kulcsot a három, kartusba foglalt királynév betűi szolgáltatták, s a megoldást a kép mutatja. A nevek tehát: Ptolmais, Aleksandrs és Kleopatra. Az egyikről például kiderítette, hogy a Napot jelöli "Ré" néven, mivel ez a szó kopt megfelelője. A rosette-i kő szövegét egy papi testület írta Kr. e. 196. március 27-én, 13 éves fáraójuk, Ptolemaiosz tiszteletére.
Minden bizonnyal a Nílus-deltában előkerült rosette-i tábla is így érkezett Alsó-Egyiptomba, a szállítás azonban komoly károkat okozott a vésett feliratban. A hieroglif szöveg jelentős része elpusztult, a démotikus és a görög szakasz viszont szerencsésen átvészelte az évszázadokat, míg Pierre-Francois Bouchard, a Nílus völgyében állomásozó francia erők egyik mérnöke a rashidi erődítési
Igaz, hogy a francia nyelvész-zseni nem mindenben talált rá a helyes megoldásra, de ez a lényegen nem változtat. A végleges, összefoglaló könyv megjelenését Champollion már nem érhette meg, de a dicsőség örökre az Övé marad. Mellesleg még ma is vannak olyan szövegek, amiket nem sikerült lefordítani. Nem is csoda, mert a hieroglifák, vagy ahogy az ókori egyiptomiak nevezték: medu netjeru (az istenek szavai) elég összetettek. Ráadásul időszámításunk előtt a 26. században már elterjedten használták, vagyis kialakulása sokkal régebbi. Néha a jelek azt jelentik, amit ábrázolnak, néha csak egy betűt, de néha bonyolult fogalmakat. Van úgy, hogy jobbról balra kell olvasni, máskor épp fordítva. Na jó, sarkítottam egy kicsit, hogy világosabb legyen a probléma. Álljon itt egy egyszerű példa. Mit látunk? Rosette i kő 10. Egy lapos téglaalap, rajta valami bogyó. Jelentése: áldozati kenyér az oltáron. Eddig oké. De ha szótagot akarunk vele leírni akkor htp, hiszen a kifejezést úgy ejtették: hetep. Ám ha összefüggésben használjuk, akkor elégedett nyugalmat jelent.