E testet-öltött csend csak a "Soha! " Csend, mely minden gonoszra képtelen. De ha szerencséd ikerfátuma E csend árnyát veti rád (névtelen Lidérc! lápján nincs ember lábnyoma): Az Isten könyörüljön lelkeden! Csönd (Szabó Magda fordításában) Van néhány testbe nem rögzült dolog, iker, melynek kettős az élete, Tömörség, mely árnyként is imbolyog, anyag, mely olykor fény gyanánt rezeg. Van Csönd, kétlényegű. Parttenger, lélek és test: Az egyik hallgató vidékeknek lakója, ahol friss fű alatt nyújtózik el a táj, emlék és ájtatos köny, sóhajok légiója lengi körül: ne reszkess. A neve: Soha már. Babel Web Anthology :: Poe, Edgar Allan: Egy álom (A dream in Hungarian). Ez a Csönd, mely már testesült. A Rossznak nem emeli rád pallosát: ne félj. De ha árnyékát, névtelen lidérc ez láb-nem-járta földön, - utadba hozza rossz csillagod, keserű rendelés, kapaszkodj Isten végtelen nevébe. Csönd - szonett (Radó György fordításában) Néhány tulajdon - testetlen dolog - Két életű, vagyis valóra vált Ikerszerű lény, mint eggyé folyott Fény és anyag; árnyék s egyben szilárd. Van kettős Csönd - mint tenger s partfoka - Mint test és lélek.
- Mint legszebb órán az ifjú Remény.
yet how they creep Through my fingers to the deep, While I weep- while I weep! O God! can I not grasp Them with a tighter clasp? O God! can I not save One from the pitiless wave? Is all that we see or seem But a dream within a dream? Poe rövid verse, az Álom az álomban, egy kérdés a valóság és az emberi lét természetéről. Az élet nem más, mint egy sor irreális esemény, egy Isten által teremtett irreális világban. Az idő telik, és nem sokat tudunk tenni azért, hogy feltartóztassuk. Az emberi érzelmek, a gondolatok, és a tudat sem befolyásolhatja az élet folyamatát. Egy emberi álom egy isteni álomban? A második versszakban a tenger az elbeszélő érzelmi zűrzavarának metaforája lesz. Amikor Istent megszólítja, választ vár arra, hogy mi mulandó és mi örök. Ez az egyszerű, két versszakos vers magába foglalja azt az elképzelést, hogy mi, mint ember, egy egzisztenciális rejtélyjel szembesülünk: kontrollálhatjuk-e mindazt, amit a világban látunk és csinálunk? Vagy lemondunk az absztraktnak, mint egy álomban, amit nem mi formálunk.
Szólt a Holló: "Sohasem. " "Jós! felelj nekem", könyörgök, "bármi légy, angyal vagy ördög, Kit szobámba vert az orkán és kisértesz rémesen, Mondd meg itt e szörnyű házban - hol a Rémekkel csatáztam Hol a Borzalom s a Láz van - nincs sebemre moha sem? Nincs-e - nincs-e - ír szivemre? nincs gyógyító moha sem? Kérlek a Mindenhatóra, mondd meg végre kegyesen, Lát-e engem még a Kedves, aki most a mennybe repdes, Hajlik-e még e szerelmes szívre régi kedvesem, Hajlik-e még e szerelmes szívre égi kedvesem? "Pusztulj innen a pokolba" ordítottam fuldokolva, "Szállj a károgó viharba, vár a bús Éj Partja lenn! Egy tollad se hagyd itt, vidd el, és ne ölj kétségeiddel! Károgásodat te hidd el! Ne maradjon nyoma sem! Tépd ki csőröd a szivemből, ne maradjon nyoma sem! És a Holló meg se moccan, néz reám meredve hosszan, A szoborról, a komorról tűz reám két tompa szem. Úgy ül, mint egy omladékon, mélyen alvó éji démon, A padlón a lámpa vékony sávja himbál csöndesen: Nő az éjjel, nő az árnyék, terjed egyre csöndesen S nem virrad meg - sohasem!
Felnőtt korában egy barométerárust ledob a lépcsőn, mert az ügyvédre hasonlít. Bár szerelme, Clara próbálja józan észre téríteni, a téboly egyre jobban eluralkodik Nathanielen. A valóság és képzelet egyre inkább összemosódik. A családi törődés és szeretet egy kis időre enyhet ad neki, de később már nem tud menekülni előle. Megpróbálja kedvesét lelökni egy toronyból, majd magát veti a mélybe. Álom az irodalomban – A homokember – álom vagy valóság? A mű elolvastán sokak érzése a bizonytalanság: vajon csak egy rémálom leírásáról szól, vagy valóban ilyen szörnyűségek történtek meg benne? A lélek olyan mélységeibe vezet be az írás, hogy maga Freud is foglalkozott Nathaniel személyiségével, mozgatórugóival. Részletes elemzést is írt a műről, ami nem csoda, hiszen tele van szimbólumokkal, tudattalannal, kételyekkel. Szerinte a történet vége egyértelműen egy őrült fantáziálása, nem pedig – a kisregényben – valóságos esemény. Ám ez mit sem von le az ijesztő hatásából. Szerinte " nem az a kísérteties, amit nem tudunk vagy amit nem ismerünk egészen, hanem sokkal inkább azoknak a látható összefüggéseknek a felismerése, amelyek összekötik az okokat és okozatokat. "
December 15-én tartotta évzáró rendezvényét a Soproni Gyógyközpont. Az ünnepi eseményen átadták a kórház rangos elismerését, az Erzsébet-díjat. A kitüntetést 2017. évben Dr. Dr. Kovács Imre a RailCargoAustria új igazgatósági tagja – NAVIGÁTORVILÁG. Kovács Imre PhD, a Kardiológiai-Belgyógyászati Összevont Osztály osztályvezető főorvosának adományozta az intézmény. Dr. Kovács Imre PhD 1982-ben, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerezte meg orvosi diplomáját. 1988-ban belgyógyász, 1990-ben kardiológiai szakvizsgát tett. 1999-től 2014-ig tartó időszakban több szakvizsgát is szerzett, mint például foglalkozásegyészségügyi, lipidológus, és családorvosi szakvizsgát is tett. 1982-ben Ajkán a Magyar Imre Kórház Kardiológiai Osztályán kezdte meg szakmai pályáját. Dolgozott Budapesten a Központi Honvéd Kórház Intenzív Terápiás Osztályán, később Szombathelyen a Markusovszky Oktató Kórházban 2011 szeptember 1-jétől a Soproni Erzsébet és Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet osztályvezető főorvos munkatársaként irányítja az Kardiológiai Osztály szakmai munkáját, nagy hangsúlyt fektetve az új profilok bevezetésére, a munkatársak szakmai előmenetelére és a tudományos életben való aktív részvételre.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!
Rendszeres előadója hazai és külföldi konferenciáknak, részt vesz a fiatal szakorvosjelöltek, medikusok szakmai továbbképzésében is. Több szakmai társaság tajga, a közelmúltban beválasztották a Magyar Hypertónia Társaság vezetőségébe is.
A magyarországi leányvállalatok még más szervezeti felépítéssel működnek, ezért is lehet dr. Kovács Imre deklarált feladata az új beosztásában is a Rail Cargo Hungaria integrációjának befejezése.