– (a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)–p) és s)-w), illetve a Tbj. 13. §-a alapján)-, akkor "3" kódot kell jelölni. Ha a kötelezettség megszűnésének egyéb oka van, a 6-os számot írja a kódkockába! Az adatlaphoz csatolt mellékletben fel kell tüntetni, hogy az érintett személy a veszélyhelyzet miatt van fizetés nélküli szabadságon, és mely időponttól (a jelölhető legkorábbi időpont a koronavírus okozta krízis fennállásának kezdete – 2020. március 11. ) nem kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Továbbá tartalmazhatja a csatolmány/nyilatkozat, hogy a 140/2020 kormányrendelet rendelkezik arról, hogy a munkavállaló jogosult a veszélyhelyzet alatt az egészségügyi szolgáltatásra, ezért nem kell fizetnie és szeretné visszaigényelni a már befizetett járulékot. Reméljük leírásunkkal tudunk segíteni az adminisztráció útvesztőiben való tájékozódásban. kormányrendelet hatályba lépése előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei A veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után 2020. május 1-jétől a munkáltatót terheli az egészségügyi szolgáltatási járulék, melyet a '08-as bevallásban kell bevallania és a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetnie, első alkalommal a június 12-éig benyújtott bevallásban.
Ahogy korábban már mi is írtunk róla, jelentős módosításokat tartalmaz a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók és az egészségügyi szolgáltatási járulék vonatkozásában a 82-es Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. (IV. 21. ) számú kormányrendelet. A rendelet alapján a veszélyhelyzet fennállásának időszakában, a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult, így erre az időszakra a munkavállalónak nem kell megfizetnie a havi 7710 Ft (naptári napi 257Ft) egészségügyi járulékot, nem kell erre vonatkozó bejelentést tennie a T1011 jelű adatlapon. Kategória: Munkajog 2020. 04. 27. 18:53 Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22. ) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.
2020. július 1-je után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetők Az egészségügyi szolgáltatási járulékot ezentúl a NAV a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) adatszolgáltatása alapján automatikusan előírja az érintett adószámláján, melyről tájékoztatást küld a járulékfizetésre kötelezettnek. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélynek – a korábbi gyakorlattól eltérően – a fizetési kötelezettségét nem kell bejelentenie a NAV-hoz, erre a továbbiakban csak kivételes esetekben lesz lehetőség és szükség. A fizetési kötelezettség akkor szűnik meg, ha a magánszemély biztosítási jogviszonyt létesít vagy egyéb jogcímen jogosultságot szerez egészségügyi szolgáltatásra. A kötelezettség megszűnéséről a NAV szintén értesítést küld. Ha ellentmondás van a NAV értesítése és a magánszemély biztosítotti jogviszonyára, vagy egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen fennálló jogosultságára vonatkozóan, akkor egyeztetést lehet kezdeményezni a NAV lakóhelye szerint illetékes adó- és vámigazgatóságánál, ha biztosítási jogviszonya van (például munkaviszony), vagy a lakóhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal egészségbiztosítási szakterületénél, ha egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen jogosult (például nyugdíjas, diák).
2020-ban béren kívüli juttatásnak minősül a SZÉP-kártya – szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint (225 ezer forint helyett), – vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint (150 ezer forint helyett), – szabadidő alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint (75 ezer forint helyett) összegig. Az éves rekreációs keretösszeg – ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll – ha a munkáltató költségvetési szerv – évi 400 ezer forint (200 ezer forint helyett), más munkáltató esetében évi 800 ezer forint (450 ezer forint helyett); – a 400 ezer, illetve a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn. A 140/2020. kormányrendelet az alszámla-értékhatárokat, illetve a rekreációs keretösszeget meg nem haladó összegben 2020. és június 30. közötti időszakban utalt támogatást (béren kívüli juttatást) mentesíti a szocho fizetési kötelezettség alól.
Az egyre aggasztóbb méreteket öltő koronavírus-járvány egyik legfélelmetesebb jellemzője, hogy még mindig keveset tudunk róla, így nem lehetünk biztosak például abban sem, meddig fog tartani, mitől csillapodhat majd le. A kutatók azonban folyamatosan dolgoznak azon, hogy minél jobban kiismerjük mind az új vírust, mind az általa okozott járványt, így szinte naponta derülnek ki újabb részletek. Ezek egy része aggodalomra adhat okot. Ilyen például az, hogy a jelek szerint a tünetmentes fertőzöttek az eddig gondoltnál sokkal jobban terjeszthetik a vírust, ami még inkább megnehezíti a járvány kordában tartását. Más eredmények azonban biztatóak, például hogy az érkező meleg talán lassíthatja majd a vírus terjedését. Index - Tech-Tudomány - A terhes nőkre és az újszülöttekre nem tűnik veszélyesebbnek a koronavírus. És ilyen pozitív fejlemény az is, hogy egyelőre úgy tűnik, a terhes nőkre és a magzatokra, illetve az újszülött babákra nem jelent az átlagosnál nagyobb veszélyt az új koronavírus. Ez azért is jó hír, mert fertőzött újszülöttekről érkeztek már hírek, mi is írtunk egy kínai és egy brit esetről, illetve az 1-es számú olaszországi beteg nyolc hónapos terhes felesége is elkapta a fertőzést a férjétől, de sem ő, sem a magzat nem került súlyosabb veszélybe.
Vasforrások lehetnek többek között a különböző húsok, a színes, bogyós gyümölcsök, az olajos magvak / Fotó: Shutterstock A vas az oxigénszállításban, a vörösvértestek képzésében, a sejtműködésben és a baba kognitív fejlődésében játszik nélkülözhetetlen szerepet. Hiányában fáradtság, hajhullás, szapora pulzus és az immunrendszer gyengülése jelentkezik, de várandósság idején vérszegénységhez és koraszüléshez, szoptatás idején pedig az újszülött mentális retardációjához is vezethet. Súlyos hiányállapottal ma már ritkábban találkozunk, de bizonyos nyomelemek hiánya továbbra is jellemző: a vas például kizárólag megfelelő C-vitamin- és folsavbevitellel együtt szívódik fel hatékonyan a szervezetben – hívta fel a figyelmet Prof. 6 fontos vitamin terhesség idején, amire érdemes odafigyelni - Blikk. Dr. Ács Nándor, a SOTE II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója. Az ideális bevitel a mindennapi táplálkozás során is támogatható: jelentős mennyiségű vasat tartalmaznak a különböző húsok és belsőségek, a színes, bogyós gyümölcsök, az olajos magvak és a mák.
Az állati eredetű vasforrások jobban hasznosulnak a szervezetben, mint a növényiek, a túlzott bevitelre azonban fontos ügyelni, mert székrekedést okozhat és gátolhatja a cink felvételét. A várandósság alatti D-vitamin-hiány növeli a cukorbetegség kialakulását a babánál A D-vitamin hiány növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását az újszülöttnél, ezért fontos a pótlása / Fotó: Shutterstock Cukorbetegséghez vezethet a D-vitamin hiánya Tél végére a magyar lakosság 95%-a D-vitamin-hiányban szenved, amely különösen igaz a kismamákra, akiknél a terhesség idején a szervezet D-vitamin-szükséglete további 15%-kal emelkedik. A várandósság alatti D-vitamin-hiány jelentős mértékben növeli az 1-es típusú cukorbetegség kialakulását az újszülöttnél, de hiányában a kalcium sem tud beépülni a csontokba. A terhesség második felében a csontok növekedéséhez óránként 13 mg kalciumot használ fel a baba szervezete, amely másfélszeresére növeli az anya kalciumszükségletét és vele együtt jelentősen megemeli a D-vitamin-szükségletet is – fejtette ki Prof. Ács Nándor.
Szponzorált tartalom 2020. jún 24. 12:00 A várandósság, szoptatás, valamint már a gyermekvállalás tervezése során is kiemelt jelentősége van az egészséges, minőségi táplálkozásnak, és a megfelelő mennyiségű tápanyag bevitelének. Ez nemcsak a mama egészségét szolgálja, a baba folyamatos fejlődését és tápanyag ellátottságát is biztosítja. A tudatosan tervezett babavárás során vannak olyan kötelező kiegészítők, amelyeknek minden leendő kismama gyógyszeres fiókjában ott a helye. A terhességi és ovulációs tesztek mellett elengedhetetlenek a kifejezetten babaváráshoz tervezett multivitamin készítmények is. Számos olyan fejlődési rendellenességről tudunk, ami a terhesség korai szakaszában alakul ki, a megfelelő vitaminok pótlásával azonban megelőzhető lenne. Ilyenek például a velőcső-záródási rendellenességek, amelyek a fogamzást követő 28. napig alakulnak ki, gyakran még a terhesség felismerése előtt. A vitamin készítmények szedését éppen ezért érdemes már a terhesség felismerése előtt, a várandósság tervezésének szakaszában elkezdeni, csökkentve a komplikációk és rendellenességek esélyét.