Ha tömött sorok nem is voltak, a bérletvásárlók folyamatosan érkeztek a Szegedi Nemzeti Színház Stefánia utcai jegyirodájához. Tőlük tudtuk meg, hogy az előző évad két kiemelkedően sikeres darabjára, A padlásra és az 1984-re gyakorlatilag nem lehetett jegyet venni. Ez az a két előadásra, amikre az ország távoli részeiből is viszonylag nagy számba érkeztek nézők. "Ebben az évadban egy monodrámában játszottam, ezért is jó most a közönséggel találkozni" – mondta el nevetve érdeklődésünkre Menczel Andrea, aki színészként első alkalommal vett részt a bérletárusításban. Évad közben sok és sokfajta visszajelzést kapnak a színészek munkájuk kapcsán. Sokan írnak a színészeknek, nem ritka, hogy a művészbejárónál várják őket, bár erre csak a merészebb nézők vállalkoznak – tudjuk meg a művésznőtől. "Nagyon jó érzés színésznek lenni Szegeden. Szeretem a színházat és a várost, noha nem olyan régen vagyok itt. " Menczel Andrea azt is elmondta, előfordult, hogy az utcán vagy boltban állították le, ami azért is megható számára, mert nem gondolta volna, hogy a civil életben is megismerik.
Később a Bilicsi Tivadar, Jávor Pál, Ajtay Andor, Neményi Lili, Páger Antal, Dajka Margit, Rozsos István, Horváth Tivadar, György László, Kádár Flóra bűvölte el a közönséget. Az opera műfajában többek között Pataky Kálmán, Simándy József, Komlóssy Erzsébet és Gregor József jeleskedett. A Szegedi Nemzeti Színház jelenleg három tagozattal – opera, tánc és dráma –, két játszóhelyen áll a színházszerető közönség rendelkezésére. A Nagyszínház elsősorban az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek (operett, musical…) otthona, a 2005-ben felújított Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek nyújt otthont. Az épület szépsége filmrendezőket is megihletett, forgattak itt színházi jeleneteket berliniek, szentpéterváriak, az Oscar-díjas Szabó István Hanussen c. (1988) filmjének több epizódja itt játszódik. Az színházat tervező Fellner & Helmer cég neve több helyről is ismerős lehet. Az Ő terveik alapján épült a pesti Népszínház 1872 és 1875 között, amit 1966-ban, a metró építés miatt lebontottak a Blaha Lujza téren.
2022. július 07. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj Bizottsága értékelte a határidőre beérkezett pályázatokat. Az SZTE-n belül a JGYPK-ra eső létszámkvóta 8 fő (+ 1 fő tartalék). Az értékelés során – az Egyetemi Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj Szabályzat alapján – meghatározásra került az érvényes pályázatok köre. Kizárásra kerültek azok a pályázók, akik nem teljes idejű (nappali tagozatos) alap-, mester- illetve osztatlan képzésben vesznek részt. Az érvényes pályázatok száma 38, a kizárt pályázatok száma 1. A Bizottság minden érvényes pályázatot részletesen értékelt a kari pontszámítási elvek alapján. A Bizottság a pontszámok szerint rangsorolt hallgatói lista első 8 pályázóját javasolta a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíj elnyerésére, a rangsorban következő 8 főt, amennyiben Kiemelt Tanulmányi Ösztöndíjra is Pályázott, pedig ez utóbbi ösztöndíj elnyerésére terjesztette elő. Mindkét lista esetében 1-1 póttag is megjelölésre került, aki jelen esetben nem részesül a megnevezett ösztöndíjban, csak speciális esetben kerülhet az ösztöndíjasok közé.
Tel. : +36 62/479-279 Színház Jegyiroda: 6720 Szeged, Stefánia 6. Tel. : +36-62/554-714, 715, 716 Nyitva: Hétfő-péntek: 10. 00-17. 00, szombat: 10. 00-12. 00, vasárnap és ünnepnapokon zárva.
Gürbacánál a zsákban csak arctalan bábú van, a lány már a Mennyország felé közelít (a folyóparti útszéli kocsmát felváltó menedékház tetejéről énekel), s a színpadon megjelenik a megrontott Gilda is (egy a főszereplőhöz hasonlatos hölgy) abban a kis fehér hálóruhában, amelyben a kétségbeesett apa rátalált Mantua hercegének palotájában. Aki többet akar megtudni a fiatal Tatjana Gürbaca rendezői elképzeléseiről, annak jó szívvel ajánlom a 2006-os Opernwelt egyik cikkét, amelyet A mű jelenvalósága címmel írt öt élvonalbeli rendezővel beszélgetve Stephan Mösch és Albrecht Thiemann. Abban Tatjana többek közt az alábbiakat mondja: "…Fontosnak tartom az egyéni megközelítést. Az asszony ingatag – Deák Zsigmond publicisztikája - NSO. Miért kell ma ezt vagy azt a darabot előadni, és miért éppen az én rendezésemben? A közönség nagyon gyorsan megérzi, ha ezek az alapvető kérdések tisztázatlanok, és ha a rendező egyszerűen a múltra vagy a tradícióra hagyatkozik. Ilyenkor hiányzik a belső szükségszerűség. Csak ha magunk is izzunk egy műért, tudunk érette másokat lángra lobbantani… A legjobb közönség az, amelyik nyitott aggyal és szívvel jön a színházba, meg akar ott valamit tapasztalni, és átadja magát annak, ami reá vár. "
Nem tudom, miért döntött úgy, hogy beáll a potrohos prímás mellé kontrásnak, hiszen ha már prímás nem lehetett saját pártján belül, akkor miért gondolta, hogy más bandában komolyabb feladatot kap, minthogy ő rághatja a gyantát. Már Szili Katalin is meglepett, mikor kilépve a Baloldal Nagyasszonya szerepből pártot gründolt, de hát őt nem a nagy eszéért szerettük, akármelyik baromfiudvar tudna ellene esélyesebb jelöltet indítani. De Lévai Katalin okos nőnek tűnt, széles látókörűnek, műveltnek, de lám, megzakkant szegény, jóllehet ott volt előtte a példa. Orbánnak volt havi egymillió forintja a Bukott Nagyasszony megjutalmazására, de mi lesz, ha szerencsétlen utódja még a Parlamentbe se fér be? Nem nyert semmit, de rengeteget bukik - nem csak anyagilag -, és ezt a bukást nem a politikusi szerencse forgandóságának tudja be senki. Az asszony ingatag – Wikipédia. Lévai Katalint ugyanis árulónak tartja a baloldali demokratikus közösség, olyan árulónak, aki maga kereste az utat az ellenfélhez, aki felkínálta önmagát egy hatalommániás politikus velejéig rohadt rendszerének, aki a bajban árulta el társait.
A II. világháború is beárnyékolta az intézmény fényét, és akadályozta a folyamatos működést, mivel többször is bombatalálat érte az épületet. Az ezredfordulón felújítás miatt bezárták, és az előadásokat átmenetileg egy városszéli színházban tartották. 1778-ban Giuseppe Piermarini nevéhez fűződött a tervezés és kivitelezés, a Scala mai megjelenését Mario Botta építésznek köszönhetjük. 2004. december elején nyílt meg a már csak 2800 férőhelyes felújított operaház, mégpedig Salierinek ugyanazzal a művével, mint hajdanán. Giuseppe Verdi 1839-ben mutatkozott be a Scalában, de a Rigoletto ősbemutatójára 1851 tavaszán nem itt, hanem Velencében került sor. Számomra viszont az 1994-es előadás a fontos: ez a Scalában volt, és a női főszerepet Rost Andrea énekelte. A 700 euró vagy 210 ezer forint összespórolása és minden egyéb macera helyett én végül ezt a felvételt néztem-hallgattam meg életem párjával együtt.