Értékelés: 3 szavazatból Csiky Gergely: Buborékok-vígjáték a nagyváradi Szigligeti Színház előadásában. Fényűzés, csillogás, drága kelmék, összejövetelek sora... erről szól Solmay család élete. Szidónia a feleség és öt gyerkük két kézzel szórják a pénzt, míg a ház ura erőn felül próbálja meg előteremteni a rávalót. Gyáva bevallani anyagi problémáit, így a család szép lassan a teljes összeomlás felé halad, miközben a boldogságot jelentő buborékok szép sorra pukkannak ki. Stáblista:
Adott egy földbirtokos, egy családfő, aki kénytelen kielégíteni felesége és öt gyermeke minden pénzzel kapcsolatos igényét – ruhák, ékszerek, estélyek, lóverseny, vesztegetés, becsületbeli ügyek… A családfő erélytelenül és hiába lázad a pazarló életmód ellen. A látszat nem is tartható fenn a végtelenségig, anyagi csőd fenyeget. Ám erről mintha senki sem akarna tudomást venni. Mindenki csak saját álmaival és önös érdekeivel van elfoglalva, s egyre inkább úgy tűnik, nincs kiút az urizáló család számára. Lassan minden kiderül, lelepleződik: a buborékok szétpattannak. Csiky Gergely 1884-ben írta a színművet, de a téma örök. A család mint a konfliktusok forrása, a mértéktelen költekezés, a férj és a feleség közötti ellentétek, a gyerekek – többnyire – indokolatlan versengése, a lányok férjhezmeneteli esélyei, a fiúk nősülési lehetőségei… Nem egy ma is érvényes, ismerős élethelyzet – és nemcsak a színpadon. – Csiky Gergely vérbeli színműíró volt, a komédia mestere, korának egyik legnépszerűbb színpadi szerzője.
Értékelés: 12 szavazatból Én, persze, csak azért vagyok, hogy fizessek - mondja sorsába beletörődve már a történet legelején Solmay Ignác földbirtokos. Ám hiába hajtotta szerencsétlen fejét "önként és dalolva" a házasság rabigájába, az ő pénztárcája sem bírja a végtelenségig öt felnőtt gyermeke, valamint bájos felesége luxusigényeit. Lovak, ruhák, ékszerek, estélyek és partik, egy kis vesztegetés itt, némi úri becsület amott, s a család máris a teljes anyagi csőd szélére kerül. Ám erről, a családfőn kívül, "persze" senki sem hajlandó tudomást venni! Mindenki hajtja a saját álmait, miközben a szerző mulatságosan figurázza ki az uraskodó család és környezete kicsinyes világát. Jordán Tamás sztárszereposztásban vitte színre Csiky Gergely vígjátékát a Nemzeti színpadán. Blaskó Péter elnyomott családfője legalább olyan mulatságos, mint Stohl András ügyefogyott kérője, Udvaros Dorottya pedig a legédesebb "rettenetes anya", akit valaha színpadon láttunk. Stáblista:
Jó a szövegválasztás, mivel ez elevenedik meg előttünk. Az, ahogyan az új társadalmi-gazdasági környezetben az új generáció a régi szocializációs és érvényesülési, problémamegoldási szabályokat követi, miközben a másik irányba is szól utalás, amennyiben az "apák fizetik a fiúk adósságait". Ennek megmutatására tökéletesen alkalmas Csiky Gergely drámája, amit Nagyváradon – szintén a műsorfüzetből idézve – Kárpáti Péter dramaturg szavaival élve "restauráltak". Ennél azonban jóval többről van szó, mert nem régi fényben csillog, hanem egyfajta új prizmán át látszik a darab, remekül egyensúlyozva a fékezett és a túlhabzás között. Megtartották a sokszálúságot, alapvetően nem nyúltak a karakterekhez és az őket jellemző nyelvi eszközökhöz, de a terjengős, túlbeszélt megszólalásokból egy-két árnyalattal karcosabban hangzó, mai ritmusú párbeszédek lettek, a típusokból pedig hús-vér figurák, akik között érzelmileg valósan indokoltak párkapcsolatok. Solmay és Solmayné házassága működő házasság: az évtizedekkel ezelőtti összeboronáláson, a gyerekeken és a megszokáson túl a szexus is működteti, a hormonok még láthatóan tombolnak férfi és nő között.
Rendező: Novák Eszter Dramaturg: Kárpáti Péter Díszlet- és jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos Játsszák: ifj. Kovács Levente, Molnár Júlia, Csatlós Lóránt, Tasnádi-Sáhy Noémi, Szabó Eduárd, Gajai Ágnes, Hunyadi István, Keresztes Ágnes, Sebestyén Hunor, Hajdu Géza, Szotyori József, Kardos M. Róbert, Tóth Tünde, Dobos Imre, Nagy Tímea, Kőrösi Kristóf Szigligeti Színház, Szigligeti Társulat, 2015