Nagy-Britanniában most júniusban indul egy 6 hónapos próbaüzem 70 cég 3000 munkavállalójának részvételével. A cambridge-i és az oxfordi egyetem kutatóival zajló kísérletet a 4 napos munkahétért küzdő civil szervezetekkel karöltve dolgozták ki. A kísérlet segíthet jobban megérteni, hogy hogyan hat a rövidebb munkahét a munkavállalók, és így a vállalkozások teljesítményére, a környezetre és a nemek közti egyenlőségre. A 4 napos munkahét ügye talán Izlandon jutott a legtovább. Egy 2015 és 2019 között zajló nagyszabású próbaüzem után mára a szigetország munkavállalóinak majdnem 90%-a rövidített munkarendben dolgozik, vagy valamilyen egyéb könnyítést kap. A kutatók szerint a rövidebb munkaidő Izlandon is beváltotta a hozzá fűzött reményeket: csökkent a munkavállalók által tapasztalt stressz és kiégés szintje. Mára újabb és újabb országok próbálkoznak a 4 napos munkahéttel, például Spanyolország, az eleve túlhajszoltnak számító Japán vagy Új-Zéland. De tény, hogy nem mindenhol ilyen pozitív a kép, Svédország tapasztalatai például ellentmondásosak: itt 4 nap helyett inkább az 5 napon, azonban csak napi 6 órában végzett munkával kísérleteztek, de társadalmilag túlzottnak ítélték az átállás költségeit.
4 napos munkahétben most még nem gondolkodnak a cégek Ami az adókedvezményeket illeti, a felmérés szerint a megkérdezettek többsége nem tervezi növelni a 25 év alatti munkavállalók számát a cégénél, ugyanakkor az újonnan felvett 25 év alattiak bruttó bére nem tér el többségben a korábbiaktól. Azaz az adókedvezmény következtében sok esetben a gyakorlatban is nő a 25 évnél fiatalabbak nettó munkabére. A megkérdezett munkáltatókra inkább jellemző, hogy minden évben növelik a fizetés mértékét. Leginkább a megfelelő teljesítmény szerinti emelés jellemző, melyet az infláció mértékével történő átalános emelés követ. A minimálbér növekedése miatti általános emelés a legkevésbé jellemző tulajdonság. A vizsgált munkaerőpiaci trendek, munkaszervezési módszerek között mindössze 2 olyan szerepel, melyet a megkérdezettek legalább fele már használ vagy tervez használni az elkövetkező egy évben: a rendszeres közösségépítő programok és a nyitott iroda. Az innovatívabb megoldásokat, mint például a délutáni pihenő idő, 4 napos munkahét vagy a gyerekbarát iroda – mely a COVID-19 során talán még fontosabbá vált – a legtöbb vállalat egy éven belül nem tervezi bevezetni.
Bár mi még nem tartunk itt, Magyarországon a nagyvállalati szektorban elsőként a Magyar Telekom-csoport kísérletezik az új munkarend bevezetésével. Tesztjelleggel július és október között négy csapat állt át a négy napos munkarendre. Hamarosan eljöhet az a nap, amikor a technológia, különösen a mesterséges intelligencia, meghaladja az emberi alkalmazottak képességeit. Nemrégiben látott napvilágot az a hír is, hogy a Google egyik mérnöke szerint öntudatra ébredt a cég mesterséges intelligenciája. Kulcsfontosságú döntéseket kell majd hoznunk a munka jövőjével, valamint azzal kapcsolatban, hogy miként lehet a legjobban védeni és elősegíteni az emberi alkalmazottak jólétét. A 4 napos munkahét az egyik lehetséges megoldás, mivel a technológia lehetővé tenné, hogy az üzleti élet a megszokott módon folytatódjon, miközben az emberek továbbra is karriert tudnának építeni, nagyobb egyensúlyban a magánélettel és a szabadidős tevékenységekkel, amilyen a sportolás is. Bár a 4 napos munkahétnek a számos előny mellett azonban lehetnek hátrányai is.
Ha rövidebb lenne a munkahét, akkor több idő jutna gondolkodni, elmélkedni, elmélyedni, lehetőségük adódna a tudásmunkásoknak, hogy rejtett összefüggéseket vegyenek észre, meglássák az értékes ötleteket. Az automatizáció is a négy napos munkahét felé hajtja az emberiséget. Becslések szerint jövő évben a munkák 17 százalékát automatizált eljárások fogják végezni, az állások negyedét robotok veszik át. Az automatizáció termelte többletjavakat például úgy lehetne szétosztani az emberek között, hogy négy napot dolgoznak csupán. A négy napos munkahét bevezetésének első lépései Ha vállalatunknál be szeretnénk vezetni a négy napos munkahetet, akkor előtte egyeztessünk az alkalmazottakkal. Sokan megijednek a lehetőségtől, mert nem látják, hogyan lehet négy napba belesűríteni öt nap munkáját. Erre vannak trükkök: a megbeszélések időtartamát maximalizáljuk fél órára. A felesleges közösségi médiázást is ki lehet iktatni, ahogy a személyes jellegű hívásokat, elintéznivalókat is át lehet tenni az extra szabadnapra.
"A kísérletezés az alapértékünk, proaktívan és bátran próbálunk ki új dolgokat, melyekről azt gondoljuk, hogy működésünket jobbá tehetik, valamint kollégáink fejlődését, életminőségének javítását szolgálhatják. A munka-magánélet egyensúlyát és a hatékony, célorientált munkavégzést szem előtt tartva úgy döntöttünk, négy csapat bevonásával elindítunk egy október végéig tartó teszt időszakot, melynek célja, hogy megtapasztaljuk, hogyan működik a 4 napos munkarend. Ezzel párhuzamosan egy átfogó kutatást is készítünk, hogy párbeszédet kezdeményezzünk a témában a munkaerőpiac szereplőivel. " – ismertette a projekt hátterét Friedl Zsuzsanna, Chief People Officer. A pilot jelleggel indított időszakban a csapattagok változatlan alapbér mellett dolgoznak heti 4 napos munkarendben és kiemelt figyelmet fordítanak a gördülékeny munkaszervezésre és a tapasztalatgyűjtésre. A 4 hónapos teszt időszak legfontosabb célja az információgyűjtés. A gyakorlati adatok elemzésén túl, a munkaerőpiac összes szereplőjének véleményére is kíváncsi a Telekom, éppen ezért országos reprezentatív kutatást indítanak a témában.