Hiánypótló monográfiát jelentetett meg Várkonyi Nándorról Portré és tabló címmel, s az Öttorony a város irodalmi műveltségének alakulását mutatta be a kezdetektől a huszadik század első két évtizedéig. Rendszeresen publikál kritikát a kortárs irodalomról a Jelenkor Online-on Egy veteránolvasó feljegyzéseiből címmel. Eddig voltunk jó diákok. Jóbarátként is szeretnénk szólni ezt-azt. Essék most szó személyisége ritkábban említett rétegéről. Akik élete különböző színterein közelebbről találkoznak vele, időről időre kiderült számukra, hogy konszolidált barátunktól nem idegen a kalandok világa. Hagyjunk elmondani valót 2030-ra, érjük be egy történettel életének olyan színteréről, amelyről ritkábban esik szó a laudációkban. Válasszuk a színmű-összefoglalás műfaját. A helyszín Pécs jeles középiskolája, a Zipernowsky, magyaróra. Nagy Imre út irányítószáma, irányítószám Nagy Imre út. Szereplők: Nagy Imre tanár, diákok, igazgató. Játszódik a hatvanas-hetvenes években, április elsején. Első felvonás. Nagy Imre tanár úr dolgozatot jelent be. Nemtetszésre lel.
Felírja a feladatot a táblára, megfordul, lát egy osztály gyereket, előttük papír, azon a nevük, semmi más. (Margójegyzet: nos, mit csinálna Ön, kedves Olvasó? ) Óra végéig ebben maradnak. Beszedi a dolgozatokat. Második felvonás: Nagy Imre nézegeti a papírokat. Aztán fogja az elsőt, ötöst ír rá, a másodikra négyest, a harmadikra hármast, és így tovább, ötösével újrakezdve a sort. Harmadik felvonás: következő óra, dolgozatkiosztás. Egy diák feláll: az ő dolgozata, úgymond, nem hármas, hanem négyes. Nézzük meg, mondja a tanár. Pécs nagy imre. Diák kijön, nézik. Negyedik felvonás. Belép az igazgató, más ügy miatt. Ügyezés közben érdeklődik, miért is áll itt ez a tanuló. Kérlek szépen, a tanuló … megtudja, miért. Nézi a papírt ő is. Szerintem is inkább négyes, mondja. Kihívja a tanárt. Ötödik felvonás. Helyszín a folyosó. Igazgató zavarban: "Imre, lehet, hogy tényleg romlik a szemem, egészen úgy láttam, mintha semmi se lett volna azon a papíron. " Sapientibus sat: a legendásan konszolidált külső mögött az életpálya során időről időre megjelenik a váratlan helyzetekben is leleményes, csintalan, kalandkedvelő hős.
Erről tanúskodik a 2001-ben napvilágot látott kötet főcíme is: Ágistól Bánkig. Az alcím azonban ( A dramaturgia nyelve és a nyelv dramaturgiája) olyan strukturáló elv felfedezését jelzi, amely (újra)elbeszélhetővé teszi a műnem XVIII. század végi és XIX. század eleji történetét. Nagy Imre azóta is kiváló, immár monográfiává érő Bánk bán-tanulmányok szerzője, s neki köszönhetjük A Jerú'sálem' pusztúlása című Katona-dráma kritikai kiadását. Bessenyei György regényének kritikai kiadása szintén az ő filológusi szaktudását dicséri. Szövegkiadói gyakorlatát kortárs szerzőnél is kamatoztatta, amikor Pákolitz István levelezését rendezte sajtó alá. A kortárs irodalom iránti érdeklődésének példája a Bertók László költészetéről szóló kötet, amely a monografikus forma szétfeszítésére, dialogizálásra tett kísérletként is felfogható. Néhány éve megszületett a folytatás is: A második kapu: Bertók László kései lírájáról címmel. Pécs nagy ime les. Mindez azt is jelzi, hogy Nagy Imre nemcsak a kortárs irodalom, de a pécsi irodalmi, kulturális élet iránt is elkötelezett.
Rendezés: Ár Terület Fotó