Hogy pontosan mik zajlottak a szigeteken belül, csak a poklot átélt egykori fegyencek szájából kezd napjainkban fokozatosan kiderülni. Meg van a jó oka, hogy a börtönszigetek létezése alatt a pokoli állapotokról írt néhány írónak miért csak Josip Broz Tito halálát (1980. május 4. ) követően jelenhettek meg a műveik, bár azóta is bestsellerek maradtak. Domonkos László szerint a délvidéki magyarok az 1890-as években hallottak először a Goli otokon történt eseményekről, és csak 1991 júniusa, a kommunizmus bukása után pár évvel mertek nyíltan beszélni a megpróbáltatásokról. "Így született meg az antisztálinista sztálinizmus". -összegzett Domonkos. Ennek egyik rettegett intézménye volt Goli Otok, amely magyarul "kopár szigetet jelent". Ez tökéletesen jellemzi is az Adrián található 4, 5 négyzetkilométeres, szinte kizárólag csupasz sziklákkal borított földdarabot, amelyen növényzet és ivóvíz gyakorlatilag nincs, a nyár tikkasztóan meleg, télen pedig az olykor 150-200 km/órás sebességgel is tomboló Bora szél fúj.
Goli Otok, a Pokolsziget - Tito Gulág szigete az Adrián (1948-1981) Előnyök: 14 napos visszaküldési jog Forgalmazza a(z): Líra Nem elérhető Lásd a kapcsolódó termékek alapján Részletek Általános tulajdonságok Szerző nemzetisége Magyar Általános jellemzők Szerző Domonkos László ISBN / ISSN 9789638967459 Gyártó: CEPoliti Kiadó törekszik a weboldalon megtalálható pontos és hiteles információk közlésére. Olykor, ezek tartalmazhatnak téves információkat: a képek tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban, egyes leírások vagy az árak előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak a gyártók által, vagy hibákat tartalmazhatnak. A weboldalon található kedvezmények, a készlet erejéig érvényesek. Értékelések Legyél Te az első, aki értékelést ír! Kattints a csillagokra és értékeld a terméket Legutóbb hozzáadva a kedvencekhez Ügyfelek kérdései és válaszai Van kérdésed? Tegyél fel egy kérdést és a felhasználók megválaszolják. Navigációs előzményeim
Történelmi unikumnak tekinthető, hogy a Vörös Hadsereg nem a harcok során, hanem a front elvonulása után szedte a hadifoglyok többségét" - mutatott rá Dupka, hozzátéve: elsősorban ennek a gyakorlatnak köszönhető a civil áldozatok rendkívül magas száma. Mindkét sziget létezésével kapcsolatosan alig maradtak adatok az utókornak, miután a keleti blokk országainál jóval szabadabb Jugoszláviában sem lehetett nyíltan beszélni az internálótáborokról. Hogy pontosan mik zajlottak a szigeteken belül, csak a poklot átélt egykori fegyencek szájából kezd napjainkban fokozatosan kiderülni. Meg van a jó oka, hogy a börtönszigetek létezése alatt a pokoli állapotokról írt néhány írónak miért csak Josip Broz Tito halálát (1980. május 4. ) követően jelenhettek meg a műveik, bár azóta is bestsellerek maradtak. Domonkos László szerint a délvidéki magyarok az 1890-as években hallottak először a Goli otokon történt eseményekről, és csak 1991 júniusa, a kommunizmus bukása után pár évvel mertek nyíltan beszélni a megpróbáltatásokról.
Goli otok, azaz a csupasz sziget Horvátország partjainak közelében, az Adriai-tengeren található. Egyike a II. világháború utáni Európa legborzalmasabb börtöneinek, nem csoda, hogy a horvát Alcatrazként is szokták emlegetni. Több ezer rab töltötte itt embertelen körülmények között a büntetését, az utolsó foglyok 1989-ben hagyták el a hivatalosan 1988-ig működő börtönszigetet. Pokoli körülmények uralkodtak a szigeten A híres és hírhedt helyszínen a 20. század előtt pásztorok legeltették a nyájat, majd az I. világháború idején megérkeztek a Monarchia orosz hadifoglyai. 1948-49-ben vált titkos férfibörtönné és munkatáborrá, ahová főleg Josip Broz Tito jugoszláv elnök vélt vagy valós politikai ellenfeleit, Sztálin szimpatizánsait, antikommunistákat, nacionalistákat, majd az '50-es évektől kezdődően gyilkosokat, köztörvényes bűnözőket is száműztek. Művészek, tudósok is megfordultak itt, Goli otokon raboskodott például a vajdasági magyar irodalom neves képviselője, Dési Ábel, aki 1952-ben szabadult.