1. 8:A Horváth Mihály Gimnázium A középiskolai szintû oktatás kezdetei a 18. század elejéig vezethetõk vissza. A gimnáziumi képzést a vallási és közoktatási miniszter azzal a feltétellel engedélyezte, ha a város megfelelõ épületet biztosít az intézmény részére. A közgyûlés 1886. márciusában meghozta a szükséges határozatot, és Sarkadi Nagy Mihály polgármester elnökletével megalakult az építészeti bizottság. Telket vásároltak a Szent Anna katolikus templom szomszédságában, és megbízták Benkó Károly neves építészt a gimnázium épületének tervezésével. A minisztérium kifogástalannak találta a terveket, és engedélyezte a megvalósítást. Horváth Mihály Gimnázium. Szegedi vállalkozók kivitelezésben az épület elkészült. 1888. szeptember 3-án az iskolát ünnepélyes keretek közt adták át. A kétszintes, klasszicista stílusú téglaburkolatú épület a mai gimnázium központi magja. A középrizalitos homlokzatú, szimmetrikus építmény timpanonos fõbejáratot kapott. A lépcsõház és a díszterem falait, mennyezetét klasszicista stukkódíszítéssel látták el.
A modern épület tervezője Almási Balog Lóránd volt. [ 11] A Horváth Mihály tér és a Német utca sarkán 1914-ben épült fel a Budapest második távbeszélő központja Ray Rezső tervei alapján. Ray Rezső munkássága során előszeretettel használt vasbetont. A József távbeszélő központ volt Magyarországon az első állami rendelésre elkészült vasbeton szerkezetű épület. Stílusában sokszínű, tartalmaz historizáló és szecessziós elemeket egyaránt. A 20. Horváth mihály gimnázium szentes tagozatok. század folyamán többször is erődítményként használták, végül telefonközpontként üzemelt 1999-ig. [ 12] Az azóta eltelt 18 évben sajnos üresen állt, jelenleg felújítási munkálatokat végeznek rajta és hotelként fog tovább funkcionálni. Pázmány Péter szobra 1960 óta áll a templom előtti kis térrészen. A szobor Radnai Béla 1914-es műve, a Ferenciek terén állt 1945-ig. [ 13] A Mária Terézia téri elemi iskola [Grafika] (1921) (ma: Fazekas Mihály Gimnázium) Kép forrása: FSZEK [HUNGARICANA] [leltári szám: AN056494A] A 20. század második felében a tér egy-egy kis útszakaszát kivették a forgalomból.
század elejéig az egykori városfalak adták. Ezeket 1730 és 1803 között elbontották. A Rákóczi-szabadságharc után a városfalak és a városárok közti részt a városi tanács mezőgazdasági művelés céljából kiosztotta. A városárok a mai Rottenbiller utca, Fiumei út, Orczy út és Haller utca vonalán haladt. A kiosztott területeken kertek, szántók és majorságok voltak. Vita:Horváth Mihály Gimnázium – Wikipédia. [2] Józsefváros területén ekkor öt út haladt át: a Rákóczi út (egykor kerepesi országút), az Üllői út (szolnoki országút), a Népszínház utca (keresztúri országút), a dűlőútként keletkezett Baross utca (Kőbányai út, Major út, Kálvária út) és a majorokat összekötő Illés utca (Birka utca). Az 1718-as összeírás szerint itt ekkor 33 szántó volt megtalálható. Az 1730-as években Katsberger József városi tanácsnok szántóföldjén épültek fel a Horváth Mihály tér első házai, körülbelül a mai telefonközpont helyén. Az itt kialakuló Lerchenfeld volt Pest első külvárosi települése, hívták Pacsirtamezőnek és Alsókülvárosnak is. Határai a mai Horváth Mihály tér, Őr utca, József utca és Rigó utca voltak.
Az építkezést felügyelő Pesti Kamarai Hivatal azonban máshol kívánt építkezni, a mai Tolnai Lajos utca és Fecske utca közti területen. Az 1788-as alapkőletétel után az építkezéssel nehezen haladtak, többek között a talaj vizesedése miatt. 1791-ben beismerték, hogy a választott terület építkezésre alkalmatlan. Végül 1797-ben megkezdték a templom felépítését az eredetileg a lakosok által kijelölt helyen. A templomot Tallher József építész tervezte és Kundt Ignác építette. Az építkezést 1799-ben félbehagyták, az akkor még főhomlokzat és tornyok nélküli templomot felszentelték. A homlokzat 1814-ben készült el Kasselik Fidél építőmester tervei alapján. Horváth Mihály Gimnázium | hvg.hu. Az 1838-as árvíz jelentős károkat okozott az épületben, helyreállítására 1863–65 között került sor Hild József építőmester vezetésével. A századfordulón Barcza Elek eklektikus stílusban átalakította. [4] A Szent József templomot kívülről legutóbb 1980-ban, belülről 1985-ben renoválták. [ 5] Horváth Mihály (Mária Terézia) tér 1., Székely Aladár modern fényképészeti műterme (1900) Kép forrása: FORTEPAN [HUNGARICANA] [képszám: 81371; orig: FORTEPAN] Hild János 1805 körüli városrendezési tervében a Józsefváros is szerepel.
Kunszentmárton Város Önkormányzatának lapja | Kiadja Kunszentmárton Város Képviselő-testülete 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1. | Telefon: 56/560-500 | Fax: 56/461-158 | E-MAIL:
A Szent Anna utcai szárnyat 196465-ben átépítették. 1986-ban udvari kiegészítésként modern könyvtárral bõvült az épületegyüttes. A több építési periódust és stílust magán viselõ intézmény városképi jelentõségû épülete Szentesnek.