Minderre azonban igaz, hogy kizárólag a munkaadó részéről történő felmondás esetében érvényes, védve ezzel a munkavállaló érdekeit. Ha ez utóbbi mond fel, akkor marad a harminc napos alap felmondási idő. Tehát a munkavállaló 30 után "szabadul" a munkáltatójától. Amennyiben határozott időre történt a munkaszerződés megkötése, akkor a felmondási idő nem lépheti túl azt a napot, mely utolsó munkanapként került megnevezésre a kezdetekkor. Szintén a munkavállaló érdekeit szolgálja az szabály, mely szerint a felmondási időre fel kell menteni a munkavégzés alól. Hiába azonban a részletesen kidolgozott jogi háttér, ha munkavállalóként nem ismerjük saját jogainkat, és akár féllábbal kint a cégtől is elvárja a főnök, hogy betanítsuk a helyünkre érkezőt, vagy esetleg ugyanúgy végezzük munkánkat, mikor pedig fontosabb lenne a jövőre koncentrálva saját boldogulásunkat és leendő munkavállalásunk körülményeit egyengetni. A felmondással kapcsolatos tudnivalók hozzásegíthetik ahhoz a sokszor valóban kiszolgáltatott helyzetben levő munkavállalókat, hogy jogaikat érvényesíteni tudják, és még a kritikus helyzetből is kihozzák a számukra legjobbat – akár a végkielégítés kapcsán
Felmondási idő, szabályok 2020 – felmondás feltételei! MÁS ÉRVÉNYES FELMONDÁSKOR ÉS ELBOCSÁJTÁSKOR! Felmondási idő számítása érhetően és tömören! Más szabályok érvényesek, akkor ha a munkáltató mond fel és mások ha a munkavállaló mond fel! FELMONDÁSI SZABÁLYOK ÉRTHETŐEN >>> Az alap felmondási idő, ha a munkáltató mond fel a munkavállalónak, 30 nap, ami idővel meghosszabbodik, viszont annak felére fel kell menteni a munkavégzés alól a munkavállalót. Ha a felek állapodnak meg, akkor sem lehet több a felmondási idő, mint hat havi. A Munka Törvénykönyvének változásai többek között a felmondási időre vonatkozó szabályozást is érintették. A jogszabályok áttekintése, valamint azok alapos megismerése előnyére válhat, legyen akár munkaadói, akár munkavállalói szerepben. Ha ugyanis nem szabályosan mond fel, illetve adja be felmondását, akkor a jogait ismerő másik fél bizony akár munkaügyi bíróság elé is viheti a helyzetet. A korábbiakhoz képest megváltozott néhány elnevezés. A rendes felmondás helyett ma már csak a felmondás kifejezést használjuk, míg a rendkívüli felmondás helyett már azonnali hatályú felmondást ismer a törvény.
foszer # 2006. 11. 09. 08:50 Köszönöm! Kovács_Béla_Sándor 2006. 05. 22:17 December 1-jével. 2006. 21:03 "... kft a szerződést 1 hónapos felmondási idővel 2006. november 30-i nappal felmondja. Bp. 2006. október 31. " A kérdésem: az egy hónapos felmondási idő itt honnan is indul? Amikor a levelet írták, vagy amelyik nappal a szerződést felmondja? kilenc 2006. 04. 07:49 A felmondási idő a felmondást követő napon indul, vagyis ápr. 1-én. Így már nem lesz nehéz számolni... human 2006. 05:44 Köszönöm. ObudaFan 2006. 03. 16:46 Ha a munkavállaló mond fel, nem illeti meg a felmentési idő, le kell dolgozni a felmondási időt, hacsak nem mentesíti önszántából a munkáltató. Május 15. az utolsó nap. 2006. 12:48 eretnék segítséget kérni. nem egyértelmű számomra a felmondás napjától számított felmondási idő. Pl. ha 2006. 31-én van a felmondás napja, és a Mt szerint 45 naptári nap a felmondási idő, akkor ha jól számoltam 2006. 14-én van a munkaviszony megszűnésének a napja. Kérem erősítse meg valaki, mert a régebbi iratokból ez nem derül ki egyértelműen.
Ez alól az a különleges helyzet jelent kivételt, amennyiben mi a munkabérre egyébként sem lennénk jogosultak, ebben az esetben ugyanis a munkaadónak nem kell megfizetnie a távolléti díjat. Fontos tudni továbbá azt is, hogy amennyiben már kifizették a munkabért és a munkavégzés alól végleg felmentettek bennünket, továbbá ha azután állapították meg a munkabér kifizetését kizáró körülményt, hogy a munkabért már kifizették, attól a már kifizetett munkabért a munkaadó nem követelheti vissza. Milyen hosszú a felmondási idő? Amennyiben benyújtjuk a felmondásunkat a munkavállaló felé (vagy a munkavállaló nyújtja be a felmondásunkat), akkor a felmondási idő a következő munkanaptól veszi kezdetét, és a Munka Törvénykönyve harminc napot ír elő. Ez alól azonban vannak kivételek. Abban az esetben, ha nekünk határozott idejű munkaszerződésünk volt, azonban ezen határidő előtt megtörtént a felmondás, akkor a munkaadó és a munkavállaló dönthet a felm. időszak hosszáról. Ebben az esetben is legalább harminc napnak kell lennie a felmondási időnek, azonban az egyik fél dönthet úgy, hogy azt a határozott idejű szerződés záró időpontjáig meghosszabbítja.
Jól tudjuk, hogy a felmondás nem más, mint a másik félhez intézett olyan egyoldalú jognyilatkozat, mely a másik fél hozzájárulása nélkül megszünteti a munkaviszonyt. Ezek alapján természetesen a munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató megszüntetheti felmondással. A felmondást követően mind a munkavállaló, mind a munkaadó védelmében a törvény előír úgynevezett felmondási időt. Ennek számításánál fontos figyelnünk arra, hogy a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik. Bár vannak olyan helyzetek, amelyek kivételek ez alól. Ilyen speciális helyzetek a következők: Munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik: a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, a beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség, a hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság. A fenti szabályt csoportos létszámcsökkentés esetén abban az esetben kell alkalmaznunk, ha a meghatározott körülmények a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntéséről a munkavállalónak adott tájékoztatás időpontjában fennálltak.