Ez az összeg a vételi és az eladási ár pozitív árkülönbözete. Ha kevesebbért adja el a lakóingatlant, mint a beszerzési ára volt, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége öt éven belül sem. Bizonyos, az ingatlannal kapcsolatban felmerült (elszámolható) költségek: Az adóalapot bizonyos kiadási tételekkel csökkenteni lehet, ilyenek: a vételkor felmerülő illeték összege az ingatlan műszaki szintjének emelésére – értéknövelő beruházás – fordított, és számlával igazolt költségei (fűtéskorszerűsítés, energetikai minőség emelése – nyílászáró csere, hőszigetelés) a szerzéssel és átruházással kapcsolatos költségek (ingatlanügynöki jutalék, ügyvédi díj, hirdetési költségek, Energetikai tanúsítvány elkészítésének költsége stb. Ingatlan értékesítés után fizetendő adó | OtthonTeremtő. ) FONTOS! az állagmegóvó beruházások költsége (festés, burkolás stb. ) nem vonható le költségként; 2008-tól az úgynevezett "lakásszerzési kedvezmény" megszűnt, tehát az adóalap nem csökkenthető egy újonnan vásárolt ingatlan árával – azaz hiába költi el teljes egészében a befolyó eladási árat egy újabb ingatlanra, akkor is adózási kötelezettsége keletkezik a fentiek szerint; a nem lakóingatlanok esetén (telek, üdülő, garázs) 15 év maradt az értékesítésből származó jövedelem adóköteles időszaka; magánszemélyként továbbra sem tartozik Áfa körbe egy ingatlan értékesítése (telek ingatlan esetén sem), kivéve, ha a tulajdonos azt választja.
Jogalkotói cél és megjelenése az eredeti normaszövegben A jogalkotó által bevezetett új szabály kinyilvánított célja világos: illetékkötelessé tenni a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban bekövetkező (75% feletti) részesedésszerzést, akár a Magyarországon bejegyzett, akár annak például 100%-os ciprusi anyavállalatában történik az. Az illetékköteles részesedésszerzéssel kapcsolatban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv. ) viszonylag egyértelműen fogalmaz: a vonatkozó módosított rendelkezés szerint a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgya – minden további meghatározás nélkül – "belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részjegy, befektetői részjegy, átalakított befektetői részjegy) megszerzése" (Itv. 19. § (2) bekezdés h) pont). Azaz ha egyrészt adva van egy Magyarországon fekvő ingatlannal rendelkező társaság, másrészt az ebben fennálló részesedés (vagyoni betét, üzletrész, részvény) átruházásra kerül.
11 Millió forintos lakáshitelem végtörlesztéséhez 7 Millió forinttal hozzájárulna a kedvesem és ezáltal – a hozzájárulás mértékében – az ingatlanban résztulajdonossá válna adás vétel útján. (nem vagyunk jogilag bejegyzett élettársi viszonyban. ) Én 2008-ban vettem a lakást 10 millió forintért és most 2011-ben 7 millió forintért értékesíteném a 63% át a páromnak, tehát én 37% tulajdont tartanék meg. Nekem milyen illetéket kell fizetnem az eladott 63% után, ha az kevesebb forgalmi értékkel rendelkezik (7 M forint), mint az ingatlan vételi ára, ami 10 M forint volt 2008-ban? A páromnak mennyi illetéket kell fizetnie a szerzendő 7 M forintos része után (35 év alatti első ingatlan vásárló)? Válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Mónika Kedves Mónika! Élettársa az ingatlan 63/100-ának megszerzése után fizet visszterhes vagyonátruházási illetéket, 2. 520. 000, - Ft után 2% illetéket (50. 400, - Ft. ), az afölötti rész után (4. 480. 000, - Ft után) 4% illetéket (179. 200, - Ft) = 229. 600, - Ft, amennyiben a NAV illetékes illeték főosztálya a vételárat forgalmi értékként elfogadja.