A szecesszió szerelmeseinek csak végig kell sétálniuk Kecskemét főutcáján, és a legremekebb épületekben gyönyörködhetnek. A sajátos és egyedi magyar szecesszió egyik legszebb példája a Cifrapalota homlokzata. Ornamentikáját a magyar népművészet, a pásztorok szűrhímzése ihlette. Kecskemét a 19. század végén, a 20. század elején élte virágkorát, amikor az alföldi futóhomokot megkötötték, és termékeny földdé változtatták. A kemény munka jólétet is hozott, és a város meg is akarta mutatni maga és polgárai gazdagságát országnak, világnak. Cifrapalota - Kecskemét egyik legismertebb épülete » Országjáró. Úgyhogy a század elején elhatározták, hogy 40 méter széles, fél kilométer hosszú sugárutat építenek. Az új főutca legfontosabb épületeit szecessziós stílusban emelték, kezdve a városházával, melyet a stílus legnagyobb magyar alakja, az Iparművészeti Múzeum alkotója, Lechner Ödön tervezett. A magyar szecesszió sokat merített a népművészetből. Ennek a népies jellegnek egyik legmeghatározóbb példája a Cifrapalota, amelynek pompás díszítését egyes művészettörténészek szerint az alföldi pásztorok a cifraszűrjének mintái ihlették.
Egyéni belépőket zárás előtt 30 perccel ad ki a múzeum! Tárlatvezetés Az épületről és a kiállításokról komplex, vagy egyes részekre kiterjedő tárlatvezetés kérhető. Babafészek, mosható pelenka, ágyneműk - Cifra Palota Bababolt. Tárlatvezetéseket egyéni és csoportos látogatók számára kizárólag előre egyeztetett időpontban tudunk biztosítani. Kedvezményes belépés A kedvezményes belépést A muzeális intézmények látogatóit megillető kedvezményekről szóló 194/2000. (XI. 24. )
Az első emeleten a Kereskedelmi Kaszinó Díszterme és egyesületi helyiségei voltak. A második emelten három bérlakás kapott helyet. Az épületnek két lépcsőháza van, a kevésbé díszes a földszinttől a második emeletig vezet. A kovácsoltvas korlátos és mázas kerámialapokkal és stukkókkal díszített díszlépcsőház csupán az első emeleti Pávás teremig vezet. Az épület belső terei a külsőhöz képest kevésbé díszítettek, közülük a Pávás terem, a Kereskedelmi Kaszinó egykori díszterme, a legreprezentatívabb. A második világháború után állami tulajdonba került és szakszervezeti székházként használták. 1983 óta Kecskeméti Képtárnak ad helyet, aminek alapját Nemes Marcell adománya képezi. Nemes Marcell a század elejének legnevesebb magyar műgyűjtője volt, 81 képet adományozott a városnak 1911-ben. Cifra palota kecskemet kiállítás. Túlnyomórészt múlt századi és kortárs magyar festők alkotásai voltak ezek: Munkácsy Mihály, Székely Bertalan, Márffy Ödön, Gulácsy Lajos, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Czigány Dezső festményei. A Farkas István – Glücks Ferenc gyűjteményben látható az ország legnagyobb Mednyánszky-gyűjteménye.
Ha azt mondom, a szecessziós paloták alföldi városa, lesz akinek Szabadka ugrik be, másnak Szeged, sokaknak pedig Kecskemét. Mindegyiknek megvan a sajátos íze, és mindnek van valamilyen adottsága, amiben egyedülálló. Természetes volt, hogy a Mi vidékünk túrái során - Csongrád megyei kalandozásunkhoz hasonlóan - Bács-Kiskun megye székhelyén is felkeressük ezeket az épületeket. Lássuk őket sorra! A szépséges kecskeméti főtér Kecskemét főteréről, vagyis főtereinek láncolatáról (Szabadság, Kálvin, Kossuth, Széchenyi, Katona József terek) már esett szó korábban is. Ha valakit érdekel alaposabban, annak érdemes elolvasnia a Táj-kert blog idevágó posztját. A város szecessziós palotáinak többsége is itt található, de az azt megelőző, és az azt követő korból is számtalan szép épület áll itt. Cifra palota kecskemet. A korábbi évszázadokat a templomok idézik fel, köztük a középkori elemeket őrző Szent Miklós talán a legizgalmasabb. Furcsa módon öregebb az Öregtemplomnál is, mely viszont a vidék legnagyobb temploma. A reformátusokét azt teszi izgalmassá, hogy a még a török hódoltság alatt épült (komoly lobbizás kellett hozzá! )
30 Vidám dalok, furcsaságok - a Kiskőrösi Bem József Általános Iskola 4. a osztály dráma csoportjának játéka Horváth A. Gézáné vezetésével Az Üvegteremben: Babajátszó 12:30 Mesesarok: Szirtesné Anna előadásában 13.