RÉSZ: FŐ TÉMA KIBONTAKOZÁSA Önmegszólítás Biológiai vízió – a szeretett nő belső szerveinek működése Naturalizmus: "az örök anyag boldogan halad benned a belek alagútjain…" Az eddigi alantas téma költői megfogalmazása Az első rész fordítottja: a kedves testrészei idézik a természeti képeket. József Attila Ringató című versének elemzése. "vérköreid miként a rózsabokrok" "Lombos tüdőd szép cserjéi" Elragadott látomás A szerelem "öntudatlan örökkévalóság" A női testben valósul meg az emberi lét örökérvényűsége. 5. RÉSZ: LEZÁRÁS Újra a valóság Kijózanodás: a szavak nem tudják kifejezni mit érez Újra fellobban a szenvedély, a vágy hogy egymáséi lehessenek Visszatérés a vershelyzetbe A vereség beismerése, eszmélkedés "el vagyok veszve azt hiszem" 6. RÉSZ: MELLÉKDAL Hétköznapi realitás Egyszerűség Az otthon a harmonikus emberi élet vágya Az első öt rész feszültségeit oldja fel Elbizonytalanodó remény A háromszor ismétlődő "talán" A mellékdalt József Attila már nem Mártához írta, később csatolta hozzá, múzsája Róza Reader Interactions
A szaktanár kiemelte: József Attila versében a kert a biztonság, a gondviselés, a menedék motívumaként jelenik meg, ezzel szemben állítja a mű a pusztulást. Kitért arra is, hogy ütemhangsúlyos költeményről van szó, alliterációkat is tartalmaz, a hangzás alapvetően vidám. Értékesítéssel és kereskedelemmel kapcsolatos állásajánlatok Hajdú-Bihar megyében, Debrecen környékén. Aprókapcsolatos állásajánlatok, jófogá! Oktatas hu érettségi feladatsorok Dalszöveg - lánc (56. oldal) Érettségi-felvételi: "Kiváló novellát kaptak az érettségizők, nagyon jól lehet elemezni" - Fajtái a hang-, szó-, mondat- vagy szövegalakzat. típusai az ismétlés, fokozás, ellentét, inverzió stb.. József Attila - Óda (Elemzés) -. Működése szerint megkülönböztethető szintaktikai és pragmatikai változata. Poétika: költészettan, a költészet elmélete. Az irodalmi művek, műfajok, formák rendszerező tudománya. Félrím: olyan rímszerkezet, amelyben csak minden második sor rímel: x a x a. Az "óv" ige a menedéknyújtás képzetét idézi fel. A költő itt arra keresi a választ, hogy mi a nő szerepe a férfi életében.
Holott náddal ringat, U - - - - - holott csobogással, U - U U - - kékellő derűvel, - - - U - - tavi csókolással. U U - U - U Lehet, hogy szerelme U - - U - U földerül majd mással, - U - - - - de az is ringassa U U - - - U ilyen ringatással. U - - U - U A B C B 6 6 6 6 ^ Félrím A B C B 6 6 6 6 ^ Félrím Alliteráció
A hullámzó, ringató mozgás élményi hatását a verssorok szótagszáma és a rímek elhelyezése alátámasztja. Hiszen a verssorok 11 szótagból állnak, míg a rímek keresztrímek: "A rakodópart alsó kövén ültem, (a) néztem, hogy úszik el a dinnyehéj. (b) Alig hallottam, sorsomba merülten, (a) hogy fecseg a felszin, hallgat a mély. József Attila: Ringató. " (b) A negyedik Duna-hasonlatában is szerepel egy anya, ám ez a kép szomorú hangulatú, ugyanis a folyóvízen (anya) ringatózó hullámokat (gyerekek) disszonánsan ábrázolja. A hasonlat záró képe a "sírköves, dülöngő temető" valószínűleg a költő édesanyja elvesztése miatt érzett fájdalmát fejezi ki. József Attilát élete során végigkísérte édesanyja halála, mellyel párhuzamosan műveiben is megjelenik az anya. A II. részben ősei jutnak a költő eszébe A Duna magánban hordja őseit Az ősök behatárolják a mai emberek életét, minden ember magával hozza ősei gondolatait. Ez a rész disszonanciára, ellentétekre épül: "Egy pillanat s kész az idő egésze" "öltek, öleltek" "Tudunk egymásról, mint öröm és bánat.
Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy az alapellentétet képileg-tartalmilag a "klárisok a nyakadon" és a "kenderkötél nyakamon" sorpárok fejezik ki. De mit keres a halált asszociáló képzet ebben a lebegő dalban? S a szépség ellenpontjaként miért a kiélezett groteszk jelenik meg, szerelmes versben szokatlan képekkel (békafej, bárányganéj)? A legtöbben az életrajzi helyzettel magyarázzák ezt. A Márta-szerelem nem eleve reménytelen, a vonzalom kölcsönös, a férfi mégis "tudja" és "érzi", hogy túl nagy köztük a társadalmi helyzetükből következő távolság, kapcsolatuknak nincsen jövője. Mindez nem a kimondás, hanem a sejtetés szintjén mutatkozik meg, és ez érvényesül a vers egészében, a viszonylag önállóan is értelmezhető egyes versszakokban, olykor egyes sorokban is. A "rózsa a holdudvaron" sor az egyik értelmezés szerint a különleges, az ékszerekkel is kifejezett női szépség hangulati megfogalmazása; egy másik szerint a szerelmes férfi lelkének holdudvarában a lány a rózsa; egy harmadik szerint egyértelműen erotikus a kép: a női mell látványára utal.
Egyneműbb jelentéskörbe vág, de sejtelmes a "kenderkötél" fogalma is. Legközvetlenebbül a reménytelen szerelmes öngyilkossági szándékára utalhat. Vannak, akik népi-balladás jelentéskört vélnek benne. Formálisan is illik a vers körkörösséget kifejező, s ezt vizuálisan is érzékeltető elemeihez. Kifejezheti a gazdagság és a szegénység ellentétét (klárisok – kenderkötél), de a különleges szépség nyomasztó, megbéklyózó voltát is. groteszk: grottesco ="barlangbéli" (ol. ) szóból; kevert esztétikai minőség; rút, torz, félelmet keltő vonások ötvöződnek benne mulatságos vagy kedves elemekkel Tverdota György: Klárisok, Tankönyvkiadó, Bp., 1980 (In: Műelemzések kiskönyvtára)