Kalandos élete során részese lehetett a szeme láttára alakuló történelemnek a nyughatatlan természetű, idén 270 éve született és 230 éve elhunyt Benyovszky Móric gróf, a világutazó kalandor. "Rendkívüli testi erő, életszívósság párosult nála ritka szellemi adományokkal, emlékezettel és ítélő tehetséggel; rettenthetetlen bátorság, hidegvér a legnagyobb veszély idejében, gyors leleményesség és kimeríthetlen szívjóság, önfeláldozás, testvérek, hitves és jó pajtások irányában, voltak jellemének alapvonásai. " (Jókai Mór – Benyovszky Móric: Gróf Benyovszky Móricz életrajza, saját emlékiratai és útleírásai) Gróf Benyovszky Móric 1746. szeptember 20-án (ő maga saját születési idejét 1741. szeptember 20-án jegyezte, ezért hivatalosan idén a születése 275. évfordulóját ünneplik) született a Nyitra megyei Verbón. A kalandokban gazdag 18. század egyik legmerészebb és legeredetibb alakjai közé tartozott, nyugtalan természete a szervezett kereteket nem tudta elviselni. Nagyravágyása és lelkiereje különböztette meg kora más hőseitől.
Így lett egy magyar hajós Madagaszkár királya 2021. szeptember 20., hétfő, 15:49 Kétszáznyolcvan éve, 1741. szeptember 20-án született gróf Benyovszky Móric, az egyik legismertebb magyar utazó, felfedező, aki négy földrészen járt, és Madagaszkáron a bennszülöttek királyukká választották. Kitanulta a hajózást és a hajókészítést Benyói és urbanói Benyovszky Móric a Nyitra megyei Verbón (ma Vrbové, Szlovákia) jött a világra, egyes források születési évét 1746-ra teszik. Lovassági tábornok apja nyomdokait követve 14 évesen lépett kezdett katonáskodni, és részt vett a poroszok elleni hétéves háborúban (1756-1763). Amíg ő távol hadakozott, rokonai kiforgatták vagyonából, és amikor a heves vérmérsékletű Benyovszky hazatérve fegyverrel próbálta jussát visszaszerezni, Mária Terézia száműzte birodalmából. Hollandiai és németországi útjain kitanulta a hajózást és a hajókészítést, majd Lengyelországban élő nagybátyja meghívására annak birtokán telepedett le és megnősült. 1768-ban csatlakozott a Nagy Katalin orosz cárnő által trónra segített, a lengyel nemesség "arany szabadságát" megtörni akaró II.
Benyovszky Móric Született 1872. április 8. Nagylég Elhunyt 1936. február 4. (63 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Házastársa Batthyány Lujza Szülei Benyovszky Lajos Foglalkozása politikus földbirtokos Tisztség magyarországi parlamenti képviselő (1905–1906) főispán (1906–1910, Baranya) magyarországi parlamenti képviselő (1910–1914) főispán (1917–1918, Baranya) főispán (1917–1918, Pécs) Gróf benyói és urbanói dr. Benyovszky Móric István Benő ( Nagylég, 1872. – Budapest, 1936. ) nagybirtokos főnemes, politikus, Baranya vármegye főispánja, Benyovszky Lajos ügyvéd fia, Benyovszky Rudolf hegedűművész testvére. Élete [ szerkesztés] A neves Benyovszky család köznemesi ágából származott, édesapja dr. Benyovszky Lajos, édesanyja Ocskay Erzsébet. Édesanyja révén Benyovszky Móric madagaszkári király dédunokája. A gimnáziumot Pozsonyban végezte, majd a bécsújhelyi katonai akadémiára került, ahonnan hadnagyként került ki. Ezt követően a császári és királyi 6. számú huszárezredbe osztották be.
Tolmácsát, Nicolas Mayeurt több feltáró útra küldte a sziget északi részén. Benyovszky 1775-ben francia bárói címet kapott, a bennszülötteket írásra-olvasásra tanította, s emberséges bánásmódjával annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban (saját közlése szerint) királyukká, ampanszakabévá választották. Királyi címét a francia udvar nem ismerte el, ezért, illetve az Ile de France-i kormányzó vádaskodása miatt lemondott és hazatért Magyarországra, ahol Mária Terézia királynő megkegyelmezett neki. Itthon részt vett a bajor örökösödési háborúban, 1778-ban grófi rangot kapott – amelyet már korábban is használt. Az 1779. évi tescheni békekötés után ismét új kalandokat keresett, Amerikába hajózott, s a függetlenségi háború Pulaski tábornok vezette lengyel légiójához akart csatlakozni. Ez nem sikerült, ezért hazajött és terveket készített a magyarországi szárazföldi és vízi közlekedés, többek között a fiumei kikötő fejlesztésére, terveihez azonban Bécstől nem kapott támogatást. 1782-ben ismét Amerikába ment, ahol Benjamin Franklin segítségével idegenlégiót akart szervezni.
Megismerhetjük a korabeli lengyel nemesi életet, az oroszországi száműzetés intézményét, a politikai intrikákat… Nem kell aprólékos történelmi hűséget várnunk tőle. Jozef Adamovic (1939. április 23. Trnava, Szlovákia, szlovák színész és pedagógus) felejthetetlenné tette számunkra a híres utazót. A színész pályafutása során több mint 120 filmben szerepelt. 1991-ig a szlovák Nemzeti Színházban dolgozott, valamint alapító tanára volt a besztercebányai Művészeti Akadémia drámai szakának. A Benyovszky-sorozatnak és Adamovič emlékezetes alakításának nagy szerepe volt abban, hogy a legendás XVIII. századi utazó emléke fennmaradt. Adamovič magyar hangja Kozák András volt. A 13 részes sorozatban az 1999-ben elhunyt Juhász Jácint játszotta a történet másik főhősét, Omachel Tamást. Adamovič részt vett Benyovszky szobrának avatóján a gróf szülőfalujában, Verbón (Vrbovka). A filmsorozat itt megtekinthető – Vivát, Benyovszky! Benyovszky Móric mindmáig az egyik legnagyobb magyar hajózónak számít. Földrajzi megfigyelései, híres szabadság-dekrétuma és madagaszkári ténykedései alapján nem véletlenül lelkesednek érte politikusok, írók, művészek és értéktisztelő emberek évszázadok óta.