A kormány idén jelentette be, hogy tízmilliárd forintot fordít a kisvasutak felújítására, ami érthető akkor, ha ez valóban rozoga állapotú, használatban lévő kisvasutakra megy el. Cuha völgy vaut mieux. De ha a felújítás alatt azt értik, hogy 50 éve használaton kívüli vasúti vonalakat támasztanának fel, és alakítanák át turisztikai célokra, az nehezebben megmagyarázható. Valószínűleg a világon nincs sok olyan kisvasút, amelyik nagyobb reklámot kapott volna a felcsútinál, de a miniszterelnök falujában zakatoló vasút üzemeltetése még így is súlyosan veszteséges. Nemrég az Átlátszó derítette ki, hogy a 600 millió forint uniós támogatásból épült felcsúti kisvasút az elmúlt egy évben 8, 2 millió forint veszteséget termelt. Kiemelt kép: Marjai János / A völgy kulturális látnivalókban is gazdag - itt található többek között a bicske i Batthyány-kastély, a vál i Ürményi-kastély, illetve a martonvásár i Brunszvik-kastély -, emellett a lovas turizmus jelentette kikapcsolódási lehetőségekbe is belekóstolhatsz, köszönhetően a völgy ben elhelyezkedő ősi település, Kajászó lovardájának.
Elhelyezkedése és funkciója alapján viszont igazi erdei vasút is lehetne, amely minden évszakban szállítja a kirándulókat a Magas-Bakony látnivalóihoz. A vasútvonal műemléki védettségű műtárgyai (kőhidak, támfalak, alagutak) szintén "hívószó" lehet a kirándulók számára. Cuha völgy vast . Utazás a fenyőfői ősfenyvesben A vasút gyalogosan vagy kerékpárral elérhető látnivalók egész sorát fűzi fel: északról dél felé haladva, elsőként Pannonhalmán halad keresztül, majd a Bakonyba érve, Fenyőfő és Bakonyszentlászló határában áthalad hazánk egyik botanikai különlegességén, az utolsó jégkorszakból itt maradt homoki erdeifenyvesen. A fenyőerdő déli szélén található Vinye a környék egyik idegenforgalmi központja, a környező városokból érkező osztálykirándulások egyik leggyakoribb célpontja. Innen közelíthető meg a Cuha-patak szurdoka is. A következő megálló, az erdő mélyén fekvő, közúton megközelíthetetlen két vágányos Porva-Csesznek állomás büfével és turistaházzal, amely jelzett turistautak kiindulópontja. Zirc, "a Bakony fővárosa": itt keresztezi a vasútvonalat az Országos Kéktúra útvonala, és innen indul a 2014-ben tíz éves Közep-Dunántúli Piros ösvénye is.
Szeretnénk ezen az oldalon Magyarország szépségeit bemutatni. Szülinapi képek fa Kilátójáról mesés panoráma tárul szemünk elé. Turisztikai szempontból jelentős a megállótól mintegy 6, 5 km-re található cseszneki vár, mely a fennmaradt várromjaink közül az egyik legjobb állapotú. Cuha völgy vasút. Alatta a Kőmosó-szurdokban nemrég került kiépítésre Magyarország első Viaferrata pályája, itt lehetőség van megfelelő felszereléssel meghódítani a szurdok két meredek partfalát. További információ A völgy és környékén több útvonal is kiválóan alkalmas biciklis kirándulásokhoz is, Vinyén pedig kerékpár-kölcsönzési lehetőség is várja az érkezőket. Mindenképpen felkeresendő a sziklákkal tarkított Cuha-szurdok is, mely télen és nyáron egyaránt üdítő látványt nyújt az arra kirándulóknak. Esős időszakban azonban a völgy és a szurdok is nehezen járható! A megállótól néhány száz méterre található a fenyőfői ősfenyves, mely közel 450 hektárjával az ország egyik legnagyobb területű természetes fenyőerdeje, melyet tanösvényen járhat be a kíváncsiskodó.
Az 1000 hektáros fokozottan védett területen 40 éve nincs fakitermelés, ekkora terület erdőgazdálkodás nélkül máshol nincs az országban. Fokozottan védett területen az élővilágnak és az életközösségnek a megvédése a legfőbb cél. Minden egyéb tevékenységet ennek kell alárendelni – mondja Gálhidy László. Nem elég az öt kisvasút A fokozottan védett területig már vezet egy kisvasút, ezzel nincs is semmi gond, kertek előtt, erdő szélén halad el. A Börzsönyben 5 különböző kisvasút van – köztük a Csarna-völgyig elérő Kemencei Erdei Múzeumvasút –, hosszú órákon keresztül lehet kanyarogni ezekkel a vonatokkal a hegyvidéken. Ezért is gondoljuk, hogy egy fokozottan védett területen nehezen indokolható egy újabb hasonló beruházás – mondja Gálhidy. A völgy a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe. Külföldön bevett szokás, hogy a nemzeti parkokban meghagynak egy olyan magterület, amely gyalogosan megközelíthető, de nincsen bányászat, fakivágás, esetenként még vadászat sem. A Csarna-völgy ilyen magterület lehetne, de a háborítatlanságtól egyre messzebb kerül.
Ezeket sokszor csak ideiglenesre építették meg, miután tarra vágták az erdőt, gyakran felszámolták a feleslegessé vált vágányokat. A beruházás azért sem érthető, mert az egész szakasz körülbelül három kilométer hosszú, vagyis gyalogosan is kiválóan bejárható. A cél valószínűleg az, hogy a Nagy-Hideg-hegyi sípályával összekössék ezt a részt, de ahhoz további fejlesztések kellenének. Az egyik érintett önkormányzat a kemencei. A WWF munkatársa úgy tudja, Pongrácz János László polgármester azért támogatja a beruházást, mert abban bízik, hogy felvirágzik a helyi turizmus. Mi is kerestük a polgármestert, de azt a tájékoztatást kaptuk, hogy külföldön tartózkodik. A tervezett kisvasúttal kapcsolatban érdeklődtünk Sölch Gellértnél, az Emmi stratégiai helyettes államtitkáránál, a szintén állami kézben lévő, Ipoly Erdő Zrt. -nél, amely az üzemeltetést végezheti, de nem kaptunk választ kérdéseinkre. Az érintett Duna-Ipoly Nemzeti Parktól ugyan érkezett egy üzenet tíz nap után, de ebből csak az derült ki, hogy ha van is véleménye a nemzeti parknak a várható pusztításról, azt nem árulhatja el.
A ragyogó napfény és gyenge neonfény gyors váltakozásai közt éppen hogy van idő megcsodálni a pálya fölé magasodó sziklákat, a túloldalon pedig a patakot, ami mély szurdok helyett itt már mintegy karnyújtásnyi távolságban folyik. A szűk ívekben a vonat maradék lendülete is elveszni látszik, a sebesség szinte csak jelképes: rohanó erdő helyett végre kis és nagy fákat, odúkat, köveket, elröppenő madarakat látunk! Az utolsó alagút után aztán tágasabb mező mellé érünk, a menetszél újra átjárja az utasteret, a motorzaj is végre alábbhagy kissé. A Bakony mintha megszánta volna a kitartóan dolgozó járművet, a látványos belépő után, a türelemért cserébe látni engedi a csak alaposabb szemlélődéssel észrevehető, igazi kincseit: a hatalmas erdőket, rendezett kerteket, a négyszáz méter magasságot is elérő fennsík tiszta levegőjét. A Cuha-völgy rövid, szélesebb szakasza a szurdok és Porva-Csesznek állomás között Technikai oldalról nézve, a Cuha-völgyi vasút nem tartozik a "kisvasutak" közé, hiszen egy normál nyomtávú, a MÁV országos közforgalmú hálózatához tartozó mellékvonal.
Vaskeréken a Bakonyon át – a Cuha-völgyi vasút Végtelenül hullámzó dombok, kisebb-nagyobb sziklák alatt és között kanyargó patak, a kertek színes kerítései és mozdonyfütty, naponta tízszer. A Magas-Bakonyban tett túra már leszállás előtt elkezdődhet. Személyvonat a Répás-árok völgyhídján, a pálya szemközti hajtűkanyarjából nézve Régen magunk mögött hagytuk Győrt és Pannonhalmát, az erdőbe érve pedig már az útátjárókat is; kissé lelassulva, de szüntelenül kapaszkodik a vonat a meredek emelkedőn. A pálya emelkedése 25 ezrelék, vagyis 100 méterenként 2, 5 méter szintklünbséget győz le. Autóval még ötödikben is épphogy észrevennénk, itt viszont a Bz motorkocsi bő két autónyi teljesítménye három negyvenszemélyes kocsit mozgat: kétségtelenül a közlekedés legkörnyezetkímélőbb módja ez, de az előny főleg sík vidéken jelentős. Az itteni emelkedő vasúton egyedülállóan meredek, idehaza még fele ekkora lejt viszonyok is ritkák. Az erdőbe érve így is egyre kisebb mélységben látjuk a szemből folyó Cuha-patakot, ami aztán egy sziklabevágás után eltűnik a mélyben, a táj helyébe pedig hirtelen sötét betonboltozat kerül: a Cuha-szurdok első völgyhídját azonnal követi az alagút, amiből újabb kettő, szinte egymást éri a szűk völgyben.