Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha az egyéb feltételek nem változnak, mint például az egyéni bonus-malus díj, akkor a baleseti adót váltó biztosítási adó nem drágítja a kötelező biztosításokat – véli a Mabisz. A parlament által pénteken elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (kgfb) kapcsolódó adózás, megszűnik az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó veszi át. A változás, amely 2019. folyamán a szerződések évfordulójától lép hatályba, az autósok szempontjából adósemleges – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz). A közlemény szerint a biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem a díj részeként kell megfizetni. A kgfb-vel összefüggő adóeljárási feladatokat pedig a jövőben is a biztosítók látják el. „A baleseti adó elveszi a kgfb-díjverseny eredményét az ügyfelektől” - Napi.hu. Kiemelték, hogy a folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak 2019. január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó.
Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet. (Vagyis, ha egy autó az év 365 napján biztosítva van, akkor maximum évi 30295 forint) Ezzel párhuzamosan megszűnik az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó. (Tehát a 30 százalékos adó helyett alacsonyabb, 23 százalékos adó lesz beépítve a KGFB-be) A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érinti, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó. Rendszámfrász és baleseti adó- kell-e félniük az autósoknak? - Biztosítók.hu Alkusz Kft.. Aki tehát mondjuk, idén december 30-án vásárolna gépjárművet és kötné meg aznap a kgfb-t, az jövőre egész évben az eddig érvényben lévő szabályok szerint fizetné az adót. Akinek viszont 2019 január elsejével vagy azt követően lejár a szerződése, már csak az új rendelkezéseknek megfelelően tud újrakötni vagy átszerződni másik biztosítóhoz. A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kell megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatja meg a napi 83 forintot.
Az sem segítette a tisztánlátást, hogy a sajtóban az elmúlt napokban számos félreérthető hír jelent meg − így például volt ügyfél, aki annál a biztosítónál, amelyik egy csekken kérte be a biztosítás díját és az adó ellenértékét, a második, az adó összegéről szóló csekket követelte. Egyes híradásokban még azzal is riogattak: a nem fizető autósnak azzal kell számolnia, hogy a rendszámtábláját napokon belül leszerelik. Pandurics szerint erről egyelőre szó sincs. A biztosítási díj befizetésére a kgfb-törvény értelmében 60 napos türelmi idő van, azaz a befizetésnek március 1-jéig kell megérkeznie a biztosítóhoz. Kgfb - Adó Online. Miután a baleseti adót a kgfb aktuális díjrészletéhez köti a jogszabály, annak befizetésére is ugyanez az irányadó. Külön kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a két csekket megkapó ügyfél csak az egyiket fizeti be. Adóhiánya ekkor sem keletkezik, mivel a törvény szerint a befolyt pénzekből az adó beszedésére, és befizetésére kötelezett biztosítótársaságnak elsőként az adót kell megfizetnie − a gondot az okozza, hogy így viszont az ügyfél díjhátralékos lesz, ami a türelmi idő letelte után elvben módot adhat a kgfb-szerződés törlésére, amivel a gépjármű fedezetlenné válik, s végső soron az autó forgalomból történő kivonását is eredményezheti.
"Vége az olcsó kötelezőnek! " "Drágul a kötelező biztosítás! " "Emelkednek a kgfb-díjak, jön a baleseti adó! " "Újabb adót vetnek ki a gépjármű tulajdonosokra! " Szeptember vége óta ilyen és hasonló hírekkel van tele a sajtó, az ember pedig csak kapkodja a fejét. A 2012-ben hatályba lépő új törvény szerint január elsejétől a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást az állam 30%-os baleseti adóval terheli, mely minden gépjármű üzembentartójára egyaránt vonatkozik majd. A tervek szerint a baleseti adóból beszedett forintok az egészségbiztosítási alapba folynak be, ha minden igaz, nagyjából 27 milliárddal gazdagítva azt. Mit jelent ez a gépjármű tulajdonosokra nézve? Kgfb baleseti adó és. A kgfb-díjakat várhatóan 30% adóval terhelik majd. Ez a Piac és Profit számításai szerint pénzbe átszámolva annyit tesz, hogy az átlagosan 17 ezer forintos biztosítások összege 22 ezerre nő, feltéve, hogy a kgfb-díjak nem emelkednek tetemesen. (Hozzáértők szerint erre nem kell számítani, mivel – éppen a fennálló helyzet miatt - nagy valószínűséggel október 31-én minden eddiginél nagyobb verseny indul a biztosítók között, akik a nem várt változások okozta bizonytalanságban igyekeznek majd a lehető legjobb ajánlatokkal magukhoz csábítani az ügyfeleket. )
Itt olyan további fontos információhoz is hozzájut az érdeklődő, mint például a kiválasztani kívánt biztosító adminisztratív felkészültsége, vagy éppen a kárszolgáltatásának színvonala - jegyzik meg. A közlemény szerint az sem felel meg a valóságnak, hogy az internetes alkuszok kedvezőbb díjakat kínálnak, mint az alkuszi ügyfélszolgálatok és irodák. A kötelező biztosításoknak az egyes alkuszok által kínált számítása ugyanis a biztosítók által hivatalosan meghirdetett tarifákon alapul. Ugyancsak tévhit, hogy az idei kötelezőváltáskor már sokkal egyszerűbb a bónusz-málusz besorolások átvezetése mint korábban. Az egységes ügyfél-azonosító híján ugyanis az adatfeltöltés és az adatok kinyerése is nehézségekbe ütközik. Az új rendszer pedig már nem ad lehetőséget a biztosítók közti közvetlen adatcserére. A szövetség szerint a probléma súlyát jelzi, hogy óvatos becslések szerint százezer olyan gyanútlan ügyfél is lehet, akinek valamelyik személyi adata eltér a különböző adatbázisokban, ami megakadályozza a kártörténeti adatok lehívását.
Az azóta eltelt időszak − úgy gondolom − igazolta, hogy a mérték a különadó hatásosságát rontotta. A szektor jelentős költségcsökkentésre kényszerült: személyi, beruházási és marketingköltségeket vágtak vissza drasztikusan, ezáltal az állam járulék- és adóbevételektől esett el − az elmaradó nyereségadó mellett nem felejthető el, hogy a biztosítók nem igényelhetnek vissza áfát. Az idei adó még jobban visszaveti majd a szektort, hiszen az annak bázisául szolgáló 2009-es adatokhoz képest a biztosítók ma lényegesen rosszabb körülmények között gazdálkodnak − a spirál tehát folytatódik... Nem tud nőni a biztosítási szektor − Hogyan lehet a veszteséges működést a tulajdonosokkal elfogadtatni? − Abban reménykedem, hogy − miként a jövő évi költségvetés tervezetében olvasható −, valóban az utolsó különadós év jön, hiszen a különadót eddig a tulajdonosok ténylegesen rendkívüli extra tételként kezelték, "vonal alatt" tüntették fel. Amíg erre megvan a kormányzati garancia, ezzel nem lehet gond. Jóval komolyabb veszélynek látom azt, hogy a biztosítási szektor nem tud növekedni Magyarországon.
A fedezetlenségi díj felszámítását 2010. január 1-je óta törvény írja elő, annak kiszámítása napi díjszámítással történik, amely személygépkocsik esetében – a gépjárművek teljesítményétől függően - 300-800 forint naponta. Nagyobb tehergépjárművek, vontatók esetében pedig a napi 2100-2600 forintot is elérheti. adó biztosítás biztosító baleseti adó kötelező gépjármű felelősség biztosítás kgfb