Milyen gyorsan nő a hársfa? Amennyiben kertjébe olyan fát keres, ami elég nagy árnyékot ad, tiszta, nem hullajtja gyümölcseit, mégis illatos virága körbe lengi otthonát, akkor Ön számára az egyik legjobb választás a hárs. Az Észak-Amerikában és Európában egyaránt őshonos hárs, alacsony karbantartási szükségletei és impozáns külseje miatt, széles körben elterjedt, népszerű kerti dísznövény. 4. megálló. A növekedés és védekezés. Mit érdemes tudnunk a hársfáról? A hársfa a mályvafélék családján belül a hársfaformák alcsaládjába tartozik. Hazánkban három fajtája terjedt el leginkább; ezek az ezüsthárs (Tilia tomentosa), mely főleg városokban fellelhető, a kislevelű hárs (Tilia cordata), amelyből a legjobb teaalapanyag készül és a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos). Felhasználása a fa megmunkálásával foglalkozók körében igen népszerű, könnyű szerkezete miatt a bútoripar, hangszerkészítők, esztergályosok és fafaragók közkedvelt alapanyaga. A kis- és nagylevelű hársfa virágát szárítva és forrázva gyógyhatású készítményekhez, teákhoz és kozmetikumokhoz is gyakorta használják.
Bejegyzésünkben hárs (Tilia) fajt gyűjtöttünk össze, és mutatunk be képekkel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt. 1. Kislevelű hárs (Tilia cordata) bemutatása, gondozása A kislevelű hárs (Tilia cordata) Európában és a Kaukázus vidékén őshonos lombhullató fa, mely akár 30 méteres magasságot is elérhet, jellemző magassága 15-20 méter. Kép forrása: Wikipédia / Szerző: N p holmes Magányosan ültetve, szép kúpos lombkoronát nevel. Levélzetét zöld színű, szív alakú, fogazott szélű levelek alkotják. Illatos, sárgás-fehér virágai, melyekből gyógytea főzhető, és méz készíthető, június végén nyílnak. Jellegzetes, gömb formájú termése, melyet a szél repít, szeptemberben fejlődik ki. Tilia cordata `Greenspire`- Kislevelű hárs - Díszfák - webshop - Magnolia Kert - kertészeti webáruház. Parkokba, nagyobb kertekbe, valamint sorfaként is ültethető. Népszerű fajtája a Tilia cordata 'Greenspire', mely kúp alakú koronát nevel és gyorsan növekszik. A kislevelű hárs strapabíró fa, mely a városok szennyezett levegőjét is elviseli. Ültetési helyéül napos, világos helyet válasszunk, igaz az árnyékosabb fekvést is tolerálja.
A 15. században a hársfát csak díszítő értékéért ültették, 16-17. sz. -i okleveleink gyakran emlegetik a vízvonó, rudaló hárskötelet, a hárshéjból font széket, nyoszolyát. A mindenkit elvarázsoló hársfavirág balzsamos illatát a illóolajában található farnezol nevű terpénnek köszönheti. A hársfát ma mégis leginkább virágzatának gyógyhatása révén ismerjük. A világon előforduló 30 Tilia fajból hat található Európában. A hársfajok közül akislevelű hárs (Tilia cordata Mill) a hársaknak több, mint 95%-át ez a fafaj teszi ki. Kertekbe, parkokba, útsorfaként ültetik. A nagylevelű hárs (Tilia plathyphyllos Scop. ) alig több, mint 100 hektárral van jelen, míg a szubmediterrán ezüst hárs(Tilia tomentosa) csak nyomokban fordul elő természetes környezetben. A kislevelű fikusz betegségei Óvjuk a huzattól és a hirtelen hőmérséklet-változástól, mert levélhulláshoz vezethetnek. Gyakran gombafertőzések is megtámadhatják, s ilyenkor az erősen fertőzött levelek elsárgulnak, majd lehullanak. Kislevelű Hárs (Tilia cordata) gondozása, szaporítása. Beteg a fikuszom-tünetek és kezelésük>> A kislevelű fikusz kártevői Tavasszal a levéltetű, a takácsatka és a pajzstetű károsíthatja.
A krími hárs több rokonával szemben a városi klímát jól tűri, mert sima leveléről a por könnyen lemosódik. A nagylevelű hárs ( Tilia platyphyllos) nemcsak magasabbra nő (30 m) mint a krími hárs, de tovább is él. Hazánkban mintegy 500 évig, de külföldön, csapadékosabb és kiegyenlítettebb klímában, akár ennél két- háromszor tovább is. Nagyon erőteljes növekedésű fa, mert 10-15 éves korától kb. 30 éves koráig több mint 80 cm-t is képes évente maga-sodni! Ehhez mérten jelentős a fény és a tápanyagigénye is. Hengeres törzse sötétszürke, idősebb korban berepedezett. A nagylevelű hárs levele 8-15 cm hosszú, a levél fonákon viszont az érzugokban, fehér szőröket találunk. Hazája Európa, a Kaukázus, Kis-Ázsia, így Magyarországon is őshonos. Kellemes illatú, jó mézelő virágait a hazai hársak közül a legkorábban hozza. A nagylevelű hárs érzékeny a szennyezett, száraz, városi klímára. A hársfa virága nyálkaanyagokat, kevés illóolajat tartalmaz. Forrázatát mézzel ízesítve használják, izzasztó tulajdonsága miatt hűléses, lázas állapot kezelésére, de enyhe nyugtató hatása is van.
A fogyasztó szervezetekkel szemben a növényeknek védekezniük kell. Vannak olyan növények, melyek mérgeket készítenek azért, hogy védekezzenek a legelő állatok ellen. Ám a méregkészítés nagyon sok energiát és anyagot igényel, emiatt lassabb növekedésre kényszerülnek. Más fajok viszont inkább eltűrik a rajtuk "legelészőket", viszont az elfogyasztott hajtásrészeket gyors növekedéssel pótolják. A közönséges tiszafa ( Taxus baccata) egy olyan örökzöld, nyitvatermő fenyőféle növény, melynek tobozai elcsökevényesedtek, a virágokból fejlődő egyetlen magjukat nyitott, piros magköpeny veszi körül. Lapos tűlevelei felül fényes sötétzöldek, alul matt világoszöldek, csúcsos hegyben végződnek. A levelek fésűszerűen állnak, hasonlóan a tengerparti mamutfenyőéhez, de nincsenek pikkelyszerű hajtásölelő levelei. A felfelé álló ágakon a levelek csavarvonal mentén állnak. A közönséges tiszafa nagyon lassan nő, évente átlag 1mm-t vastagodik, emiatt egyes termetes példányait 2000 évesre is becsülik. Lassú növekedése miatt, fokozottabban védekezésre kényszerül a növényevők ellen, ezért a tiszafa olyan erős méreganyagokat termel (taxol), amely a melegvérű állatoknál a szívműködést és a légzést egyaránt bénítja, a rovarok fejlődését pedig összezavarja.