Hogy mit kell tudni a munkáltatói fizetési felszólításról, arról a HRBlogon olvashatunk. Követelés a munkavállalóval szemben Előfordulhat, hogy a munkáltatónak a munkaviszony során követelése keletkezik a munkavállalóval szemben, például, mert a dolgozó kárt okozott a munkáltatónak. Fontos ezzel kapcsolatban megjegyezni, hogy a munkavállaló munkabéréből levonásnak csak jogszabályban meghatározott esetben van helye. Tehát a munkáltató bármilyen követelését nem vonhatja le automatikusan a munkavállaló fizetéséből. A munkabérből levonásnak csak jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján van helye. Munkáltatói Fizetési Felszólítás Minta. A Munka Törvénykönyve szerint a munkáltató követelését a munkabérből akkor vonhatja le legfeljebb a levonásmentes munkabérrészig, ha ehhez a munkavállaló hozzájárult. Szintén levonhatja követelését a bérből, ha a követelés előlegnyújtásból ered. A fizetési felszólítás alapvető szabályai A munkáltató írásbeli fizetési felszólítással a munkaviszonnyal összefüggő igényét érvényesítheti a munkavállalóval szemben.
A Mt. lehetővé teszi, hogy a munkáltató a visszafizetés iránti igényét, legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig írásbeli fizetési felszólítással érvényesítse a munkavállalóval szemben. Azt ezt meghaladó összeg bírósági úton vagy fizetési meghagyással követelhető, amennyiben a munkavállaló önként nem fizeti vissza a jogalap nélkül kifizetett összeget. Az Mt. 290. §-a alapján a kollektív szerződésben meghatározott jogcím alapján fennálló igény érvényesítésének eltérő szabályait a kollektív szerződés meghatározhatja. Munkáltatói fizetési felszólítás mina tindle. Azaz, a kollektív szerződésben kiköthető, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabérrel kapcsolatos igényét a munkáltató – összeghatártól függetlenül – fizetési felszólítással érvényesítheti. A felszólításban meg kell határozni a visszakövetelés jogalapját, a visszafizetendő összeget, a befizetés határnapját és módját, tájékoztatni kell a munkavállalót a jogorvoslat módjáról és határidejéről is. Amennyiben bírósági út igénybevételére kerül sor, az Mt. 287. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a keresetlevelet a munkáltatói fizetési felszólítás közlésétől (személyes átvétel, postán történő felvétel) számított harminc napon belül kell előterjeszteni.
A végrehajtási záradékkal ellátott fizetési felszólítás végrehajtható okiratnak minősül, amely alapján a munkáltató a követelését a munkabérből levonhatja az Mt-nek és a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek a munkabérből történő levonás szabályainak megfelelően. Érdemes megemlíteni, hogy a munkaviszony alapján kapott munkabérből – főszabály szerint – legfeljebb 33 százalékot lehet levonni. A főszabálytól eltérően a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér a munkavállalói munkabér legfeljebb 50 százalékáig vonható le. A jogalap nélkül kifizetett munkabér visszafizetésére irányuló munkáltatói igény fizetési felszólítás útján történő érvényesítése csupán lehetőség a munkáltató számára. Munkáltatói fizetési felszólítás mint.com. A munkáltató nem köteles ezzel a lehetőséggel élni, a visszafizetésre irányuló igényét közvetlenül keresettel is érvényesítheti, különösen olyan esetben, amikor a körülmények alapján látható, hogy a munkavállaló a visszafizetési kötelezettségét vitatja. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy a munkáltató nem jogosult arra, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabért a munkavállaló munkabéréből levonja.
Átmeneti szabályok a veszélyhelyzetet követően a munka világában 2020 június 17. napjával bezárólag véget ért a veszélyhelyzet, az élet lassan visszatér a normál kerékvágásba. A veszélyhelyzet időtartama alatt a munka világában is született jónéhány speciális rendelkezés, ezek sorsa is rendezésre került átmeneti szabályok segítségével. További részletek és jelentkezés >> Azt azonban nem vizsgálja a bíróság, hogy maga a követelés egyébként jogos-e (pl. Munkáltatói fizetési felszólítás minha vida. tényleg megszegte-e a tanulmányi szerződést a munkavállaló). A végrehajtási záradék alapján a munkáltató követelését a munkabérből való levonás útján – a munkavállaló hozzájárulása nélkül – érvényesítheti. Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy a levonás nem érintheti a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt. Például, ha az adott követelés a munkabér 33%-a erejéig vonható le, ezt a korlátot a fizetési felszólítás végrehajtása esetén is tiszteletben kell tartani. Kapcsolódó cikkek: A vártnál kevésbé nőtt májusban az euróövezeti munkanélküliségi ráta 2020. július 2.
A munkavállalói keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van a fizetési felszólítás végrehajtásával kapcsolatban. Az ítélkezési gyakorlat szerint a munkáltató határozata vagy fizetési felszólítása alapján levonható tartozások körébe tartozik – többek között – a tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatás, szolgáltatás is. Forrás: Jogi Fórum / Mercz Ágnes
A Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt. ) szerint a munkabér fogalmába beletartozik minden munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, amely a munkavégzés ellentételezésére szolgál. Előfordulhat azonban, hogy egy munkáltató több munkabért fizet ki munkavállalójának, mint amennyire az jogosult lenne. Ebben az esetben a munkáltató visszakövetelheti a tévesen kifizetett munkabér összegét. Ilyen téves kifizetés történhet például a munkabér kétszeri átutalásával vagy a teljesítménybér hibás kiszámításával. A munkáltató jogszerűen nem teheti meg azt, hogy követelését a munkavállaló következő havi munkabéréből levonja. Ez jogellenes és munkaügyi bíróság előtt támadható. Azonban az Mt. lehetőséget biztosít a tévesen kifizetett munkabér visszakövetelésére. Fizetési felszólítás 2022. Általános szabályként a visszakövetelésre a kifizetéstől számított 60 nap áll a munkáltató rendelkezésére. A munkáltatónak e határidőn belül közölnie kell a munkavállalóval a visszafizetésre vonatkozó felszólítását, amely legfeljebb a minimálbér háromszorosának megfelelő összegig (2020-ban 483.