Ezeket többször is átépítették, és a bizonyító erejű okiratok is sokszor elvesztek. Nem ez a helyzet a budai Hess András téren álló ház esetében, ami 1260-ban már bizonyíthatóan állt. A gótikus stílus Magyarországon (XIII-XVI. század) | Sulinet Hírmagazin. Buda a tatárjárás után tervszerűen épült be, így nem túl valószínű, hogy a ház magányosan állt a környéken, vagyis még számos környékbeli épület lehet legalább hasonló korú, mégis ezt tartják Budapest és egyben az ország legrégibb lakóházának. A ház egyébként nem túl sok középkori részletet mutat, homlokzata 1810-ben készült és leginkább kedves, vörös sünt ábrázoló emblémájáról ismert, ami az utcaszámozás előtti időben segítette az azonosítást: A "vörös sün" ( Kép forrása) Pécs, ókeresztény nekropolisz A Mauzóleum belseje ( Kép forrása) A legrégibb, ma is álló épületek szinte mind az államalapítás idejéből származnak, ami azonban nem jelenti azt, hogy a magyarok egy történelem nélküli területre érkeztek volna. Több száz évvel ezelőtt a Kárpát-medencében, a Dunántúlon és Erdélyben már több tízezer lakosú városok, csatornák, amfitetárumok, villák álltak.
Az bizonyos, hogy a 11. században épült, ráadásul a környező római települések köveinek és tégláinak felhasználásával. A szinte az összedőlés határán álló épület felújítása 2021 decemberében fejeződött be a Teleki Alapítvány szervezésében, ami miatt kissé újszerű hatást kelt (a friss zsindely és vakolat pár év alatt szépen megöregszik majd). A téglából rakott falakat bevakolták (különben szétfagynának), a kőből épült részek továbbra is fedetlenek maradtak. A körtemplom mellett egy újabb gótikus templom is áll ("csupán" 600 évével persze semmi esélye nem volt a válogatásba bekerülni), ami a körtemplomhoz hasonlóan a végpusztulás szélén állt, és szintén felújították. Gótika Magyarországon. Budapest, Vörös-sün-ház A több építési kort magán viselő ház. Kép forrása Látható, hogy a lista legnagyobb részét templomok teszik ki. Sokáig ezek voltak a vidék egyetlen szilárd anyagból készült épületei, a földbe süllyesztett kunyhók és földvárak mellett. A történelmi ország legrégibb, máig álló lakóházát elég nehéz lenne megtalálni, bár Nagyszebenben, Sopronban, Kőszegen vagy akár Budán sok középkori városi épület található.
A 11. századi Magyarországon a művészet nem választható el kereszténységtől. Székesegyházak, monostorok, templomok épülnek. Művészet a 12. századi Magyarországon: építészet és szobrászat. Magyarország gótikus építészete – Wikipédia. A korban építik meg az esztergomi palotakápolnát, a boldvai bencés apátsági templomot. A század legnagyobb magyar építészeti és szobrászati vállalkozása a pécsi székesegyház újjáépítése, kapuzatán az angyalt ábrázoló domborművel. Művészet a 13. században: III. Béla uralkodása idején épült kolostorok, monostorok, a gótikus stílus elterjedése Magyarországon, gótikus stílusú épületek.
2. Budapest Duna-parti látképe a Budai Várnegyeddel Szintén 1897-ben került a listára. A pesti oldalon jár a 2-es villamos, a város egyik legszebb vonala: ha gyalog nem fér bele a napi programba, akkor érdemes egy BKK jegyet vásárolni, és megcsodálni a főváros szívének ezt a lélegzetelállító részletét, mely a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A várnegyed történelmi épületegyüttesén túl a Gellért-hegyet a Citadellával, a Szabadság-szoborral, a Gellért Fürdőt, a Parlamentet, a Magyar Tudományos Akadémiát, és a Pesti Vigadót is figyelembe véve válhatott a terület a lista részévé. 3. Az Andrássy út Budapest egy másik szeglete is a Világörökség része 2002 óta. Az Andrássy utat az Operaházzal, a Zeneakadémiával, a Divatcsarnokkal, a Szépművészeti Múzeummal, a Műcsarnokkal és a millenniumi kiállításra megtervezett Hősök terével együtt ítélték méltónak a címre. Az Andrássy út képét meghatározta Ybl Miklós stílusa, ugyanis a legtöbb épületet, palotát, bérházat ő tervezte meg ezen a szakaszon.
A 13. századi szentély kőfaragványai nagyon hasonlítanak a budai Nagyboldogasszony-templom nyugati részén láthatókhoz. A hajó négyzetes alaprajzú; falpillérein a szentélyéhez hasonló, de egyszerűbb, díszítetlen fejezeteket alkalmaztak: a hatalmas kerek pilléreket levéldíszes gyámkövek koszorúja övezi, és ezekről indulnak a csarnokhajó keresztboltozatai. Sokakban megfordul a kérdés: ennyire míves és grandiózus templom miért viseli a köznapi beszédben a népiesen csengő "kecske" nevet? Ez azért is érdekfeszítő lehet, mert az ördögöt olyan gyakorta ábrázolják a makacs patások fejével… A válasz sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt csarnoktemplom 47 méter magas torony homlokzatát gótikus füzér és kecske díszíti. A kecske az építtető Geisel Henrik címerállata volt – a Geiss pedig németül kecskét jelent. A szájhagyomány külön történetet kreált a kecskék köré: eszerint a templom egy kecske által kikapart kincsből épült. A templom építészetileg több kor terméke: a mozgalmas, levéldíszes vagy torz emberfejes gyámkövek, a szép boltozat és a finom kőrácsok a középkor, a gótikus hálóboltozat alatti, szobrokkal gazdagon díszített oltárépítmény viszont már a 18. század ízlésvilágát és életérzését tükrözi.