A munkavállalónak alig-alig van beleszólása a munkaidő szabályozásába, inkább a törvényi rendelkezések korlátozzák a munkáltatót. Az EU irányelve 48 óránál több heti munkát nem engedélyez, nálunk a napi nyolc óra és a heti 40 óra a határ. Az EU tagországaihoz képest egyébként a magyarok sokat dolgoznak. Dr. Sipos Márta munkajogászt kérdeztük a munkaidő kiadásának alapjairól. Hol találhatóak pontosan a munkaidő szabályozásának törvényi rendelkezései, és mennyit lehet maximálisan dolgoztatni? A magyar szabályozás a Munka törvénykönyve 117. § (1) bekezdése a 93/104/EGK európai uniós irányelvben foglaltakkal összhangban definiálja az egyes fogalmakat, melyek nagymértékben segítik a munkaidőre, pihenőidőre vonatkozó előírások alkalmazását. Magyarországon a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó korábbi szabályok teljes mértékű átdolgozását igényelte a munkaidő szervezésére irányadó 93/104/EGK irányelv azon rendelkezéseinek figyelembe vétele, amely szerint a heti munkaidő mértéke a 48 órát nem haladhatja meg, és ebbe a túlmunkát is be kell számítani.
· b) A munkaidőkeret esetén a ledolgozásra nyitva álló idő egyre rövidül, egyre kevesebb idő van a munkaidőkeret végéig az idő múlásával. Az elszámolási időszakban történő munkaidő-beosztás esetén minden egyes heti munkaidő ledolgozására ugyanolyan időegység áll rendelkezésre. · c) A munkaidőkeretnél a teljesítendő munkaidő és a munkaidő beosztásának, ledolgozásának időszaka megegyezik, a munkaidőt a munkaidőkeretben kell beosztani, és a munkaidőkeret végéig kell ledolgozni. Az elszámolási időszak esetén ezek nem eshetnek egybe, mivel az elszámolási időszak a heti munkaidő ledolgozására szolgáló hosszabb egység, tehát lehetőség arra, hogy az adott heti munkaidőt a munkavállaló egy hosszabb időszakban dolgozza le. Példa a munkaidőkeret és az elszámolási időszak összehasonlítására · a) Munkaidőkeret alkalmazásával a munkaidőkeret január 1-től kezdődik és 12 hétig tart. A január 1-7. közötti első hét munkaidejét, és minden további hét munkaidejét a 12. hét végéig kell ledolgozni. A munkaidőkeret vége rögzített, a 12. hét végéig tart.
(Ugyanígy nem rendelhető el, hogy például "a munkavállaló március 15-éje" március 15. 18:00 órától március 16. 17:59-ig tartson. ) Az viszont még szabályos, ha a vasárnapi pihenőnap vasárnap reggel 7 órától hétfő reggel 6:59-ig tart. Megjegyzendő, hogy bár ezt a korlátozást a törvény csak a heti pihenőnapoknál és munkaszüneti napoknál írja elő, ez – heti pihenőnapos rendszer alkalmazása esetén – többnyire kihat a munkanapok kereteinek meghatározására, hiszen a munkanapok és a heti pihenőnapok, illetve munkaszüneti napok egymással összefüggő láncolatot alkotó 24 órás idő a munkáltató a heti pihenőnapok rendszerét alkalmazza, figyelembe kell vennie egy további értelmező rendelkezést: a munkajog ugyanis a "hét" fogalmát is kicsit eltérően határozza meg a naptári héttől. Egy "hét" alatt vagy egy rendes naptári hetet, vagy egy megszakítás nélküli 168 órás időszakot kell érteni, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható (azaz ha a munkáltató a fentiek szerint a munkanapokat elcsúsztatja a naptári napoktól).
Nincs akadálya, hogy egy munkaszerződést az általános, teljes munkaidőnél jóval alacsonyabb, heti-havi pár órás időtartamra kössenek meg. Ez is lehet életszerű, azonban az alábbi munkajogi és társadalombiztosítási szabályokra érdemes odafigyelni. Részmunkaidőről akkor beszélünk, amikor a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél (általában nyolc óra) rövidebb órakeretben állapodnak meg. A részmunkaidőt a munkaszerződésben kell kikötni, és nincs törvényi minimuma. Ha a munkáltatónak csak heti egy napra van szüksége az adott munkavállalóra, akár heti 4 órás vagy havi 20 órás munkaszerződés is köthető. Például egy élelmiszerbolt a hétköznapi nyitvatartást ellátó teljes munkaidős kollégák mellett szombat délelőttönként egy nyugdíjas eladót foglalkoztat, vagy bizonyos szakmai feladatok nem igényelnek többet heti pár órás munkaidőnél, és az illető munkavállaló ezért csak szerdánként dolgozik hat órát. A munkaidőszabályok értelmezése számos kérdést vethet fel ilyen atipikus beosztások esetén.
Az alap munkaidőkeret mennyiség alapesetben 16 hét (vagy 4 hónap), készenléti- vagy idényjellegű munkakör esetén maximum 6 hónap egyhuzamban. A munkaidőkeret kezdő- és befejeződátumát előre rögzíteni kell a szerződésben. Mi az egyenlőtlen munkaidő beosztás? Alapesetben a munkavállaló a munkaidejét egyenlően osztja el a munka elvégzésére vonatkozóan (például fix napi 8 óra + ebédszünet az irodában), egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén azonban kedvére variálhatja, hogy egy nap 4-6 vagy 10 órát szeretne-e dolgozni attól függően, hogy neki melyik a legkedvezőbb megoldás. Egyenlőtlen munkaidő beosztás alkalmazása esetén a pihenőidő beosztása is a munkavállalón múlik: kedve szerint – ha a munka jellege megengedi – dolgozhat hétvégén, vagy akár éjszaka is, azonban saját magának kell odafigyelnie a helyes arányokra és a munkaidő elszámoltathatóságára. Hány munkanap után kell egy heti pihenőnapot beosztani az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén? Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén minden nap munkanapnak számít, így a héten a napi két pihenőnapot a dolgozó jelöli ki vagy tördeli szét tetszőlegesen, ahogy neki megfelel.
Készenléti jellegű a munkakör a munkavállaló feladatai miatti időkorlátból (rendes munkaidő egyharmadában nincs munkavégzés) vagy a munkavégzés intenzitásából (általánostól alacsonyabb igénybevétel) fakadóan. [4] Napi munkaidő [ szerkesztés] A napi rendes munkaidő nyolc óra, ezt nevezi a törvény általános teljes napi munkaidőnek. A munkáltató és a munkavállaló megállapodása alapján ez maximum tizenkét órára emelhető (hosszabb teljes napi munkaidő) munkakörhöz kapcsolódóan vagy hozzátartozói alapon. [5] A felek megállapodásától függően v. a munkaviszonyra vonatkozó szabályok alapján meghatározható rövidebb időtartamú teljes napi munkaidő (ilyen pl. a nem felszíni bányászatban a hatórás teljes napi munkaidő, vagy az óvoda pedagógusok napi hatórás teljes munkaideje) az általános napi munkaidőnél, ami nem egyezik meg a részmunkaidő fogalmával. A felek adott munkakörre teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben is megállapodhatnak, s ezt részmunkaidőnek nevezi a törvény. Munkaidőkeret [ szerkesztés] A munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is megállapíthatja a munkáltató.
Gyakran halljuk emlegetni a balatonfüredi gyógyvizet. De valóban van Füreden gyógyvíz? A balatonfüredi savanyúvíz annak számít? Már korábban foglalkoztunk azzal, hogy a köznyelvben elég könnyen dobálózunk a gyógyfürdő és gyógyvíz kifejezéssekkel. Ahol meleg vizű medencék vannak, azt hajlamosak vagyunk automatikusan gyógyfürdőnek/gyógyvíznek nevezni. Holott ez egy-egy jogi kategória. Mindkettő használatát külön kérelem és engedélyeztetési eljárás alapján adhatja meg az illetékes hatóság, ami jelenleg – országos hatáskörrel – Budapest Főváros Kormányhivatala. Hasonló a helyzet Balatonfüred esetében, ahol sokan a város több pontján található savanyúvízforrásokat gyógyvíznek hívják. Holott a hatályos nyilvántartás szerint jelenleg Balatonfüreden nincs gyógyvíz minősítésű víz. Ettől függetlenül gyógyfürdő van és gyógyhely címmel is rendelkezik a város. A balatonfüredi savanyúvíz összetétele - Termál Online. Hogy lehet ez? 1933 óta van gyógyfürdő minősítése a Balatonfüreden található Állami Szívkórháznak. A létesítményben ugyanis a szénsavas forrásvíz felhasználásával kardiológiai rehabilitációs kezeléseket is végeznek.
A szaunázás egészségre gyakorolt jótékony hatása közismert, de az már kevésbé, hogy az elmúlt évtizedben Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek[…] Tovább Bármilyen híres is, a balatonfüredi savanyúvíz nem gyógyvíz, korlátlan fogyasztása nem ajánlott. A nagy forgalmú füredi kifolyókhoz érkező helyieket és[…] A Zsóry Liget Gyógy- és Egészségpark a Zsóry-fürdő főbejárata előtti téren és az arborétum területén épült, a szolgáltatásai térítésmentesen vehetők[…] A színes falevelek, az egyre hűvösebb nappalok és éjszakák jelzik, hogy megérkezett az ősz. Ezt az évszakot nem sokan kedvelik, […] A korábbi hírekkel ellentétben szeptember elsejétől a Gellért fürdőben ismét igénybe vehető a NEAK által támogatott gyógyvizes gyógymedencefürdő és az[…] Az erdőfürdő-mozgalom ma már világszerte egyre népszerűbb. Balatonfüredi savanyúvíz hatása a vérnyomásra. Nemrégiben megnyílt Szlovákia első erdőfürdője, az ország legkeletibb vidékén, a Zempléni térségben található[…] A Gellért fürdőben megszűnnek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által támogatott gyógykezelések – közölte a fürdő üzemeltetője, a Budapest Hévizei[…] A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) elnöke szerint életveszélyes lehet, ha a nyári strandolásnál "az agyunk szabadság üzemmódba kapcsol".
Persze tudományosabban is magyarázható a híres füredi savanyúvíz vulkánikus utóhatással és hasonlókkal, de mennyivel izgalmasabb már kígyóhajjal, varjúvá változott hercegkisasszonnyal, ezeréves hársfával magyarázni a források születését,. 🙂 Na, de térjünk vissza a vízre! A szénsavas hatású vizet fürdőkúraként alkalmazzák a Szívkórházban, ennek megfelelően természetesen alapvetően szívpanaszokra. De ivókúraként is remek. Ezt három közkútnál is kipróbálhatjuk – egyébként mindháromnak valamennyire eltér az összetétele. A savanyúvíz legendája: szerelem és gyógyulás | LikeBalaton. De alapvetően mindegyik jó gyomorhurutra, epe- és bélbántalmakra. Sőt állítólag cukorbajra is. Azért ha nincsenek is ilyen problémáink, azért ne hagyjuk ki, már csak a kellemes, Tagore-sétányon megtett séta miatt sem. 7. Csisztapusztai fürdő Fonyódtól mindössze öt kilométerre (csak akkor hallgassunk a Google mapsre, ami kétszer olyan hosszú úton, Buzsákon keresztül vezet át, ha meg akarjuk közben nézni esetleg a buzsáki tájházat), a Bereken át vezető gyönyörű úton találjuk Csisztapusztát.
Innentől kezdve az 1918-as összeomlásig szinte folyamatosan bővítették, a századfordulón már Ferenc József császár és király is Európa legszebb gyógyfürdőjeként emlegette és a látogatói számában alaposan lepipálta Balatonfüredet is. A Herkulesfürdői Herkules-tér, 1904-ből (Forrás: Fortepan / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége) A határhoz közeli helye okán itt szép számmal fordultak elő külföldiek is, elsősorban regáti románok, köztük például I. Károly román király felesége, Erzsébet királyné is. Itt írta a k. u. k. hadsereg egy eredetileg osztrák, majd felesége révén szépen elmagyarosodó karnagya, bizonyos Pazeller Jakab a Herkulesfürdői emlék című keringőjét, ami a korszak népszerű dala volt, olyannyira, hogy közkedveltségében vetekedett Strauss Kék Duna-keringőjével. Balatonfüredi savanyúvíz hatása a bőrre. Pazeller-t egyébként többen az Akácos út szerzőjének is tartják, bár erről a mai napig parázs viták dúlnak, de az biztos, hogy a dalt ő hangszerelte először nagyzenekarra. Balatonfüredtől eltérően Herkulesfürdőnek igen mostoha sors jutott később, a rendszerváltást követően a romániai vadkapitalizmus hevében sikerült teljesen lerohasztani és mára inkább az egykori nagyságának ütött-kopott, lakatlan kísérteteként létezik az egykori fényűző fürdőváros.
Ezek közösaradszky lászló dalai en jelrajztanár ennek meg a savanyúvíz legendájában.