Az Észak-alföldi régió Magyarország keleti részén fekszik és három megyét (Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg) foglal magába. Területe 17 729 km2, ezzel az ország második legnagyobb és egyben második legnépesebb régiója. Népsűrűség tekintetében a ritkábban lakott régiókhoz sorolható (83, 6 fő/km2). A régió központja Debrecen. Az észak-alföldi régió Magyarország agrárfejlesztése szempontjából súlyponti stratégiai területet képez. Az ország mezőgazdasági területének 21, 7%-a itt található, ezzel a magyarországi régiók között – a Dél-Alföld után – a második. Területének közel 60%-a alkalmas intenzív agrárgazdálkodásra. Észak alföldi régió társadalma. Gazdasági alapkarakterét ma is a mezőgazdaság határozza meg. Hosszú ideje az ország legelmaradottabb térségeinek egyike. A megyék közül Hajdú-Bihar megye van a legkedvezőbb helyzetben. Kiemelkedő a szerepe a régiós villamosenergia-, gáz-, gőz- és vízellátásban (az ezeket végző cégek központjai itt találhatóak), turizmus-vendéglátásban (Hajdúszoboszló, Debrecen).
Érdekes látnivalót jelentenek Monostorpályiban a tubusmagtárak, Nagykerekiben a Bocskai-vár, Nyíracsádon a református templom, Püspökladányban a Szent Ágota híd, valamint a megyeszerte megtalálható kunhalmok és Árpád-kori templomromok ( Herpály, Zelemér, Gút). Számos turistát vonzanak a gazdag termál- és gyógyvízkincsre települt strandok és gyógyfürdők is, a megye kedvező természeti adottságai pedig bőséges kínálatot nyújtanak a zöldturizmus, lovaglás, horgászat és kerékpározás kedvelőinek. Észak-Alföld – Wikipédia. Kiemelkedő látnivalót jelentenek az évenként megrendezett hagyományos nagyrendezvények: a Hortobágyi Lovasnapok és a hídivásár, valamint a debreceni virágkarnevál. Lásd még: Hajdú-Bihar megye turisztikai látnivalóinak listája Jász-Nagykun-Szolnok megye [ szerkesztés] A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelenti a Tisza-tó, valamint a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők ( Szolnok, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található.
A Hortobágynak az UNESCO Világörökség-listájára történt felvétele tovább erősíti a térség nemzetközi hírnevét. A Régió városai közül Debrecen tartozik a "regionális centrumok" közé gazdasági súlypont-szerepe, nemzetközi hírű egyeteme és az innovációkra épülő gazdasági fejlődés szellemi bázisa miatt. Nyíregyháza gazdaságára jellemző az intézményi és kereskedelmi szolgáltatások átlagosnál nagyobb súlya a helyi gazdaságban. A gazdasági szerkezetet erősítették a város népességéhez viszonyítva nagy léptékű és rendkívül gyorsan felfutó kereskedelmi beruházások, valamint a pénzügyi szolgáltató hálózatok terjeszkedése. Észak alföldi turisztikai régió. A város (szub)regionális szerepkörének meghatározói a kereskedelmi, vásárvárosi, üzleti szolgáltatási tevékenységek és a román-ukrán-szlovák határ közelségére alapozott nemzetközi funkciók lehetnek. Szolnok gazdaságában a legnagyobb a feldolgozóipar súlya, amelynek privatizációja országos összehasonlításban is jelentős külföldi befektetéseket vonzott. A várost régión belüli excentrikus fekvése és erős külső kapcsolatrendszere, valamint közlekedési adottságai egyaránt alkalmassá teszik a regionális logisztikai centrum-szerep betöltésére.
A régió gazdag múzeumokban, történelmi, néprajzi emlékekben. Régiószerte, de különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős a hasznosított, a részben kihasználatlan, változatos stílusban épült kastélyok és kúriák száma (pl. Tiszadob, Vaja, Vásárosnamény, Tiszavasvári, stb. ). Ugyancsak jelentős értéket képviselnek az ipartörténeti emlékek is, amelyek között legismertebb az Európában is egyedülálló, cölöpökre épített vízimalom Túristvándiban, illetve a szárazmalom Tarpán. Észak-Alföld - Falusi turizmus. Az Észak-Alföldön a múzeumok, tájházak, helytörténeti gyűjtemények, bemutató- és kiállítóhelyek száma meghaladja a százat. Természet- és tájföldrajzi adottságok Az Észak-alföldi régió természetföldrajzi szempontból egységesnek mondható, hiszen alapvetően az Alföld nagytáj feltöltött síksági területei alkotják. nyugatról kelet felé haladva a Közép-Tisza-vidék nagy része, a Hajdúság és a Nyírség teljes területe, a Felső-Tisza-vidék nagy része és délen a Berettyó-Körös vidék területének közel a fele tartozik a régióhoz.
Észak-Alföld Központ Debrecen Megyék Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Népesség Teljes népesség 1 450 960 fő (2019. jan 1. ) [1] +/- Népsűrűség 81, 85 fő/km² Földrajzi adatok Terület 17 727, 94 km² Legmagasabb pont Kaszonyi-hegy, 240 m Észak-Alföld régió elhelyezkedése és megyéi Észak-Alföld a hét magyarországi statisztikai régió egyike; az ország északkeleti részében helyezkedik el. Észak-Alföld | Térport. Régióként Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéket foglalja magába. A régió szellemi, kulturális, gazdasági, idegenforgalmi és közlekedési központja Debrecen. A régió kialakulása [ szerkesztés] A régió első megjelenési formája Prinz Gyula közlekedésföldrajzra alapozott munkájában jelent meg először, hasonlóan a többi mai régióhoz. Az általa Debrecen központtal elképzelt régió a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyét, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti, és Békés megye északi felét foglalta magában. Az 1923 -ban kialakított új közigazgatási beosztás végül azonban nem erre épült, az itt megjelenő statisztikai régiók egyike sem esett egybe közelítőleg sem a mai Észak-Alföld régióval.
Mikszáth Kálmán - A jó palócok (Mészáros Zoltán 2008) Hidden Content Give reaction or reply to this topic to see the hidden content. Mikszáth Kálmán tizenöt kisregénye a palócságmindennapjaibó legismertebb műve egész közel viszi a hallgatótsaját népe gondjaihoz, örömeihez, tragédiáját magunkkal találkozhatunk leírásai közben, stalálkozhatunk folyamatosan a mindenek felett állóbecsülettel, erénnyel, ártatlan gyermeki tisztasávételes írói tehetsége évszázadra repít vissza, hogyne csak olvasói-hallgatói, de szereplői lehessünk történeteinek. A könyv érdekessége, hogy látszólag különállótörténetei egy nagy történés időbeni eltérésekkel, vissza- és előretekintéssel. A történetek szereplőimindig feltűnnek, sőt némelyikük főszereplővé válik! Technikai jellemzők:Teljes műsoridő: 2 óra, 51 perc, 17 mp. Hanghordozó: 1 db. 8db Mikszáth Kálmán könyv (A néhai bárány, A beszélő köntös/Gavallérok, Kísértet Lublón, Noszty,Gav. MP3 CDMegjelent: 2008. május. Előadja: Mészáros Zoltán színművész.. Teljes hossz:171p Teljes méret: 152mb Típus: MPEG-1 Audio layer 3 Átlagos bitráta: 192 Kbps Mintavételezési frekvencia: 44.
Az ilyen néven nem létező, de nagyon is valóságos Bontó vármegyében (ahova Mikszáth szerint "a francia forradalom szele még mostanáig sem fujt be") élő, szerteágazó rokoni kapcsolatokkal rendelkező Noszty család egy szépreményű sarja, Feri is hozományvadászatra indul. Ez a "vidám, könnyelmű, eleven, pompás lovas és nagy kártyás" ifjú ember előbb nyalka huszár hadnagyként egy dúsgazdag felvidéki polgárlány kezét akarja elnyerni, ám egy váltóhamisítás miatt el kell tűnnie a színről. Mikszáth Kálmán A Néhai Bárány - MikszáTh KáLmáN: A NéHai BáRáNy - KvíZ. Másodjára az Amerikából multimilliomosként hazatért Tóth Mihály leányára veti ki a horgot. A dologba be van avatva a Noszty család összes öregasszonya, akik szövik-fonják a szálakat: minden részletében kimunkált haditervet készítenek, különös tekintettel arra, hogy Tóth Mari gyanakvó természetű, s az a rögeszméje, hogy mindenki csak vagyonáért akarja feleségül venni. Már majdnem sikerül nyélbe ütni a dolgot, amikor a véletlen – amely eddig mindig segítségükre volt – közbeszól: Feri egykori ezredparancsnoka leleplezi a könnyelmű, sőt a becstelenségtől sem visszariadó fiatalember múltját.
Tímár Zsófi özvegysége Zsófit elhagyta férje, Péter. Egy év múlva azonban üzent, hogy megbánta ami történt és várja Zsófit. Az asszony útnak is indult. Ezalatt Péter egy keresztet akart a toronyba tenni, de lezuhant és meghalt. Zsófi így tényleg özvegy lett. Az a pogány Filcsik Az öreg Filcsik csizmadia volt. Minden vagyonát egy gyönyörű, hímzett bunda tette ki. Ebben járt éjjel-nappal, nyáron és télen is. Lányát egy olyan férfihez akarta adni, akit az nem szeretett, ezért megszökött a szolgabíróval. Apja ezt nem tudta megbocsájtani soha. Lánya többször meglátogatta, de Filcsik hajthatatlan volt. Terka később megbetegedett és látni akarta az apját. A szolgabíró elment érte, de Filcsik még ekkor sem jött. Ezért ellopatta egyetlen vagyonát, a bundát és erre rögtön megjelent Filcsik is, de lányának nem bocsájtott meg. Hazafelé meglátott egy koldus asszonyt és gyerekét az árokban. Minden jog fenntartva © 2020, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.