Írta: Tarjánné Tihanyi Tímea. Szerző: Yuval Noah Harari. Budapest: Animus Könyvkiadó, 2015. Az emberiség múltját iskolai tanulmányaink alatt megismertük a kezdetektől napjainkig, a történelem iránt érdeklődők pedig rengeteg hasznos információt szerezhettek a tudományos ismeretterjesztő könyvek és az internetre felrakott szakirányú információk által. Yuval Noah Harari izraeli művelődéstörténész könyve több ennél. Sapiens – Az emberiség rövid története - Nemzeti.net. Nemcsak egyetemes tudásanyagot oszt meg az olvasóval, hanem ok-okozati összefüggésében mutatja be számunkra, hogy az adott történelmi időszakban mi volt a fejlődés rugója, illetve a fejlődés folyamata hogyan változtatta meg magát az embert, az adott társadalmat. Szinte képletet ír fel arra, miért is kellett annak történnie, hogy a jelentéktelen majmokból értelmes emberekké válhattunk. Számomra nagyon érdekes aspektusból közelítette meg a folyamatot a szerző, mert a könyv végén már teljesen más szemszögből láttam a dolgokat, majd jött a felismerés, hogy minden esemény a "helyére került".
Egy különös könyvre hívnám fel a figyelmet. A szerzője Yuval Noah Harari 1976-ban született izraeli történész, aki az Oxfordi Egyetemen doktorált. Jelenleg a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelmi tanszékének munkatársa. E művével a legnagyobb témát választotta, írja a magyar előszó írója. A 370 oldalas kötet négy részének húsz fejezetében elemzi a történelem folyamatát, amelyet három fontos forradalom alakított: mintegy 70 ezer éve, az őskorban a kognitív forradalom (megértés) indította be. Majd felgyorsította a mezőgazdasági forradalom, az emberiség egyesítése, és a tudományos forradalom, amely 500 éve vette kezdetét, s talán véget is vet a történelemnek, és újraindít valami egészen mást – írja a szerző. Sapiens az emberiség rövid története. A könyv a továbbiakban elemzi az emberiség evolúciós fejlődésének szakaszait, az Afrikában 70 ezer évvel ezelőtt megjelent sapiensektől kezdve a villámgyorsan benépesített eurázsiai kontinensig. A történelem és a biológia viselkedésmintáin keresztül ismerteti a "kultúráknak" nevezett jelenségek fő alkotórészeit.
Röviden: történelem engem még nem kötött le, szórakoztatott vagy gondolkodtatott el annyira, mint ez a könyv! A tudományos forradalom nem a tudás forradalma volt. Hanem legfőképpen a tudatlanságé. A nagy felfedezés, amely a tudományos forradalmat útjára indította, annak felfedezése volt, hogy az ember nem ismeri a választ a legfontosabb kérdésekre. Yuval Noah Harari: Sapiens Bővebben: Tudni lehet rólam, hogy az általános iskola hatodik osztálya óta nem igazán szeretem a történelmet. Ezt főleg az oktatási rendszer számlájára írom: valahogy mindig elvesztem a bemagoltatott évszámok, háborúk, uralkodók és csaták tengerében, miközben sosem tudtam megragadni a lényeget, vagy, ahogy az általános iskolai tanárnőm fogalmazott: meglátni az összefüggéseket. Hiába olvastuk fel hangosan a tankönyvet bekezdésenként, majd válaszoltunk a kapcsolódó kérdésekre, és hiába lett ebből a tárgyból – valami isteni csoda folytán – a második legjobb érettségi eredményem, valahogy mégis nagyon távolinak éreztem magamtól az egészet.
Csongrád megye fő profilja a mezőgazdaság, miközben megyeszékhelye, a 160 ezer fős Szeged az IT-iparág egyik fellegvára. Jól élnek itt a bányászati ágazatban is, a legnagyobb munkáltató pedig a nyolcezer főt foglalkoztató Szegedi Tudományegyetem. Ha nem tudta volna, elmondjuk, hogy Csongrád megye Magyarország dél-keleti részén fekszik, délről Románia és Szerbia határolja, szomszédjai Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Bács-Kiskun megye. A 400 ezer fős megyét a Tisza szeli ketté, székhelye a 160 ezer fős Szeged. Az ország egyik legalacsonyabban fekvő térsége, szinte egész területe tökéletes síkság, magas a napsütéses órák száma és országos átlag feletti a hőmérséklete. Mindezek és a különböző talajadottságai alapvetően agrármegyévé tették, a mezőgazdaság nagyban hozzájárul a megye GDP-jéhez. Érdekesség, hogy a megyét – részben visszatérve egykori nevéhez – 2020. június 4-étől Csongrád-Csanád megyének fogják hívni. A megye egy főre jutó GDP-je évek óta az országos átlag kb. 75 százaléka, az országos GDP-hez szintén nagyjából változatlanul 3 százalék körüli összeggel járul hozzá, ezzel a megyék közül a 9-10. helyen szokott végezni; 2017-ben 10. Csongrád Megye Megyeszékhelye. volt.
[1] Első megyeszékhelye Csongrád volt. A tatárjárás után IV. Béla Szegedre helyezte át a megyeszékhelyt. Az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században, a Habsburg Birodalom pedig a 17. században kebelezte be. Megyeszékhelye 1773-tól 1883-ig Szegvár, 1883-tól 1950-ig Szentes. 1918 -tól Horgos a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (később Jugoszlávia, jelenleg Szerbia, azon belül a Vajdaság) része lett. Az 1950-es megyerendezés során Csanád megye délnyugati felét, amely magába foglalta az egykori Torontál vármegye Magyarországon maradt részét is, Csongrád megye területéhez csatolták. Lakosság 1910 -ben a vármegyének 325 568 lakosa volt, ebből: 319 274 (98, 06%) magyar 2 862 (0, 87%) német 1 235 (0, 37%) szerb Közigazgatás Járási beosztás Csongrád vármegye az 1876-os megyerendezés előtt két, azt követően három járásra oszlott. 1886-tól volt a járásoknak a vármegye által kijelölt állandó székhelye, [2] addig a főszolgabíró mindenkori lakhelye számított a székhelynek. 1876-tól 1950-ig az alábbiak voltak a megye járásai (és állandó székhelyeik 1886-tól).
Játékosunk írta: "A Végzetúr játék olyan, mint az ogre. Rétegekből áll. Bárhány réteget fejtesz is le róla, újabb és újabb mélységei nyílnak meg. Míg a legtöbb karakterfejlesztő játékban egy vagy több egyenes út vezet a sikerhez, itt a fejlődés egy fa koronájához hasonlít, ahol a gyökér a közös indulópont, a levelek között pedig mindenki megtalálhatja a saját személyre szabott kihívását. A Végzetúr másik fő erőssége, hogy rendkívül tág teret kínál a játékostársaiddal való interakciókra, legyen az együttműködés vagy épp rivalizálás. " Morze - V3 még több ajánlás