Szigorú szabályok vonatkoznak Magyarországon az élőhal árusítására. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ezeknek betartását ellenőrzi decemberben. Nemcsak a halak eredetét vizsgálják, hanem azokat az előírásokat is ellenőrzik, amelyeket az értékesítés során szem előtt kell tartani. A 2021. évi téli szezonális ellenőrzés időszaka – a korábbi évekhez hasonlóan – december 1-től 31-ig tart – közölte a Pecaverzum sajtómegkeresésére a Nébih. Ez érthető is, hiszen az éves fejenkénti 6, 5 kilogramm átlagos halfogyasztás 40-45 százaléka jut erre az időszakra. Az ellenőrzésekkel kapcsolatban azt írják, a kereskedelemben az élőhal árusító helyeken az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság szakemberei kiemelt figyelmet fordítanak a halak tárolására előírt követelmények, valamint az állatokat kísérő dokumentumok ellenőrzésére, amely a származási hely függvényében a fogási tanúsítvány vagy a víziállat-egészségőri igazolás és állattartói nyilatkozat. A nyilvántartott halgazdálkodási vízterületről származó halak kereskedelmi forgalomba csak fogási tanúsítvánnyal kerülhetnek.
Amíg a halak a medencében vannak, abból az algabevonatot csak mechanikus módon szabad eltávolítani. A medencében tárolt halak kiugrását meg kell akadályozni a medence befedésével. A medencét fedő eszköznek a levegő által átjárhatónak kell lennie. A szezonális élőhal árusítási tevékenységet minden évben be kell jelenteni a jegyzőnek. A hiper/szupermarketek parkolójában folytatott alkalmi élőhal árusítás közterületi értékesítésnek minősül. A jogszabály értelmében Magyarországon mozgóbolt vagy üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján élő állat nem forgalmazható. Friss hírekért látogass el a Pecaverzum főoldalára! (fotó: Auchan)
rendelkezéseinek uniós megfelelőségével kapcsolatban felmerülő kérdőjelek a "régi" követelések esetében is új fejezetet nyithatnak. Mit kezdhetünk a 2016. előtti behajthatatlan követeléseink áfájával? A határozott válasz erre a kérdésre az, hogy semmiképpen se mondjunk le róla. A követelés nagyságának és a kimenetel valószínűségének átgondolt mérlegelésével értékelni kell, hogy mennyi időn belül és mekkora ráfordítással érhető el megtérülés. Az ügy lehetséges kimenetelében a legnagyobb súllyal a szakmai szempontok fognak latba esni. Mindemellett számolni kell azzal is, hogy az adóhatóság a kiutalni kért adóforintokhoz a végsőkig ragaszkodik majd, így akár peres útra kell lépni az igény érvényesítéséhez. Régi vagy új követelése van? A lehetőség mindkét esetben nyitva áll A behajthatatlan követelések áfájának visszaigénylése 2020. augusztus 10. előtt és után is határozott és kritikus adózói fellépést igényel(t). Az említett időponttal mindössze a kritika tárgya változott: augusztus 10. Áfa önellenőrzési nyilvántartás megújítása. előtt az áfa-visszaigénylést 2020. előtt lehetővé tevő belső jogi szabály hiányát sérelmezték a kérelmezők, 2020. után pedig egy már meglévő belső jogi szabály EU-konformitásával kapcsolatban merülhetnek fel kétségek.
Ugyanazon adómegállapítási időszak és adónem tekintetében csak egyszer tehető bejelentés. Az adóhatóság a bejelentéstől számított tizenöt napig a bejelentés szerinti adómegállapítási időszak és adónem tekintetében adóellenőrzést nem indíthat az adózónál. "A pozitív változás hatására így 2018. július 26-tól más adónemekhez hasonlóan a társasági adó tekintetében is lehetőség nyílik az adókedvezmények elévülési időn belüli önrevízióval történő érvényesítésére. " Persze erre csak akkor van lehetőség, ha az adókedvezmény igénybevétele kapcsán meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek. Pontosan mit jelent az adókedvezményeket érintő változás? Kérdéses, hogy csak a szűk értelemben vett adókedvezményekre vagy az adóalap kedvezményekre is vonatkozik-e jogszabály módosítása? Továbbra is fennmaradnak-e a jogalkalmazási ellentmondások a tekintetben, hogy mely adóalap-kedvezmények lesznek érvényesíthetőek önrevízió keretében (pl. Önellenőrzési jegyzőkönyv - ART témájú gyorskérdések. K+ F kedvezmény) és mely adóalap-kedvezmények (pl. jogdíj, kkv beruházás) alapbevallásban való érvényesítésének elmaradását fogja a hatóság olyan adózói választásként értékelni, amely kizárja az önrevízió keretében történő utólagos érvényesíthetőséget?
2019. 02. 14,, Forrás: Verlag Dashöfer () Eltűntek a törvényből az önellenőrzés dokumentálásának általános szabályai 2018-tól. A magánszemélyek kapcsán benyújtott járulék és SZJA adatok korrekciójának okát továbbra is alá kell támasztani. Megszűnt az önellenőrzési kimutatás | Adófórum - Adózási és számviteli információk. Az adózás rendjének régi szabályozása még így szólt: Az önellenőrzéssel feltárt adót és költségvetési támogatást - a magánszemély jövedelemadója kivételével - a feltárás időpontjában nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az eredeti bevallási kötelezettség és a helyesbítés időpontjának, a helyesbített adó, költségvetési támogatás alapjának és összegének. A nyilvántartáshoz mellékelni kell a helyesbítés szöveges indokolását, valamint az önellenőrzési pótlék számítását. A nyilvántartást és a helyesbítés bizonylatait az elévülési időn belül meg kell őrizni (49. § (4)). Az adózás rendjének új szabályaiban azonban hiába keressük a fenti előírásokat! A törvény indoklása sem tér ki arra, hogy az önellenőrzésre adminisztrációs könnyítést vezettek be.
Ellenőrzés Önellenőrzés Az adózó helyesbítése.