Ekkor új lap nyílik. A Megjelenés részben jelölje be a Kezdőlap gomb megjelenítése melletti jelölőnégyzetet. A kezdőlap beállításához kattintson a Módosítás lehetőségre. Válassza ki az Ezen oldal megnyitása lehetőséget, majd gépelje be a mezőbe a URL-t. Kattintson az OK gombra. 1. lehetőség: A Google ikonjának húzása Kattintson és húzza a lenti kék Google-ikont a böngésző jobb felső sarkában lévő kezdőlap ikonra. Ezután kattintson az igen gombra az előugró mezőben. 2. lehetőség: A beállítások manuális szerkesztése Kattintson a Firefox menüre a bal felső sarokban, válassza a Beállítások menüpontot, majd kattintson a Beállítások lehetőségre a jobb oldali menüben. Kattintson a kapcsolót ábrázoló Általános gombra a felső menüsorban. Bejelentkezés a google fiókba map. A Firefox indításakor felirat melletti legördülő menüből válassza a Kezdőlap megjelenítése lehetőséget. Írja be a URL-címet a Kezdőlap mezőbe, végül kattintson az OK gombra. Bónusz: A Google beállítása alapértelmezett keresőként Kattintson a lefelé mutató nyílra a keresőmező bal oldalán.
Ha a kulcsot sikeresen összekapcsolta a fiókjával, akkor problémamentesen be tud jelentkezni. 3. Hiteles Az Authy egy hitelesítő alkalmazás, amely támogatja a többeszközös bejelentkezést, így megoldja a problémát, mivel több eszközön is bejelentkezhet és ellenőrizheti. Ha elveszít egy eszközt, van egy másik lehetőség. Bejelentkezés a google fiókba video. Ha több szolgáltatáshoz használja a hitelesítőt, az Authy megkönnyíti a szükséges kód megtalálását a szolgáltatásnevek helyett logók használatával. Más hitelesítő alkalmazásokkal ellentétben, mint a Google, a Microsoft vagy a Lastpass, az Authy az Ön telefonszámát használja a bejelentkezéshez. A SIM-kártya cseréjével könnyű meghamisítani egy számot, de nehezebb vezérelni a készüléket, hogy hozzáférjen a kódokhoz. Ez az, ahol Authy hiányzik. Maga a kód nem teszi lehetővé az emberek számára, hogy bejelentkezzenek a fiókjukba, de ez egy lépéssel sebezhetőbb, mint amit a Google Authenticator biztosít. 4. Adjon hozzá másodlagos e-mail-címet Meg kell adnia egy másik e-mail-azonosítót másodlagos e-mail-címként, hogy a Google kapcsolatba léphessen Önnel.
1765. augusztus 18-án hunyt el I. (Lotharingiai) Ferenc német-római császár, Mária Terézia férje, a Habsburg-Lotharingiai ház alapítója. 1708. december 8-án született. Francia nagyapja Lotharingia birtoka fölött különbözött össze a Bourbonokkal, s az ősellenség Habsburgoknál keresett támogatást, majd feleségül vette I. Lipót császár nővérét. Unokája, Ferenc 15 évesen került a bácsi udvarba, 1729-ben megörökölte a Lotharingia hercege címet, majd 1732-ben magyarországi királyi helytartónak nevezték ki. A herceg pozsonyi székhelyén az ügyekkel nem sokat törődött, inkább a közeli Bécsben udvarolt (franciául, mert németül tisztességesen élete végéig nem tanult meg) III. Károly császár lányának, Mária Teréziának. Érzelmei viszonzásra találtak, de az esküvő késedelmet szenvedett: a lánya örökösödési jogának elismertetésén munkálkodó császár nem kívánta magára haragítani a franciákat, ezért le akarta mondatni Ferencet Lotharingiára támasztott igényéről. Amikor az erre nem volt hajlandó, ultimátumot kapott: Lotharingia, vagy menyasszony - s ő némi habozás után úgy döntött, inkább lesz császári férj, mint trónkövetelő.
József német-római császár, magyar király (1741–1790) ∞ Bajorországi Mária Jozefa II. Lipót német-római császár, magyar király (1747–1792) ∞ Spanyolországi Mária Ludovika Ferenc osztrák császár, magyar király (1768–1835) ∞ Bourbon–Szicíliai Mária Terézia V. Ferdinánd osztrák császár, magyar király (1793–1875) ∞ Savoyai Mária Anna I. Ferenc József osztrák császár, magyar király (1830–1916) ∞ Bajorországi Erzsébet Rudolf osztrák–magyar trónörökös (1858–1889) ∞ Belgiumi Stefánia Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös (1863–1914) ∞ Chotek Zsófia IV. Károly osztrák császár, magyar király (1887–1922) ∞ Bourbon–Parmai Zita Ottó osztrák–magyar trónörökös (1912–2011) ∞ Szász–Meiningeni Regina Károly tituláris trónörökös (1961–) ∞ Thyssen–Bornemisza Franciska Toscanai Nagyhercegség Szerkesztés Bővebben: Toszkána uralkodóinak listája I. Lipót lotaringiai herceg (1679–1729) ∞ Orléans-i Erzsébet Sarolta II. Ferenc toscanai nagyherceg (1768–1835) ∞ Habsburg Mária Terézia I. Péter Lipót toscanai nagyherceg (1640–1705) ∞ Spanyolországi Mária Ludovika III.
831 -ben Jámbor Lajos visszaszerezte trónját, és megfosztotta Lothárt császári rangjától. Ezen felül Itáliát is Kopasz Károlynak adta. A második felkelést 833 -ban II. Angilber milánói érsek is támogatta, de Lajos ismét győzött, és a következő évben ( 834) megbosszulta sérelmeit. Lothár visszatért Lombardiába, és a császári címet meghagyta az apjának. Önálló császársága Szerkesztés Amikor Jámbor Lajos 840 -ben meghalt, Lothárra hagyta a császári jelképeket, aki így az egész birodalmat örökölte. Testvéreivel, Lajossal és Károllyal folytatott tárgyalásai, akik mindketten fegyverrel indultak ellene, ahhoz vezetett, hogy fiatalabb testvérei szövetséget kötöttek egymással Lothár ellen. A döntő csatát Fontenay-en-Puisaye -nél vívták 841. június 25-én, ahol Lothár és unokaöccse, II. Pipin aquitániai király bátorsága ellenére seregeik vesztettek, és a császár Aachenbe szorult vissza. Új sereget szervezett, és fosztogató hadjáratot indított, de Károly és Lajos seregei túl erősnek bizonyultak. A háború odáig fajult, hogy Lothár kénytelen volt elhagyni fővárosát.
Sőt, három év elteltével, a mindössze 18 fővel hazatérő expedícióról is egy magyar tudósította a világot, Erdélyi Miksa személyében, aki a résztvevők személyes beszámolója alapján írta meg tudósítását, De Moluccis Insuli címen. Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták. Ravasz csellel csábította el a húsz évvel fiatalabb királyt A tizenhatodik században azok a nők lehettek a legsikeresebbek, akik szépségét intelligencia is kísérte, és mindkét tulajdonságukat ügyesen használták.