Ha szeretnéd jobban megismerni az ember legjobb barátjának történetét a kezdetektől napjainkig, az alábbi ajánló neked szól: Miklósi Ádám: A kutya – Az ember legjobb barátjának története "A kutyákról szóló könyvek egy része még ma is régi hiedelmekkel van teli, egy másik részük ugyanakkor tudományos kísérletekkel igyekszik bizonyítani, hogy a kutyák "szőrös gyerekek". Miklósi ádám a kutya 6. A kutya című, átfogó kézikönyv természetesnek veszi a kutyaetológia eredményeit, egyúttal mellőzi a sokszor fárasztó tudományos hátteret. Melegen ajánlom minden kutyabarát olvasónak. " Csányi Vilmos Gyönyörű fotókkal illusztrált, információban gazdag enciklopédia Evolúció és ökológia, Anatómia és élettan, Viselkedés és társas kapcsolatok, Érzékelés, gondolkodás és személyiség, Kutyák és emberek, Kutyafajták tudástára Miklósi Ádám akadémikus az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének vezetője, illetve a tanszéken működő Családi Kutya Program társalapítója és vezetője. Szerzőtársai, Faragó Tamás, Claudia Fugazza, Gácsi Márta, Kubinyi Enikő, Pongrácz Péter és Topál József a kutyák viselkedésének kutatói és a Családi Kutya Program munkatársai.
Vajon ez a kutya épp milyen érzelmet élhet át? Örömöt, dühöt, félelmet vagy talán szomorúságot? Kutatások szerint az esetek 70%-ban képesek vagyunk helyesen felmérni négylábú társaink érzelmi viselkedését. Hol jönnek a képbe az érzelmek? „A kutyát is felnőttnek kell tekinteni” – tudósítás Dr. Miklósi Ádám előadásáról - Mindset Pszichológia. Az etológusok úgy gondolják, hogy a fent említett viselkedésformák hátterében érzelmek állnak. Az érzelmek jelentik az elme belső állapotait, melyek összehangolják az elme működését, és a megfelelő reakció létrejöttében és vezérlésében fontosak – ami az embernél és a kutyánál egyaránt elengedhetetlen. Az emberek általában könnyen felismerik egymáson a szorongást, a gyászt vagy éppen az örömöt, mégis sokszor félreértik egymást. A személyközi kapcsolatainkban sem sikerül mindig eltalálnunk a másik érzelmi állapotát, mégis úgy gondoljuk, tudjuk, mikor örül vagy éppen szomorkodik kedvencünk. Vajon ez tényleg így van? Egy, az előadás alatt bemutatott kísérlet kimutatta, hogy az emberek többsége az esetek 70%-ban képesek jól megítélni a kutyák érzelmi viselkedését.
Egy kérdőíves felmérés szerint az ausztrál kutyatulajdonosok az ivartalanított, gyerekekkel szemben megbízható, szobatiszta, barátságos, engedelmes és egészséges kutyát tartják ideális háziállatnak. E szempontok nyilvánvalóan fontosak, de tisztában kell lennünk azzal, hogy ha nem teszünk a kutya szocializációjáért és képzéséért, akkor bajosan valósulhatnak meg. Sokak számára a kutya boldogsága a legfontosabb. Miklósi Ádám: A kutya - Blogturné Klub. Ők a kutyákat egyenrangú családtagként kezelik, és kedvenceik jobbára azt csinálhatnak, amit akarnak. A kutya emberré avatása Újkeletű divat a kutyákat " kis szőrös babáknak " tekinteni. Felöltöztetik, autóval és babakocsival hordozzák, wellnessközpontokba viszik őket. Habár a kutatások számos párhuzamot mutattak ki a családi kutyák és a gyerekek között, ebből nem következik az, hogy egyformán kellene kezelni őket. De még ha valaki meg is tudná indokolni, hogy miért kell a kutyát kisgyerekként kezelni, akkor sem szabad elfelejtkezni arról, hogy a kutya egy autonóm lény, nem pedig az emberi önmegvalósítás kelléke.
A Margit-szigeten található Bodor zenélő kutat 1936-ban építették. Ivókút a Margit-sziget északi végén. Az eredeti kutat Marosvásárhelyen 1820-1822 között építették. A Margit-szigeten ma látható zenélő kút az eredeti szökőkút pontos mása. 1936-ban építették. A II. Világháború alatt az emlékmű megrongálódott. Margitsziget zenélő kutcher. Újjáépítették 1954-ben, 1997-ben, 2014-ben. A kupola tetején található Neptunusz-szobor 24 óra alatt megfordul, és a pontos időt mutatja. A szobor mindig a nap felé néz. Minden órában más és más középkori ihletésű magyar dallam szólal meg.
A régi dallamtöredékek alapján megírt, középkori magyar motívumokat felidéző 12 részes zenei anyagot Csányi Attila zeneszerző állította össze. A kupola Neptun-szobra 24 óra alatt fordul körbe, és az alatta található óraszerkezettel együtt a pontos időt mutatja. A szobor forgása összhangban van a Nap mozgásával és mindig arra felé tekint. Margitsziget zenélő kit kat. A zenei program igen változatos. Minden egész órában más-más középkori ihletésű magyar dallam csendül fel, minden fél órában négyharsonás szignál szólal meg. Háromnegyed óránként pedig rövid ismertető hangzik el a kútról. A kút földszintjén elhelyezett három tordasi vörös mészkő falikútból a nappali órákban – a téli hónapok kivételével – ivóvíz folyik. A Zenélő kút méltán tarthatna számot az idő kútja elnevezésre is, hiszen történelmi korokon átívelően csörgedezett belőle a hűsítő víz. A Fővárosi Önkormányzat által 1997-ben az építmény oldalán elhelyezett emléktábla össze is foglalja ezt a példás igyekezetet: "E kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820–22-ben Marosvásárhelyt épített és 1911-ben lebontott kútjának.
A Bodor-kút szobra is sok találatot kapott, még az 1997-es felújításakor is láthatók voltak rajta a golyónyomok. Az ötvenes években úgy-ahogy felújították, de jó ideig némán állt. A hetvenes években megszólalt, de a magnóhoz kapcsolt hangszóróknak pár hét után lába kelt. A felújítás túl költséges lett volna, senki sem vállalta. Végül 1983-ban Budapesti Városvédő Egyesület akciót szervezett a csodakút megszólaltatására, és társadalmi munkában megoldották a régóta húzódó problémát: egy mikroelektronikával vezérelt, előre programozott szintetizátorral a csodakút ismét zenélni kezdett. Séta a margitszigeti zenélő kúthoz - Cultura.hu. Azóta többször is felújították, utoljára 2014-ben. A Zenélő Budapest hétvégén délutánonként egy női vonósnégyes hétvégi koncertjeivel tiszteli meg Budapestnek ezt a kalandos sorsú szépségét.
A Zenélő Budapest programsorozat immár a hetedik nyáron teszi Budapestet a zene ünnepévé, és fordítva: zenével ünnepli a város egy-egy pontját. A kiskoncertek egyik legbájosabb helyszíne a margitszigeti Zenélő Kút, ami sokáig kitüntetett helyen szerepelt a budapestiek belső, személyes térképén. Mostanában kikopni látszott onnan, de a Zenélő Budapestnek hála, újra kezdik fölfedezni. Ezzel a kút hosszú és fordulatos története újabb korszakba lépett. De hogyan kezdődött? Margitszigeti Bodor zenélő kút. Hogyan került a Margitszigetre ez a különös szerkezet? Az építményt egy zseniális ezermester, Bodor Péter készítette, és csaknem pontosan 200 évvel ezelőtt, 1822-ben állították fel Marosvásárhely egyik terén. Bodor Péter asztalosnak és órásnak tanult, majd inasként bejárta Európát, aztán hazatért a szülővárosába, Marosvásárhelyre, és mérnök lett. Bethlen Lajos gróf birtokán gyönyörű díszkertet alakított ki szélhárfákkal és mesterséges barlanggal, a várost pedig egy vasszög nélküli fahíddal és az európai útjain látott, igazi angolparkkal ajándékozta meg.
: Örökség, Pfannl Egon, Jankó Gyula Tervező: Helye: 1138 Budapest, Margitsziget Építés éve: 1936 Felújítás éve: 1954, 1997, 2014 Fényképek: Jankó András, Csiszér Ferenc, Lackó Ágota, Kotricz Tünde, tumblr, émeth Tamás, Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény A Margitsziget északi, az Árpád híd felőli részén találjuk a zenélő kutat avagy Bodor-kutat, ami nem összetévesztendő a déli végen lévő zenélő szökőkúttal. A zenélő kút hű mása Bodor Péter székely ezermester 1820-as évek elején Marosvásárhely főterén felállított Bodor-kútjának. Az eredeti kút zenélő szerkezetét 1838-ban egy hóvihar tönkre tette, és mivel nem találtak olyat, aki megjavította volna, a kút állapota egyre romlott, amíg 1911-ben végül lebontották. Ma ortodox templom áll a helyén. Az 1930-as években gróf Teleki Domonkos javasolta, hogy készítsék el Budapesten a Bodor-kút másolatát, amelyet anyagilag támogatott is. Zenélő kút (Margit-sziget) – Wikipédia. A fellehető dokumentumok alapján építette fel a hat oszlopon álló, kupolás kis építményes kutat Páll György gépészmérnök és Jankó Gyula építész 1935-36-ban.