Az elsődleges terhességi toxémia nagyobb eséllyel fordulhat elő az első terhesség során. Másodlagos terhességi toxémia Rárakódásos toxémiának is hívja a szakirodalom. Ilyen esetben valamilyen korábban fennálló betegség vagy szervi probléma (fennálló vesebetegség, magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség) talaján alakul ki a terhességi toxémia. Tulajdonképp ez az alapbetegség pusztítja a boholyfelszín sejtjeit. Ez esetben már a 20. hét előtt is jelentkezhetnek a tünetek, és a későbbi terhességekben fokozódhat a probléma. A toxémia tüneteit és magát a betegséget alapvetően két, a méhlepény keringését szabályozó hormon egyensúlyának a megbomlása okozza. Mi állhat még a toxémia kialakulásának hátterében? Egyelőre még tisztázatlanok a toxémia pontos okai, de kialakulásában szerepet játszhat még a helytelen táplálkozás, a stresszes, idegrendszerbeli túlterhelés és a túlzott fizikai igénybevétel is. Szintén növeli a kockázatot a túl nagy magzat illetve az ikerterhesség is. Nagyon fiatal kismamáknál a méhfal érhálózatának fejletlensége okozhat problémát (nehezebb benne a véráramlás).
Preeclampsia, azaz "terhességi toxémia" egy olyan terhességi komplikáció, amelyet az emelkedett vérnyomás és a vizeletben kialakuló magas fehérjeszintek jellemeznek. Általában a 20. terhességi hét után alakul ki. A terhességi toxémia következtében csökken a véráramlás az anya szervezetéből a méhlepény felé, amely a baba elégtelen oxigén- és tápanyagellátását eredményezi. Ez az állapot rövid és hosszú távon is súlyos következményekkel járhat mind az anya, mind a baba számára. A preeclampsia a terhesség korai, azonnali befejezését teheti szükségessé. A preeclampsia okai és kockázati tényezői: Terhességi előzmények: Első terhesség Iker terhesség Asszisztált reprodukció (IVF, petesejt adományozás) Preeclampsia a családi vagy saját kórelőzményben (vagy méhen belüli növekedés visszamaradás, méhlepény leválása) Egészségi állapot: Túlsúly (BMI ≥30) Krónikus betegségek (például magas vérnyomás, vesebetegségek vagy cukorbetegség) Autoimmun betegségek (például antifoszfolipid szindróma, szisztémás lupus erythematosus) Anyai életkor <18 év vagy >40 év Nézzük meg számokban mennyi a kockázata a preeclampsia kialakulásának?
Preeclampsia kezelése: A preeclampsia gyógyításának és a szövődmények megelőzésének egyetlen módja a méhlepény eltávolítása, vagyis a gyermek megszületése. Ez rendszerint a terhesség 37-38 hetes korában történhet meg. Az szülés ideje és módja a rendellenesség súlyosságától függ (például anyai és magzati veszélyeztetettség). A korán jelentkező terhességi toxémia esetén lehetséges a terhesség meghosszabbítása a koraszülés okozta problémák csökkentése érdekében. Amíg a csecsemő meg nem születik, a terhes nőt megfigyelik, és vérnyomáscsökkentő gyógyszereket kap. Szükség esetén a szülést mesterségesen megindítják vagy császármetszést végeznek. Forrás: Babagenetika Egyesület Európai Alapítvány az Újszülöttek Ellátásért - Miért minket válasszon? rendelőnkben egy helyen elérhető a kismamáknak szükséges valamennyi vizsgálat a genetikai ultrahang vizsgálatokat tapasztalt, erre a területre specializált szakemberek végzik korszerű saját gépparkkal rendelkezünk, amely a legteljesebb körű diagnosztikai eljárást teszi lehetővé Preeclampsia szűrésre lehetőség van a rendelőnkben.
Az elsődleges terhességi toxémia nagyobb eséllyel fordulhat elő az első terhesség során. 2. Másodlagos terhességi toxémia Rárakódásos toxémiának is hívja a szakirodalom. Ilyen esetben valamilyen korábban fennálló betegség vagy szervi probléma (fennálló vesebetegség, magas vérnyomás és/vagy cukorbetegség) talaján alakul ki a terhességi toxémia. Tulajdonképp ez az alapbetegség pusztítja a boholyfelszín sejtjeit. Ez esetben már a 20. hét előtt is jelentkezhetnek a tünetek, és a későbbi terhességekben fokozódhat a probléma. A toxémia tüneteit és magát a betegséget alapvetően két, a méhlepény keringését szabályozó hormon egyensúlyának a megbomlása okozza. Mi állhat még a toxémia kialakulásának hátterében? Egyelőre még tisztázatlanok a toxémia pontos okai, de kialakulásában szerepet játszhat még a helytelen táplálkozás, a stresszes, idegrendszerbeli túlterhelés és a túlzott fizikai igénybevétel is. Szintén növeli a kockázatot a túl nagy magzat illetve az ikerterhesség is. Nagyon fiatal kismamáknál a méhfal érhálózatának fejletlensége okozhat problémát (nehezebb benne a véráramlás).
Dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász főorvos válaszol olvasónk kérdésére. Sorozatunkban szakértőink adnak választ az olvasók kérdéseire – most dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász, a Rózsakert Medical Center főorvosa válaszol: A nőgyógyászom azt javasolja, hogy a terhesség korai szakaszában a hagyományos Down-szindróma szűrés mellett toxémia szűrést is végeztessek. Mi értelme van ennek? A toxémia vagy praeeclampsia ugyanazt jelenti. A kórkép tünete a terhesség második felében jelentkező anyai magas vérnyomás, fehérjeürítés, és az esetek egy részében ödémásodás, azaz bőr alatti vizenyő kialakulása. Kockázata, hogy olyan súlyos anyai állapot alakulhat ki, amely során a terhességet be kell fejezni, hisz a terhesség befejezésével a toxémia tünetei megszűnnek. A terhesség második felében korán jelentkező terhességi magas vérnyomásnál a művi koraszülés a magzat számára is veszélyes lehet. A kórkép hátterében feltehetően szerepet játszik a méhlepény nem megfelelő erezettsége. A 12. terhességi héten detektálni tudjuk, ha a méhlepény erezettsége nem megfelelően kezd alakulni: erre két eszközünk van, egy ultrahangos áramlásmérés, és egy speciális, az anyai vérben keringő fehérjének, a PLGF fehérjének vizsgálata.
A PLGF fehérje felelős az erezettség kialakulásáért – ha ennek szintje alacsony, előfordul, hogy nem megfelelő az erezettség. A nem megfelelő erezettségű lepény nem csak a terhességi magas vérnyomásért felelős, hanem a magzat növekedésének elmaradásért, esetleges méhen belüli elhalásáért is. Ha meg tudjuk mondani, ki az, akinek magas a kockázata arra, hogy az erezettség nem jól fog kialakulni, és a 16. terhességi hét előtt aszpirin tablettát adunk számára, a méhlepény erezettsége javítható. Így az esélye annak, hogy korai szakaszban (32. hét előtt) toxémia alakuljon ki, csökken, illetve annak az esélye is, hogy a magzat növekedése elmaradjon, vagy esetleg méhen belül elhaljon. Ezért érdemes a toxémia szűrést is elvégezni. [cikk=41260] Te is kérdeznél dr. Csermely Gyula szülész-nőgyógyász főorvostól? Most megteheted! Írd meg a kérdésedet, problémádat az címre és mi továbbítjuk azt a szakértőnk felé. A tárgy legyen: "A szakértő válaszol". Kérdésed természetesen név nélkül fog megjelenni a weboldalon.
(Fotó: Depositphtots) Ha pizzáról van szó, akkor szinte minden változat jöhet. A feltétek a lehető legkülönfélébben variálhatóak. Egy egyszerű pizzatésztából pedig remek snacket, vagy vendégváró fogást készíthetünk. Íme egy szuper pizzás csiga recept. Sokan megijednek, ha kelt tésztáról van szó, pedig egyáltalán nem olyan bonyolult az elkészítése. Sajtos sonkás csiga kelt tésztából teljes film. A legtöbb pizza alapjául is ez szolgál, a most következő pizzás csigához is ez adja meg az alapokat. Pizzás csiga kelt tésztából Hozzávalók: 40 dkg liszt 1 kiskanál só 2 evőkanál olívaolaj 2, 5 dl langyos víz vagy tej 1 evőkanál kristálycukor 3 dkg élesztő A töltelékhez: 1 doboz fűszeres paradicsomszósz vagy pizzakrém 15 dkg sonka vagy más felvágott 15 dkg mozzarella sajt Elkészítés: A lisztet átszitáljuk egy tálba, hozzáadjuk a sót és az olívaolajat. Az élesztőt felfuttatjuk egy kevéske tejben vagy vízben, majd ezt is a lisztes keverékhez adjuk a maradék tejjel vagy vízzel együtt. A tésztát jól összegyúrjuk, letakarva kb. 1-1, 5 órán át kelesztjük.
(nem kell túl szorosra tekerni) Ezután éles késsel vágjuk fel kb. 2 cm-es csíkokra, majd helyezzük egymástól kicsit távolabb sütőpapírral bélelt tepsire. Takarjuk le egy konyharuhával, majd szobahőmérsékleten kelesszük 30 percig a csigákat. Végül ízlés szerint szórjuk meg reszelt sajttal. Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten süssük 25-30 percig. (Én légkeverésnél 160 fokon, 25 percig sütöttem) A sütőből kivéve szedjük rácsra, és hűtsük ki a csigákat. sütési idő: 30 min hőfok: 170 °C sütési mód: légkeverés Tálalhatjuk egy leves mellé második fogásként, de reggelire vagy éppen vacsorára egy bögre teával is nagyon finom. Sonkás-sajtos-tejfölös csiga recept. Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt 2, 5 dkg élesztő 20 dkg főtt krumpli 0. 5 ek só 1 tk cukor 0, 5 dl olaj 1 db tojás 2, 5 dl tej Töltelék hozzávalói: 20 dkg sonka (v. kolbász) 10 dkg reszelt sajt + a tetejére 3-4 ek tejföl só őrölt bors
Egy német magazinban láttam hasonló módon elkészített csigákat és azonnal tudtam, hogy ez kell nekem! A kelt tésztához a medvehagymás csigakoszorú receptjét használtam. Ennél a csigánál a trükk annyi, hogy nem egyben tekerjük és utána vágjuk fel a tésztát, hanem fordítva: a csíkokra vágott tésztát töltjük és tekerjük. Sajtos sonkas csiga kelt tésztából . Természetesen így időigényesebb, de van, amikor, akiért ezt megéri így készíteni. Nálunk nagyon hamar betolta az ifjúság, annyi hozzáfűznivalójuk volt, hogy máskor valamilyen szószt, salsát vagy ketchup-ot adjak hozzá. Hozzávalók A tésztához: 50 dkg liszt 7 g porélesztő 1 tojás 10 dkg tejföl 3 ek olaj 2 tk só 1 tk cukor kb. 1 dl langyos víz A töltelékhez: 5 dkg vaj só, bors 3 cikk fokhagyma 15 dkg hajszálvékonyra szeletelt sonka (Fekete-erdő) 30 dkg vékonyra szeletelt sajt (Gouda) Elkészítése Az élesztőt langyos, cukros vízben felfuttatjuk. Egy nagyobb tálba szitáljuk a lisztet, majd az élesztős vízzel és a többi hozzávalóval ruganyos tésztát gyúrunk. A tésztát 10 percig dagasztjuk, majd meleg helyen egy órán át hagyjuk duplájára kelni.
A pizzás csigákkal biztos a siker akkor is, ha te vársz vendéget, és akkor is, ha csak úgy vinnél magaddal valamit az év végi partikra. A tészta egyáltalán nem kényes, így akkor is hozzáfoghatsz, ha nem mozogsz otthonosan a konyhában. A sonka és a sajt mellett a tekercseket megszórhatod hagymával vagy gombával is. Sajttal, sonkával töltött csigák Hozzávalók 40 dkg liszt 2 dl tej 5 dkg vaj 2. Sonkás-sajtos csiga - Gasztromankó receptek. 5 dkg élesztő 2 teáskanál só 1 teáskanál cukor 1 db tojás oregánó Töltelékhez 10 dkg sonka 10 dkg sajt 2 dl paradicsompüré Tetejére 5 dkg vaj Előkészítési idő: 40 perc Elkészítési idő: 25 perc Elkészítés: A tejet langyosítsd meg, keverd bele a cukrot, morzsold bele az élesztőt, és futtasd fel körülbelül 10 perc alatt. Tehát várj addig, amíg jócskán megemelkedik, és habos lesz. Az átszitált lisztet dolgozd össze a tojással, a felfutott élesztővel, a fűszerekkel és az olvasztott vajjal. Amikor elválik az edény falától és a kezedtől, takard le, és keleszd meleg helyen legalább fél órán át. Ha a tészta a duplájára nő, lisztezett felületen nyújtsd ki nagyjából fél centi vastagra, majd kend meg paradicsompürével, és rakj rá kockázott sonkát.
Ha szépen megkelt akkor kinyújtjuk, téglalap alakúra formázzuk és megkenjük a paradicsomszósszal. Erre aztán jöhetnek a sonkaszeletek, és a sajt is. Sajtos sonkás csiga kelt tésztából 8. Akinek ennyi nem elég, nyugodtan tetézheti még a feltéteket, csak arra kell vigyázni, hogy a végén a tészta feltekerhető legyen. Ha feltekertük a tésztát, akkor óvatosan két centis szeletekre vágjuk, majd sütőpapírral kibélelt tepsire rakjuk. Ne tegyük őket túl szorosan egymás mellé, mert meg fognak nőni a meleg hatására. 200 fokra előmelegített sütőben szép aranybarnára sütjük. Ez is érdekelhet: Pizzás töltött golyók