A verseny során Magyarországot a tatai platánfa képviseli, amire szavazni a oldalon lehet. A 2015-ös év fafajának választott kocsányos tölgyről és az év fája mozgalomról bővebben olvashat a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával létrehozott oldalon vagy az Országos Erdészeti Egyesület honlapján (). Fotók:
Ínséges időkben a lombját is felhasználták állatok takarmányozására. Az alföldi emberhez évszázadokon át szorosan kötődő kocsányos tölgy ma a pannon táj elsorvadó eleme. Az évszázadokkal korábbi erdőirtások, folyószabályozások és lecsapolások, a síkvidéki termőhelyek megváltoztatása természetszerű állományainak fogyását okozta, ezért sajnos alig találni már évszázados matuzsálemeket, roppant méretű óriásokat e fafajból, miként a korábbi tájhasználatot bizonyító fás legelőkből is alig akad már hírmondónak egy-egy terület. Az év fája mozgalmat Magyarországon az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította útjára. Célja, hogy a hazai erdők, őshonos fafajait mind a szakmai, mind a nagyközönség számára bemutassa, közelebb hozza. 2012 óta az Országos Erdészeti Egyesület együttműködik az Év Fája Verseny magyarországi lebonyolításában. Az Európai Év Fája Versenyben 2015. február 1–28. között zajlik az a közönségszavazás, melynek során eldől, hogy a tízennégy versenyző faegyed közül melyik nyeri el a megtisztelő címet.
Az Év Fája verseny szervezője az Ökotárs Alapítvány.
Mai elterjedési területe Európa java részét felöleli, az e kontinensen élő 24 tölgyfaj közül a legnagyobb areával rendelkezik. Ezt a jelenlegi elterjedési területet az utolsó jégkorszak után kezdte el meghódítani, az Ibériai-, az Appennin- és a Balkán-félszigeteken található menedékterületekről észak felé a kisemlősök (pl. mókus, pelefajok), a szajkó és vélhetően az ember segítségével nyomult tovább. Ma teljes mértékben meghódította Nagy-Britanniát, elérte a Skandináv-félsziget déli részét, s keleten egészen az Urálig hatolt. Dél-Európában viszont a legdélibb területekről már hiányzik, miként a magashegységek (pl. Alpok, Kárpátok) magasabb régióiból is. Életterében ragaszkodik az alföldekhez, mivel jelentős hőigényét itt kapja meg. A síkvidékek hosszabb vegetációs időszaka az, amely biztosítja számára a kellő hőmennyiséget. A homoki, lösz- és sziki tölgyesek meghatározó fafaja, az ártéren a magyar kőrissel és a szilfajokkal alkotja a keményfás ligeterdőket, de a gyertyános-kocsányos tölgyesek és a cseres-kocsányos tölgyesek esetében is – mint ahogy a név is mutatja – állományalkotó jelleggel bír.
Gyönyörű, hímzett miseruhák, virágszirmokat hintő gyermekek, cserkészek, kék szalaggal díszített fehér ruhás Mária-lányok, színes körmeneti zászlók, kapualjakban felépített kicsi oltárok, tömjénfüst, sok- sok ismerős, a szentmise végén a pápai és a magyar himnusz … Az orgonisták között volt - a teljesség igénye nélkül - többek között Nemesi Tivadar pedagógus, Rossa Ernő zenetudós, aki a Textilfestőgyár és a az iskola közelében lakott, valamint a közelmúltban elhunyt Dobszay László zenetudós. Istenem! Jöttek a nehéz idők! Peisz plébánost – aki egyébként 1932-től haláláig, 1965-ig, 33 évig szolgálta a kőkápolnai híveket – a megszálló szovjet katonák "malenkij robot"-ra vitték el a Szovjetunióba és csak másfél éves kálvária után térhetett vissza, a svábokat kitelepítették, később a régi házakat is lebontották … Hála Istennek, sokan túlélték a nehéz időket. A kápolna kultusza tovább él a régi és az új emberek hitében, szívében. A Kövi Szűz Mária most is megsegíti híveit, vígasztal, védelmez, reményt ad, és elvezet egy jobb élet, egy szebb jövő felé.
Érdekes kérdésekre kapnak választ az érdeklődők az Óbudai Múzeum ingyenes helytörténeti sétáján. Hogyan kötődnek a bolgárkertészek Kaszásdűlőhöz? Miért játszik fontos szerepet a kerület életében a Kövi Szűz Mária Templom? Milyen emlékeket hagytak a kaszásdűlőiekre római kori őseik? "Jöjjön el Ön is, és tudjon meg mindent Kaszásdűlő történetéről! A séta során az Óbudai Múzeum egyik munkatársa kíséri végig az érdeklődőket, és elárulja Kaszásdűlő nevezetes helyeinek titkait. A séta maximum 2 órás, a távolság mindenki számára könnyen teljesíthető. Az esemény INGYENES, de regisztrációhoz kötött – írják közösségi oldalukon. A regisztrációt a "Jegyek keresése" gomb megnyomásával lehet elkezdeni a múzeum Facebook oldalán. Indulás: Bogdáni úti autóbuszvégállomás, hírlapos bódé Időpont: 2022. július 7. (csütörtök), 18:00 óra. A séta a TÉR_KÖZ 2018 pályázat keretében valósul meg. Az érdeklődőket korlátozott számban tudják fogadni!
Más néven a Kövi Szűz Mária Plébániatemplom. Eme templom hosszú, de érdekes történetére ismét felhívom a tisztelt látogatók figyelmét. Érdemes utánanézni itt. Nagyon röviden: Az aquincumi polgárváros vízvezetékének (aquaductus) megmaradt pillércsonkjára, a Mária-kőre épült. Innen a neve. Az óbudaiak a XVIII. század elején kegyképet állítottak fel, később kápolnát építettek. A Szentendrei úton ma is látható római vízvezeték, a kiépített utak és a csatornahálózat mellett, Aquincum legjelentősebb közműve volt. Ui. : Valamikor az 50-es években Kő-kápolna volt a HÉV-megálló neve: (Horváth Piroska). Jelenlegi és régebbi nevei: 1880-tól Szentendrei út Forrás: (79812), orig: UVATERV Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék: "A képekhez tartozó információk a honlapról származnak. "
Kérj egyedi engedélyt a feltöltőtől! Dénes Ildikó 18. 15:10 "A Kövi Szűz Mária Plébániatemplom ambója" c. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 301409 Feltöltve 2018. alkotás fotói Budapest településről Feltöltő Azonosító 301410 Feltöltve 2018. 15:10 Összesen 13 fotó Műlap története 23 napja A főszerkesztők Példás műlapnak szavazták meg az "A Kövi Szűz Mária Plébániatemplom ambója" feltöltésünket! Budapest, III. kerület, Szentendrei út 69-71. A plébániatemplom oltárától jobbra, a kegykép számára készült oldaloltár mellett. Felállítás 1989. szeptember 10. Nem köztéri: Templombelső Ennek a kis templomnak mesébe illő előtörténete van. Hogyan is sodort az árvíz egy Mária-képet 1811-ben erre, aminek kapcsán származtatható a "Máriakő" elnevezés, ami mellett csörgedezett az Arany-patak. Ez a kő jelölte a helyet, ahol 1865-ben felépült a neoromán stílusú kegykápolna (akkori nevét is róla kapta), a kegykép pedig mai napig legféltettebb kincsük maradt. A kápolna azóta igen sok változáson ment keresztül.
Kaszásdűlő A környék az elmúlt években lényegesen átalakult a H5-ös HÉV vágányainak áthelyezése, a Szentendrei úti közúti felüljáró megépítése, a Szentendrei út kiszélesítése, az alsó rakpartra vezető út megépítése, a Kaszásdűlői lakótelep felépítése nyomán. Szerencsére mind a Kövi Szűz Mária plébánia és templom, mind a Kövi Szűz Mária emlékhely épségben megmaradt. Sőt, a környék kiegészült a Boldog Jerzy Popieluszko emlékhellyel (emlékoszlopok, valamint rózsafüzért szimbolizáló kövek és láncok). Mivel a templom beszorult az utak és a HÉV közé, a parkolás itt nehézkes, de a lakótelep oldalán megoldható. T ípus: feszület Helysz ín: Szentendrei út, Kaszásdűlői HÉV-megállónál lévő templom kertje GPS koordin át ák: N 47 33. 378 E19 02. 713 Megk özel íthet ős ég: A H5-ös HÉV-vel a Kaszásdűlő állomásig, vagy a 34-es, 134-es 106-os autóbusszal a Kaszásdűlő megállóig. Fel áll ít ás ideje: 1873. Fel áll íttatta: Rosalia Weiss Anyaga: A kereszté vörösmárvány, a korpuszé aranyozott fém Le ír ás: Alapoz ás: A keresztet 1, 3 méter magas vörösmárvány tömbbe helyezték.
1985-ben Lékai László bíboros atya jóváhagyta az engedélyezési tervet és az Egyházügyi Hivatal is elvi engedélyét adta, hogy a templomot felújítsák és a toldalék épületet felépítsék. Az átalakítás László Tamás építész tervei alapján Vigassy Mihály plébános megbízásából indult el. Az 1989. szeptember 10-ei templombúcsú ünnepi szentmiséjén Paskai László bíboros atya megáldotta az elkészült templomot.