Ajánlott irodalom [ szerkesztés] Egy ifjú festőművészi pályáért. Fejér Megyei Hírlap, 1928. augusztus 18. p. 1. Zágoni Erzsébet: A szabólegény visszatért. Kiállítás Bodajkon. Fejér Megyei Hírlap, 1980. december 29. p. 5. Fent János – Wikipédia. Mély fájdalommal... Fejér Megyei Hírlap, 1992. június 16. p. 12. Fellegi Imre: Bodajki Helytörténeti Gyűjtemény. 42. kötet. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Fejér megyei életrajzi lexikon
Gyászolják: testvére és családja "Bennünk él egy arc és egy meleg tekintet, egy simogató kéz, egy végtelen szeretet, amit tőlünk soha senki el nem vehet. " 2007. 04. 25. Vál Község Önkormányzata az idén május 18-19-én ötödik alkalommal rendezi meg a Vajda-napokat. Fejér megyei életrajzi lexikon 82. A programok között kiemelt érdeklődésre tarthat számot a Vajda-háznál szombaton egész nap tartó bodzavirág-ünnep és a Vaáli szafari. A rendezvénysorozatban két pályázatot is meghirdettek. Az egyik a Vajda János országos szavalóverseny, a másik a Váli-völgy természeti értékei című természetfotó-pályázat. Bodzavirág-ünnep Partnerségi forgószínpad – néptánc, népzene, népdal Délelőtt: Rezeda (Vál), Rozmaring (Vál), Pázmándi gyermek csoport, Borvirág (Vál), Borsika (Baracska), Dudás Eszter (Vál – citera), a Martonvásári Általános Iskola diákjainak tánca. A néptánchoz a zenét a székesfehérvári Csengetős zene-kar szolgáltatja. — 12. 00 A martonvásári ULWILLA zenekar műsora — Délután: Vadvirág Dalkör (Vál), Anna Nyugdíjasklub Dalköre (Alcsútdoboz), Nyugdíjasklub énekesei (Felcsút), Jenői Asszonykórus, Ifjúsági tánccsoport (Tabajd) Bemutatkozó és kézműves pavilonok — Alcsútdoboz (gyöngyékszer), Ba-racska (kézimunka, bőrdíszmű), Bicske (Vajda Gimnázium - kézügyesség), Budapest (TermészetBÚVÁR Egyesület), Felcsút (csuhé, Erdei Iskola), Gyúró (kosárfonás, textiljáték), Martonvásár (Speciális Iskola – textil), Pázmánd (ált.
RADÓ ANTAL, Roder (Mór, 1862. jún. 29. - Bp., 1944. nov. 22. ) költő, műfordító, irodalomtörténész. Középiskolai tanulmányait Szombathelyen végezte. 1879-83-ig a Budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán tanult, magyar - német szakon szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. 1880 és 1887 között a Függetlenség, a Pester Journal, a Magyar Újság, a Pesti Hírlap és a Budapesti Hírlap szerkesztőségében dolgozott. 1885-1922-ig a képviselőház Országgyűlési Gyorsirodájában gyorsíró, 1895-ben az egység vezetője. 1895-től a Kisfaludy Társaság tagja. Megalapította a Magyar PEN Klubot, melynek 1926-tól alelnöke, 1939-től elnöke. 1897-től a Magyar Könyvtár, 1901-től a Remekírók Képes Könyvtára szerkesztője. Több verseskötete mellett műfordítói munkássága is jelentős és széles körű, fordított Petrarcát, Shakespeare-t, Corneille-t, Schillert, Musset-t. Irodalomtörténettel, verstannal és műfordítás elmélettel is foglalkozott. A nyilas hatalomátvétel után öngyilkos lett. Fejér megyei életrajzi lexikon megye. Móron utca, valamint 1973 óta a nagyközségi, majd városi könyvtár viseli a nevét.
Gyászoló család Mély fájdalommal tudatjuk, hogy HALÁSZ RÓBERT életének 61. Búcsúztatója, 2020. 07-én 10 órakor a Székesfehérvár Béla úti temetőben lesz. Részvétüket kérjük, egy szál virággal fejezzék ki. Pesovár Ferenc | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. A gyászoló család "Te, aki annyi szeretetet adtál, Te, aki mindig mellettünk álltál, Te, aki sosem kértél, csak adtál, Örökre elmentél, szereteted szívünkben örökké él... " A gyászoló család és a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság mély fájdalommal tudatja, hogy TÓTH SÁNDOR nyugállományú ez redes 2020. június 8-án, 74 éves korában elhunyt. Sokoldalú, színes egyéniségéről, enciklopédikus műveltségéről, valamint életének utolsó, Vértesacsán töltött éveiről hallhatunk előadást, majd a lexikon receptjei nyomán saját kezűleg alkotunk korabeli, egyszerű patikaszereket. Kenőcsöt, szirupot, pasztillát készítünk, kúpot öntünk, kipróbáljuk a pilulagépet. Felelevenítjük a száz évvel ezelőtti patika mindennapi teendőit, és az ezekhez fűződő anekdotákat. Helyszín: Fekete Sas Patikamúzeum (Székesfehérvár, Fő u.
Ady Endre Csak akkor születtek nagy dolgok, Ha bátrak voltak, akik mertek S ha százszor tudtak bátrak lenni, Százszor bátrak és viharvertek. Az első emberi bátorság Áldassék: a Tűz csiholója, Aki az ismeretlen lángra Úgy nézett, mint jogos adóra. Ady endre a tűz csiholója. Mint egy Isten, hóban vacogva Fogadta szent munkája bérét: Még ma is minden bátor ember Csörgedezteti az ő vérét. Ez a világ nem testálódott Tegnaphoz húzó, rongy pulyáknak: Legkülömb ember, aki bátor S csak egy külömb van, aki: bátrabb. S aki mást akar, mint mi most van, Kényes bőrét gyáván nem óvja: Mint ős-ősére ütött Isten: A fölséges Tűz csiholója.
FELIRATKOZÁS: App Androidra – />App iOS-re – App Windows-ra – Bejegyzés navigáció
Alkotói azt vallják, hogy a néptánc rendkívül alkalmas érzelmek és értékek, sőt komplex történetek megjelenítésére. Ennek megfelelően a társulat a hazai néptánchagyomány hiteles, ugyanakkor nyitott és figyelemfelkeltő tolmácsolására törekszik, produkcióit egyszerre jellemzi a hagyományőrzés és a művészi kísérletezés. Közreműködők: Csasztvan Zsuzsanna – ének Szokolay Dongó Balázs – fúvós hangszerek Tóth Károly, színművész A(z) Duna Művészegyüttes előadása Stáblista: