Molnár V. József 91 évesen, 2022. február 21-én hunyt el. A Kossuth Rádió a mai napon emlékezik meg a néplélektan-kutatóról. 19:05-kor visszahallgatható a vele készült riport, a Nagyok című műsorban. Molnar v jozsef 90. " Szeretek élni, szeretek embernek lenni, jó a másik embert szeretni! " – így vélekedett az életről, Molnár V. József. A néprajzkutató 90 évesen, közel fél éve adott interjút a Kossuth Rádió Nagyok című műsorában, ahol életének meghatározó pillanatairól mesélt. (Fotó: Wikipédia) A néprajzkutató, az égi-földi összeköttetések beavatottja, a néphagyományok éltetője, évtizedekig járta fáradhatatlanul a Kárpát-hazát, töltekezett a Csíksomlyói búcsúban, átélve-felmutatva az emberi léleknek a természettel szervesülő Isten-kapcsolatát. Az "Ég és föld ölelésében", "A Nap arca" és az" Újraszülető világ" című könyveiben gyerekrajzokat elemez. A "Kalendárium" című könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv a naptári évet kétszeresen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is.
Az Ég és föld ölelésében, A Nap arca és az Újraszülető világ c. könyveiben gyerekrajzokat elemez. A Kalendárium c. könyvéből megismerhetők az adott napnak az évszakhoz, a paraszti élethez vagy éppen a valláshoz köthető hagyományai. A könyv a naptári évet kétszeresen osztja fel: az állatövi jegyek és a naptári hónapok szerint is. Ezzel megismerhetővé válik a hagyományos népi kultúrában élő ember életének és az évszakok körforgásának kapcsolata, vagyis hogy a klasszikus paraszti világban az ember szinte együtt lélegzett a természettel, az évszakok változásával, azaz a Nappal, annak útjával, "forgásával". Pap Gábor ösztönzésére dolgozta ki elméleteit, melyet a Világ-virág. Molnár V. József: Világ-virág | antikvár | bookline. A természetes műveltség alapjelei és azok rendszere című munkájában adott közre.
Ezek az alakzatok meghatározó sorrendben egymásból következnek, belőlük és általuk szerveződik számos fontos tagoltabb alakzat (pl. forgórózsa, életfa, kentaur, az analógiában összetett állat- és növényalakzatok). Mindezek szerte a világon elterjedtek, földrajzilag és időben is egymástól távol eső népek művészetében bukkantak föl, és a társadalmi, gazdasági változások ellenére évezredeken át fennmaradtak. A szerző ezek után a fölismerések után kezdte el keresni, és meg is találta a rendező elvet, egy olyan logikai modellt, amely az egymástól jócskán távol keletkezett motívumok rendszerét, rokonságát és általános jelentés-tartalmát igazolja. Molnár v józsef. A logikai modell alkalmazása döbbentette rá a "négyzet őskori megtalálásának" a jelentőségére, de lehetővé tette számára azt a következtetést is, hogy a természetben élő ember miért rajzol, farag, sző, vagy hímez lépcsőt vagy hármas levelet a spirál mellé: hogy a lépcső alak miért alkalmas a "kezdődik" és a "bevégzett" jelölésére. Ezeknek tehát egyetemes jelentéstartalma van és ezek a jelek, motívumok rendszert alkotnak.
S hegyeken, tengereken túlra hordták… Ha majd úgy látod, minden elveszett: inkább, semmint hordani itt a jármot, szórd a szelekbe minden régi álmod; ha úgy látod, hogy minden elveszett, menj őserdőkön, tengereken túlra ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted. Itthon maradok én! Károgva és sötéten, mint téli varjú száraz jegenyén. Még nem tudom: jut-e nekem egy nyugalmas sarok, de itthon maradok. Eredj, ha tudsz, a maradj, ha mersz - Ring Magazin. Leszek őrlő szú az idegen fában, leszek az alj a felhajtott kupában, az idegen vérben leszek a méreg, miazma, láz, lappangó rút féreg, de itthon maradok! Akarok lenni a halálharang, mely temet bár: halló fülekbe eseng és lázít: visszavenni a mienk! Akarok lenni a gyujtózsinór, a kanóc része, lángralobbant vér, mely titkon kúszik tíz-száz évekig hamuban, éjben, míg a keservek lőporához ér. És akkor…!! de addig, varjú a száraz jegenyén: én itthon maradok. 1956 Reményik_Sándor kategória | 35 hozzászólás
[…] Egy másik országban kell valahol meghúznom magam egy ideig, és bízni abban, hogy van olyan hely a Világon, ahol értékelik amit én tudok. Mert itt nem, ezzel jobb szembesülni. " (2013. 04. 01. ) (A teljes búcsúlevél IDE kattintva elérhető) "Miért mennék el, ha ennyien szeretnek? " (2014. 08. 28. ) Nyilvánvalóan a fejlődés magában rejti a változás lehetőségét is, hiszen nincs olyan ember, aki mindenről ugyanazt gondolja, mint akár egy évvel, vagy egy évtizeddel korábban. Na, de hogy kik azok az "annyiak", akik őt szeretik? Íme, néhányuk, akik anno 2013-ban értően bólogatva siránkoztak a zenész elmenetelén: "Elmegy Gerendás Péter. Elmegy, ahogy elment vagy félmillió. Döntésénél csak az felkavaróbb, ahogy meglepően sokan nem marasztalják, inkább küldik. Mert zsidó. Mert szerintük csak e miatt volt sikeres. De nehéz e fajtalan fajzottakat magyarként elfogadni. Reményik sándor eredj ha tudsz. Magyarok. De nem a jók közül valók. Elfajzottak. Nincs rá bocsánat. Mert aki embert üldöz, az nem jó ember. És de kár, hogy magyar.
Mert nemzetünk szégyene. Én szégyenlem magam helyettük. Mert tudom, mi magyarok nem ilyenek vagyunk. Csak mostanában a szenny hangosabb. Ettől még a szenny szenny marad" (Gyurcsány Ferenc) "Bartók is elment. És sehol se értették azt, hogy 'kis kece lányom'. " (Vágó István) "Péterem… Én most sírok. Ölellek… Ölelnélek. Értelek. " (Szily Nóra) "Leírtad, amit én is leírhatnék…és sokunk. Mitől függ, a hősszútűrés? Meddig ildomos? Menni, maradni? Hmmmm…" (Bach Szilvia) Nekem innen nagyon úgy tűnik, hogy a szerető keménymag javarészt olyan emberekből áll, akik hivatásos és/vagy hobbi-hazaárulók, s akiknek magyarságtudatuk nagyjából akkora, hogy kellő indíttatás esetén szívesen lennének akár jó románok is. A lényeg persze, hogy Gerendás Pétert sokan szeretik. Így aztán "eredt" volna, de nem tudott. Ide kötötték a gyökerek. S mondom még egyszer, ebből az aspektusból szemlélve igazán remek választás volt egy olyan rangos esemény egyik szólistájává tenni, amely eseményt Kövér László nyitott meg, s amelynek elnöke L. Simon László.