Egy ilyen, jelentős napkitörés történt 992-ben, a településről vizsgált faanyagmintákban, amelyek három különböző fából származnak, a kutatók azt mutatták ki, hogy 29 évgyűrű a napkitörés utáni időszakban alakult ki. "Nem helyi őslakosok vágták ki ezeket a fákat, mivel bizonyíték van fémpengék használatára, amellyel ők még nem rendelkeztek" – magyarázta Michael Dee, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Azt nem tudni, mennyi ideig maradhattak a vikingek a térségben, valószínűleg egy évtizedig vagy kevesebb ideig, és körülbelül százan lehettek. A vikingek már ezer éve elérték Amerikát | 24.hu. Az épületek hasonlítanak azokhoz, amelyeket a vikingek Grönlandon és Izlandon építettek – tette hozzá. L'Anse aux Meadows települése legalább nyolc épületből állt, közöttük volt egy kovácsműhely és egy kohó, továbbá egy fűrészüzem, amely egy hajókészítő műhely számára termelt. A vikingek korát a történészek 793-1066-ra teszik, ebben az időszakban a skandináv hajósok számos alkalommal átkeltek az Atlanti-óceánon.
Ausztrália és Óceánia felfedezése Ausztráliát 40 ezer évvel ezelőtt még szárazföld kötötte össze Új-Guineával, ekkor érkeztek az első embercsoportok Dél-Ázsiából, majd a földrész lassan elszigetelődött, létrehozva a bolygónk legkülönlegesebb állatait. A betelepült emberek főleg a vízben gazdagabb partvidékeken telepedtek le, utódaik innen hosszabb hajóutakra indultak, így elfoglalva Új-Zélandot is. A dél-ázsiai vándorlók nagy része nem az Ausztrál kontinenst választotta, hanem tovább hajóztak kelet felé, sorra benépesítve az ezernyi szigetet Óceániában (Mikronézia, Melanézia, Polinézia). Az európai hajósok számára a XVI. Mikor fedezték fel amerikát magyarul. századig rejtély maradt ez a terület, köszönhetően az öreg kontinenstől való távolságának, és az akkor frissen felfedezett Amerika elfoglalásának. Ausztrália elválasztja az India-óceánt a Csendes-óceántól. 1498-ban Vasco da Gama eljutott Indiába Afrika megkerülésével, az európai hajósoknak ezért addig nem volt sejtésük arról, hogy hol ér véget az India alatt hullámzó hatalmas vízterület.
Egy új kormeghatározási technológiával holland kutatók megállapították, mikor érkezhettek a vikingek Észak-Amerikába: a kanadai Új-Fundlandon lévő L'Anse-aux-Méduse településen egykoron felfedezett viking falu házaihoz használt faanyagot vizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy a térséget 1021-ben vették birtokba az Európából érkezett hajósok – írja az MTI. Észak-Amerikában Grönlandon kívül ez az egyetlen település, amelyről igazolták, hogy a vikingek alapították. Mikor fedezték fel amerikát teljes. A falu maradványait még 1960-ban fedezték fel, és a hosszas ásatások nyomán igazolták, hogy a település házai a legkorábbi európai származású építészeti szerkezetek Észak-Amerikában, amelyeket valamikor a 11. században emeltek. Egy 992-ben bekövetkezett napkitörést használva vonatkozási pontként az új kormeghatározási technika segítségével a Groningeni Egyetem kutatói megállapították, hogy 471 évvel Kolumbusz Kristóf első útja előtt érkezhettek a térségbe az első európai hajósok. A vikingek korát a történészek 793-1066-ra teszik, ebben az időszakban a skandináv hajósok számos alkalommal átkeltek az Atlanti-óceánon.
A hagyományos radiokarbonos kormeghatározással a régészek az új-fundlandi település korát nem tudták pontosan megállapítani. 16/9 vagy 1920x1080 CSAK SAJÁT
Akár a kínaiak, akár a vikingek, akár az ókori egyiptomiak vagy azok kortársai(! ) jutottak el először Amerikába (ezen legendás elméletek közül a legbiztosabb a vikingek esetleges és időleges letelepedése Észak-Amerikában) nem voltak képesek tartós kapcsolatokat kiépíteni, amelyek évezredeken át meghatározták volna két kontinens – Afrika és Amerika, vagy Ázsia és Amerika, illetve Európa és Amerika – kapcsolatát. Mindössze epizódszerű kapcsolatfelvételekről lehetett szó, ha egyáltalán létezett kapcsolat, és még ha némi kereskedelem kialakult is, az nem befolyásolta annyira Amerika és az egész világ sorsát, mint amennyire Kolumbusz felfedezése tette azt. De térjünk vissza Menzieshez és elméletéhez, s nézzük meg részletesen, mit is állít a bestseller-író, illetve miről is szól a most Szingapúrban megnyílt kiállítás! A tárlat elsősorban annak a Zheng He (Cseng Ho) admirálisnak állít emléket, aki hét tengeri expedíciót irányított 1405 és 1423 között. Mikor fedezték fel amerikát 3. A kínaiak nem voltak legénység híján: míg az európai felfedezők legjobb esetben is pár tucatnyi, esetleg százas létszámú csoportokban indultak útnak (Kolumbusz három hajóval vágott neki az Atlanti-óceánnak), addig Cseng admirális 317 hajóval és 28 ezer (! )
A hagyományos radiokarbonos kormeghatározással a régészek az új-fundlandi település korát nem tudták pontosan megállapítani. Az új kormeghatározás arra a tényre épül, hogy a napkitörések "ujjlenyomatai" látszódnak a fák évgyűrűiben. Köztudott, hogy 992-ben történt egy jelentős napkitörés. A településről vizsgált faanyagmintákban, amelyek három különböző fából származnak, a kutatók kimutatták, hogy 29 évgyűrű a napkitörés utáni időszakban alakult ki. Michael Runkel / Robert Harding Heritage / robertharding / AFP Nem helyi őslakosok vágták ki ezeket a fákat, mivel bizonyíték van fémpengék használatára, amellyel ők még nem rendelkeztek – magyarázta Michael Dee, a Nature című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője. Történelmi kérdezz-felelek - Minden Ami Külföld. Azt nem tudni, mennyi ideig maradhattak a vikingek a térségben, valószínűleg egy évtizedig vagy kevesebb ideig, és valószínűleg mintegy száz skandináv ember volt jelen egyidejűleg. Az épületek hasonlítanak azokhoz, amelyeket a vikingek Grönlandon és Izlandon építettek – tette hozzá.
Azt hiszem a fő gond itt az volt, hogy én a Szólíts a neveden folytatására készültem, Elióra és Olivierre vágytam, és mire megkaptam őket, addigra már olyan kevés oldal volt hátra, hogy egyértelművé vált, ennek már nem lehet túl jó vége. Így hát, egyszerre vagyok szomorú a könyv miatt, miközben utólag belátom, olvastam egy csomó jó dolgot benne, ráadásul ha a teljes képet nézzük, Samuel és Miranda ellopta a showt. Hogy tetszik a borító? Az egyszerűségében nagyszerű, ráadásul passzol az első rész borítójához is. Nekem bejön. Kinek ajánlom elolvasára? Ha tetszett az első rész szellemisége, vagy az író előző könyve, a Nyolc fehér éjszaka, ennek is adj esélyt. De készülj fel előre, ha Élio & Oliver fanként érkezel, picit csalódni fogsz. TALÁLJ RÁM! – BLOGTURNÉ Már itthon is megjelent a nagy sikerű Szólíts a neveden folytatása, amiből megtudhatjuk, egymásra talál-e végül Élio és Oliver. A kötetről három állomásos blogturné keretén belül mesélünk. A folytatást nagyrészt annak köszönhetjük, hogy az első rész, a Szólíts a neveden hatalmas siker volt a mozikban, hála többek között Timothée Chalamet zseniális játékának.
A vonzalom, amelynek következményeivel egyelőre képtelenek szembenézni, felkészületlenül éri a fiatalokat. Az együtt töltött nyári hetek során mindketten küzdenek saját érzéseikkel, egyszerre tartva környezetüktől és saját maguktól. Vakmerően igyekeznek elérni azt, amiről sejtik, talán soha többé nem adatik meg nekik: a két ember közötti legteljesebb egységet. A Publishers Weekly és a The Washington Post AZ ÉV LEGJOBB KÖTETÉNEK ítélte A New York Times felvette AZ ÉV FIGYELEMRE MÉLTÓ KÖNYVEINEK listájára A New York Magazine felvette FUTURE CANON ("A jövő kánonja") válogatásába A Chicago Tribune és a Seattle Times AZ ÉV KEDVENC KÖNYVÉNEK választotta A Lambda Irodalmi Díj nyertese szépirodalom kategóriában A Szólíts a neveden korunk egyik legcsodálatosabb szerelmi története, amely egy csapásra klasszikussá vált. A nagy sikerű Szólíts a neveden folytatásának előzetese – is lehetne, de nem az. Egy rajongó készítette el a 2. rész trailerét úgy, hogy követte André Aciman regényének történéseit körülbelül onnan, ahol a fim véget ért.
Hogy miért? Mert mind a történet, mind a kivitelezés szempontjából kiemelkedő; sőt bátran mondhatjuk: művészi munka. Amikor elolvastam a Bocsáss meg, kedvesem! ( Plaire, aimer et courir vite, 2018) történetét, hirtelen felidéződött bennem az elmúlt évek egyik legjobb filmje, Luca Guadagnino Szólíts a neveden ( Call Me by Your Name, 2017) című munkája, s magamban ki is jelentettem: oké, szóval akkor Christophe Honoré elénk teszi ennek a realisztikusabb francia változatát. Az első húsz perc után aztán kénytelen voltam visszaszívni ezt a kijelentést, a Bocsáss meg, kedvesem! ugyanis rendkívül egyedi alkotás, amely a férfiak között kibontakozó szerelem mellett barátságról, betegségről, gyászról és halálról mesél. Tehát nem, ez a film nem a Szólíts a neveden francia változata; ám legalább olyan értékes és megkerülhetetlen! Ennek ellenére sajnos nem való mindenkinek… Igen-igen, tisztában vagyok vele, hogy a remake jól ismert és gyakran használt kifejezés, amely egy nagy – vagy esetleg kevésbé nagy – sikerű film újraforgatott verzióját jelenti.
Mostantól viszont nem kell ezt tennem; elég lesz megmutatnom neki Luca Guadagnino Sóhajok ( Suspiria, 2018) című filmjét és annyit mondanom: ezért. A horror olasz nagymestere, Dario Argento 1977-es, azonos című klasszikusa a lehető legjobb kézbe került, s talán azt sem túlzás kijelenteni, hogy elkészült az év horrorja. Olvass Tovább
Konkrétan kaptunk egy újabb kisregény hosszússágú szöveget, amiben Élió megismerkedik egy kábé hatvan éves pasival, akivel összejönnek. Michel konkrétan képtelen elhinni, hogy Élió őt akarja, amit mondjuk meg is tudok érteni, mert míg Samueléknél működött a kémia, Élio és Michel között még gyenge szikrák sem pattogtak, konkrétan csak lestem, hogy most ők tényleg összejöttek, és hogy? Tudjátok, van az, amikor az író nagyon össze akar hozni két karaktert, és megteszi, de bármit is csinál, érezhető, hogy ez az ő döntése, és nem a szereplőié. Ez kicsit talán skizónak hangzik, de a kémia hiánya számomra megmutatta, Aciman egy előre meghozott döntést erőszakolt végig azon a történetszálon. Kár volt érte. Persze olyan feleslegesnek se mondnám az Élio – Michel szálat, mert alapvetően Michel karaktere érdekes volt, a vidéki kúriás jeleneteket nagyon szerettem. Kaptunk Michel kapcsán egy kisebb rejtély szálat, ezt nagyon ügyesen kezelte szerintem az író, jót is tett a sztorinak, hogy behoztak ilyen komolyabb dilemmákat.
És szerintem ez volt az a faktor, amiért Samuel történetét nem tudtam annyira élvezni, hiszen én úgy készültem az olvasásra, hogy a srácokról olvashatok majd – akik mostanra férfiak lettek. Pedig ha csak önmagában nézem, Samuel és Miranda " szerelem első látásra " románca érdekesre sikeredett, jól átadta az író, hogy mennyire bonyolult tud lenni egy fiatal nő – idősebb férfi kapcsolat, milyen különbségek lehetnek a két ember között a kor miatt, de ezzel együtt is milyen jól tud működni egy ilyen párkapcsolat. Az első pillanattól kezdve tudtam drukkolni nekik, hogy összejöjjenek, még ha voltak azért hajmeresztő jelenetek is, Miranda titkánál például padlót fogtam, és nem jó értelemben. Samuelék szála viszont alapvetően jó volt, és külön élveztem bejárni velük a várost, a szemükön át megismerni az új helyeket, és annyira át lehetett élni Samuel szokását, hogy a múltja egy részét akarja újraélni a sétái során. Amikor végre eljött az első Élió fejezet, hát mit mondjak, nem örültem, hogy még itt sem találkozom Oliverrel.