Ehhez Szlovákiában arra van szükség, hogy két egymást követő népszámláláson az adott településen a kisebbséghez tartozók aránya meghaladja a 15 százalékot. A döntést követően Bukovszky László felhívta figyelmet a kisebbségekre vonatkozó népszámlálási adatok stratégiai fontosságára. "Olyan adatok vannak a kezünkben, amilyenekre számítottunk, és ezekből indulhatnak ki az egyes nemzetiségek, az állam és az önkormányzatok is. Örülök, hogy a fáradozásunk nem volt hiábavaló és folytathatjuk a kisebbségi jogok bővítését" – fogalmazott a kormánybiztos. Amikor öt hónappal ezelőtt beszámoltam arról, hogy magyar szempontból csökkenés helyett létszámbeli stabilizációt hozott a szlovákiai népszámlálás nemzetiségre vonatkozó két kérdése, szóltam arról is: ez a megnyugtatónak tűnő adat csak akkor válhat bizonyossággá, ha a cenzus eredményeinek értelmezése korrekt módon történik majd meg a kormány részéről. Konkrétan: mivel kérdőívekben először a "Mi az ön nemzetisége? Hány millió magyar él Szlovákiában? - Tények.sk. ", majd az "Egyéb nemzetiséghez tartozónak is vallja magát? "
Ennek az újfajta számításnak köszönhetően szinte minden nemzetiség száma nőtt Magyarországon az előző népszámlálási adatokhoz képest. Szlovákiában először idén fognak rákérdezni a második nemzetiségre, mégpedig úgy, hogy az első nemzetiség megvallása után egy alkérdés formájában lehetőség nyílik egy második nemzetiség megjelölésére is. Előkészítették vagy sem? A népszámlálás előkészítése 2014 óta zajlik, a kormány 2017-ben jóváhagyta a szükséges akciótervet, 2019-ben pedig törvény is született a népszámlálásról. A nemzetiségeket érintő kérdésekről szóló egyeztetések is már 2016-ben megkezdődtek. Most akkor hány magyar él Szlovákiában? A magyar egységpárton belül sem látják egyformán | Azonnali. Ennek keretében kéthavonta ülésező munkacsoport jött létre, a kérdéseket fókuszcsoportokon is lemérték, ennek tapasztalatairól több tanulmány született. A kormány kisebbségi bizottsága, amelynek elnöke és 5 tagja is magyar nemzetiségű, 15 alkalommal foglalkozott a kérdéssel. Mindennek azért van szerepe, mert pár héttel a népszámlálás kezdete előtt felmerült, hogy megfelelően elő volt-e készítve a második nemzetiségre vonatkozó alkérdés.
Becslések szerint jelenleg mintegy 141 ezer lélekszámú lehet Kárpátalján a magyar nemzetiségűek csoportja, a megyében összesen 1 249 000-en élnek a hivatalos 2011-es nyilvántartás szerint. Úgy fogalmaztak, Horvátországban a 2011-es eredmények szerint 14 048-an (2001-ben 16 595-en) mondták magukat magyar nemzetiségűnek, és közülük csak 8 249-en éltek a Drávaszöget is tartalmazó Eszék-Baranya megyében, a többiek szétszórtan Horvátország egyéb területein. Népszámlálás – Kiderült, hány magyar él Szlovákiában - Infostart.hu. Eszék-Baranya megyében egyébként összesen 305 ezren élnek, a magukat magyarak vallók aránya kevesebb mint 3 százalék. Kitértek arra is, hogy Ausztriában a népszámlálás eredményei csak a születési helyre és az állampolgárságra vonatkoznak, így kizárólag a bevándorlók számának megbecsülésére jók. Burgenland esetében részben becslésekre hagyatkoztak, kiindulási értéknek a magyar nyelvet beszélők 2001-es létszámát vették. Mivel "a Magyarországról az elmúlt években meginduló tömeges kivándorlási hullám" egyik célországa Ausztria, és Burgenland esetében is jelentős bevándorlás volt megfigyelhető, úgy becsülik, hogy itt a magyar nemzetiségű lakosság száma mintegy 10 ezerre nőhetett az elmúlt évtizedben.
A kisebbségi nyelvtörvény 2011-es módosítása után a nyelvhasználati küszöb lecsökkent 15%-ra és azt is rögzítették, hogy a kétnyelvű települések listájáról csak 2031-ben lehet lekerülni, az idei adatok alapján viszont újabb településekkel bővülhet a kör. A magyar nyelv használatának színtere tehát most biztosan nem fog csökkenni, ebből a szempontból a 2031-es népszámlálás lesz majd sorsdöntő, viszont a statisztikai hivatalnak, a kormánynak és a parlamentnek lenne feladata ebben a kérdésben. A kisebbségi nyelvtörvény a nyelvhasználati küszöböt kezdetektől fogva a nemzetiségi arányok alapján szabja meg. A szabályozás tárgya, azaz a nyelvhasználat szempontjából sokkal indokoltabb lenne, ha a küszöböt az anyanyelvhasználati adatok alapján húznák meg, már csak azért is, mert ezeket az adatokat szintén lekérdezik a népszámlálás során. A szlovákiai magyar közösség szempontjából ez 10%-os növekedést jelentene országos szinten. Hány szlovákiai magyarra számíthatunk? Az értelmezési viták után lássuk a számokat!
Rosszindulatúan persze a számok feltupírozásának szándékát is bele lehet látni a második nemzetiségi kérdésbe, de sokkal inkább szólnak ezek az adatok arról, milyen összetett is a nemzetiségi hovatartozás Közép-Kelet Európában, illetve arról, hogy az árnyaltabb adatok alapján stratégiát is ki lehet alakítani az asszimilációs folyamatok lelassítására, jobb esetben megállítására. Ha pedig esetleg beigazolódna az a félelem, hogy a szlovákiai magyarok egy része második nemzetiségként a szlovákot jelöli meg, azt is objektív adatnak kell tekinteni, amivel szintén jobb tisztában lenni, mint áltatni magunkat. Nyelvhasználat A második nemzetiség bevezetését ellenzők szerint az is problémát jelent, hogy a kisebbségi jogok törvényi szabályozása nem reflektál a kettős nemzetiség bevezetésére. Ez valóban így van, de a megoldás a statisztikai hivatal, a kormány, illetve a parlament kezében van. Jelenleg az 1991-es, a magyarság szempontjából még meglehetősen kedvező népszámlálási adatok alapján készült kormányrendeletben sorolják fel azokat a településeket, amelyekben a hivatalos érintkezésben is használni lehet a kisebbségi nyelvet.
Ráadásul a találgatások közepette az ottani magyar és nem magyar politikusok között "kitört a számháború", amire csak ráerősített nyilatkozataival a fő kormánypárt magyar üdvöskéje, Gyimesi György, aki még a cenzus kezdetének előestéjén is vehemensen a második nemzetiség kérdése ellen érvelt. Demagóg "mélymagyar" szókéréseivel Gyimesi kirekesztette volna a kettős kötődésűeket, így a vegyes házasságokból származókat és a magukat magyarnak is valló romákat, azoknak a kezére játszva, akik örömmel fogadták volna, ha a végelszámolásnál minél kevesebb magyarral kell számolni a szlovák államnak. Egy évvel és egy héttel a tavaly június 13-án véget ért népszámlálás után megemberelte magát a pozsonyi kormánykabinet és végre felszállt a fehér füst. Öt nappal ezelőtt a Heger-kabinet meghozta a régóta várt és remélt döntést, miszerint e gyenrangúként kezelik és összeadják a 2021-es népszámláláson az első és a második nemzetiségre vonatkozó kérdésekre adott válaszokat, annak a javaslatnak megfelelően, melyet a 2016 óta kisebbségi kormánybiztosként működő B ukovszky László vezette munkacsoport állított össze.
A szlovákiai magyar társadalom korfája is aggodalomra ad okot, mert amíg Szlovákia összlakosságának átlagéletkora 2011-ben 38, 6 év volt, a magyaroké 41, 8 évre növekedett és amíg a természetes szaporulat országosan pozitív számot mutatott (1, 7), a magyaroknál negatívba fordult (-1, 2). És emellett jelentős tényező az elvándorlás is, amelyet az anyaország közelsége, illetve a nyugati államokban való jobb érvényesülés is elősegít. A statisztikai hivatal 2018-as elemzése szerint az ország lakossága évente 10-12 ezerrel nő, a szlovákiai magyaroké azonban 800-1500-zal csökken. Azóta azonban Szlovákiába is beköszöntött a koronavírus. A második világháború óta nem haltak meg annyian Szlovákia területén egy évben, mint 2020-ban és mivel tudjuk, hogy a járvány elsősorban az idősek számára veszélyes, a szlovákiai magyar közösség valószínűleg még az átlagosnál is érintettebb lehet. Forrás: Tovább a cikkre »
Időközben a kurkumin a világ nemzetközileg legjobban kutatott természetes hatóanyagának számít. Számos tanulmány igazolja sokrétű hatását gyulladásos megbetegedéseknél, szív- és érrendszeri betegségeknél, akut és krónikus tüdőbetegségeknél, máj- és bélbetegségeknél, daganatos betegségeknél és Alzheimer-kórnál. Egy új tanulmány bizonyítja a kurkumin hatását az agy károsodásaival kapcsolatban is, amelyeket az alkoholfogyasztás vált ki. A kurkumin visszafordíthatja az agykárosodásokat A Panjab University Institute of Pharmaceutical Sciences által készített és 2013 áprilisában publikált kísérletben laboratóriumi patkányoknak 10 héten keresztül etanolt (tiszta alkoholt) adtak be. Ezután megfigyelték a kísérleti állatok funkcionálisan károsodott viselkedését, valamint különböző neurológiai-biokémiai aspektusokat mértek. Az említett szerek a stimuláló hatáson felül némi memóriafokozó képességgel is bírnak, csakúgy, mint az Alzheimer-kór tüneti kezelésére kifejlesztett, agyi acetilkolin-szintet emelő vegyületek.
Olyan rombolást végez, mint az amfetamin, az alkohol vagy a kokain. A pornó a szexuális életet is negatívan befolyásolhatja, mivel a masszív pornófogyasztónak nem elég a partner általi ingerlés, neki pornó kell, hogy ráhangolódjon a szexre - mondta.