Máriaremete nagy fekete cápáját, Buda legújabb sportlétesítményének első ütemét tavaly ősszel adták át. Azóta a kerület egyik legkihasználtabb komplexuma, a hazai középülettervezést is felpezsdítő homlokzata pedig már a nemzetközi sajtóban is visszhangra lelt. Új építészet nem létezik a régi iránti szenvedély nélkül. Van azonban egy generáció, amely lassan több historizáló középületet lát emelkedni napjainkban, mint nívós jelenkori architektúrát. Az épületek felhasználói ugyanis hangosan kiáltanak valami többért, mint az unalmassá hanyatlott függönyfalak, rövidéletű burkolatok és fantáziátlan arányrendszerű középületek tucatjai. Pedig van más út az "üvegdoboz" és a neostílusok újbóli feltámasztása között. És lám, ki gondolta volna, hogy e hagyományokból építkező előrelépés imperatívuszával egy uszoda fog legközelebb feltűnni. A máriaremetei Gyarmati Dezső Uszoda a II. kerület sportcélú fejlesztéseinek egyik kiemelt projektje, melynek célzottan a vízilabda utánpótlásban lesz fontos szerepe.
Úgy tűnik, megmaradhatnak a korábban felszámolásra ítélt megállók. Ezen a ponton elindult egy azóta is végeláthatatlannak tűnő folyamat, amelynek célja, hogy kiderítsék, mi a baj a medencével, és választ kapjanak a legfőbb kérdésre: vajon ki hibázott? Mert bár az úszni vágyó olvasó számára feltehetően mellékes a vétkes kiléte, ám érdemes figyelembe venni, hogy ez esetben súlyos százmilliók, akár milliárdok foroghatnak kockán. Született már számos szakvélemény, de információink szerint eddig sem a hiba okát, sem annak "elkövetőjét" nem sikerült megtalálni, vagyis még mindig nem tudni, miért hullámzik a medence alja, és miért szivárog a víz. A tervező elképzelési voltak rosszak? A kivitelező csinált valamit hibásan? A megrendelő nem figyelt eléggé a munkára? A probléma megvilágításánál az egyik kulcsszó a rétegrend. Az uszoda kivitelezője – a Lánchíd felújítását is végző – A-Híd Zrt. azt közölte lapunkkal, hogy "több, független igazságügyi szakértő vizsgálata szerint a Gyarmati Dezső uszoda kivitelezése a kapott terveknek megfelelően és a technológiai utasítások betartásával valósult meg".
Lakitelek uszoda és fürdő nyitvatartása Nyitva van Aktuális akciók Főoldal / Fürdők / Gyarmati Dezső Tanuszoda és Termálfürdő Nyugdíjas kedvezmény Gyógyfürdő, Strandfürdő, Termálfürdő, Uszoda Nyitvatartás Az uszoda és termálfürdő nyári nyitvatartása (május 1-szeptember 30. ): Hétfő: ZÁRVA Keddtől – Vasárnap: 10. 00-22. 00 Az uszoda és termálfürdő őszi-téli nyitvatartása (október 1-április 30. ): Hétfő: ZÁRVA Keddtől – Péntekig: 15. 00 Szombat – Vasárnap: 10. 00
Mit rejt a külső? Egyszerű és átlátható alaprajzról beszélhetünk. A z íves acél dongaszerkezet alatti monumentális térben a FINA szabályait kielégítő 50x25 méteres medence van, amelyet egy mobil híddal lehet szétválasztani. Az úszásoktatás csoportjai ily módon nem zavarják a lakosság által használt térfelet. A csarnokban ki lehetett alakítani egy 1000 férőhelyes nézőteret, míg az északi oldalon egy VIP lelátónak használható galéria szint is rendelkezésre áll. A déli homlokzat előtt egy vízilabda mérkőzésekre alkalmas kültéri egységet építettek, de egy 10x20 méteres oktatómedencét is találunk az egyik külön helyiségben. Ám annak ellenére, hogy a térképzés ilyen funkcionalista, a belsőterek kialakítására mégis nagyon attraktív hangsúlyt helyeztek. Jelen sorok írója szerint kifejezetten jó választásnak tűnik az öltözők, vagy a Császár-Komjádi korong alakú csempéit felidéző burkolat mély sötét árnyalata: egy hófehéren csempézett térben vetkőzéshez ugyanis személy szerint kórházak kényelmetlen és hideg atmoszférája szokott társulni, míg e sötét és pasztell burkolatok otthonosságot, melegséget, és igényes eleganciát prezentálnak a felhasználó számára.
A másfél éven át zajló kivitelezés a PLANT-Atelier Péter Kis és a Tecton Építészmérnöki és Tanácsadó Kft. tervei alapján valósulhatott meg. Egy típus feltámasztása Milyen forma jut eszünkbe az uszoda típus hallatán? Gondoljunk csak Diocletianus fürdőjének apszisaira, boltozataira, a historizmusig kedvelten alkalmazott termaablakokra, vagy a 20. század uszodáinak dongastruktúráira: a rómaiak óta az úszás otthonához gyakran kapcsoljuk a köríves záródás motívumát. Túl sok igazán progresszív hazai uszoda épületet azonban nehéz lenne felsorolni, de talán van egy archetípus, amely a maga korában kiemelkedő minőségnek számított. Ez az ALUTERV által megtervezett Császár-Komjádi Uszoda (vezetőtervező: Kelecsényi Zoltán), amely a mintegy 40 méter fesztávolságú, szétnyitható dongaszerkezetével együtt 1976-ra készült el. (Utóbbi mérnöki konstrukció tervezői Seregi György és Fernezelyi Sándor voltak. ) A típusban később unalomig ismételték az épület sziluettjét, ám annak a máriaremetei forma most új perspektívát adott, és egyúttal egy méltó fejet hajtást az előd előtt.
A terv szerint idén év végéig, akár már novemberben befejezhetik a javítási munkálatokat, és átadhatják az uszoda legnagyobb medencéjét a közönségnek. A II. kerületi önkormányzat a Margit-negyed programmal a Margit körutat és vonzáskörzetét szeretné revitalizálni, a Bartók Béla úthoz hasonló kulturális negyedként újraéleszteni. Az önkormányzat számára presztízskérdés, hogy az uszoda megfelelően üzemeljen, de attól sem lehet eltekinteni, hogy konkrét anyagi veszteséget is okoz nekik a mostani állapot. Egyrészt az elmaradó jegyárbevételeket is megérzik, másrészt a mostani ideiglenes helyreállítás is nagyjából 50 millió forintba kerül. Mindezen felül további több százmillió forintnyi vitatott tétel is szerepel abban a vitában, amit az önkormányzat a kivitelezővel folytat. A legkülönfélébb problémákról van szó, a cikk elején említett burkolati anomáliáktól a beázásig. Volt, amelyiket már kijavították: az A-Híd itt kiemelte a napozóterasz szigetelésének javítását, amelyet cseréltek. Mást garancia keretében hoztak helyre, például a külső burkolatokat, de a fűtést is érintették a beavatkozások.
Az Északi-középhegység résztájai: a Visegrádi-hegység (a Dunántúlon), a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra, a Bükk, a Cserehát, a Zempléni-hegység (Eperjes-Tokaji-hegyvidék), az Aggteleki-karszt (Gömör-Tornai-karsztvidék). Az Északi-középhegység éghajlata A terület éghajlata nedves-kontinentális – hegyvidéki éghajlati jelleggel. A hőmérsékleti értékek és a napsütéses órák száma az országos átlagnál alacsonyabbak, a csapadékértékek magasabbak. Leghűvösebb tájunkon az egyenletes csapadékeloszlás miatt sűrű erdőségek alakultak ki. A lehulló csapadék kb. negyede hó formájában jelentkezik, így ezen a tájunkon a leghosszabb a hóborítás időtartama. A hegységek déli lejtőin nagyobb a napsugarak beesési szöge, itt alakulhattak ki a borvidékek (Mátraalji, Egri, Tokaj-Hegyaljai borvidékek). Az Északi-középhegység vízrajzi adottságai A sok csapadék miatt (600-800 mm) az Északi-középhegység felszíni vízfolyásokban gazdag. A Dunántúli-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. A vulkáni kőzeteken bővizűbbek a patakok, a folyók, sűrűbb a felszíni vízhálózat. A mészköves területeken, a barlangokban felszín alatti vízhálózat (karsztvíz) alakult ki.
Viktória királynő mellet a Herendi manufaktúrának számos prominens vásárlói vannak. A művészetek jeles képviselői is, mint például Paul Newman, vagy Yehudi Menuhin is vásárolt herendit. 2000-ben járt Herenden az ír köztársasági elnök asszony, valamint a thai király legkissebb leánya is. Nemrég pedig a filmjeiből mindenki által jól ismert Arnold Schwarzenegger vásárolt egy "Toporczi Madonnát". A sztár pikkelyes herendi porcelánfigura-kollekciója is egyre gyarapszik… Különböző természetes anyagok, például kaolin felhasználásával előállított termékek, elsősorban konyhai eszközök, dísztárgyak, tányérok, csészék. A világhírű herendi porcelán Hévíz bemutatása A Keszthelyi-hegység nyugati lábainál találjuk Hévízet, amely egész Európában az egyik legkülönlegesebb fürdőhely. Európa legnagyobb meleg vizű tava jött létre, melyet a mélyből feltörő, meleg vizű források táplálnak. Legnagyobb mélysége több mint 36 méter. A Balatontól északra: a Dunántúli-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. Télen is olyan meleg, hogy nyugodtan lehet benne fürdeni. Hévíz Balaton-felvidéki Nemzeti Park A Nemzeti Park (videó) A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban1997 óta létezik, ahol többféle, főleg természeti kincset óvnak.
A gépjárművel érkezőkre valamennyi nemzeti parkunkban vonatkozik a szabály, hogy nem éjszakázhatnak a parkolóban leállított lakókocsiban, lakóautóban, s hogy a közforgalom számára megnyitott utakról gépjárművel sem térhetnek le, az erdészeti üzemi utakra nem hajthatnak be. Balaton-felvidéki Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 56 998 hektár (fokozottan védett 11 134 hektár), a Dunántúlon a Balaton északi partján húzódó régió a Kis-Balaton tájvédelmi körzetével együtt, egyedülálló földtani, tájképi természeti értékekkel. Duna-Ipoly Nemzeti Park (alapítva: 1997) - 60 314 hektár (fokozottan védett 16 119 hektár), Budapesttől északra, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között. Magában foglalja a festői szépségű Duna-kanyart és a Szentendrei-szigetet. Őrségi Nemzeti Park (alapítva: 2002) - 40 000 hektár, az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzet, az 1976-ban alapított Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet, valamint a Belső-Őrség határán futó Rába-völgy természetközeli állapotú területeit öleli fel.
A Vértes hegységnek gazdag a ragadozó madár állománya. Gerecsei Tájvédelmi Körzet Felépítésében a triász mészkő uralkodik. Édesvízi mészkő is nagy tömegben fordul elő, így sok a barlang jelentős denevérkolóniákkal. Legnagyobb kiterjedésű növénytársulásai a cseres-tölgyesek, a mészkedvelő molyhos-tölgyesek, melynek jellegzetessége a sárga kövirózsa, a turbánliliom, a magyarföldi husáng és a csinos árvalányhaj. Fokozottan védett állata a vadmacska, békászó sas, barna kánya, kereknyergű patkósdenevér, a csonkafülű denevér és a nemzeti park logójában is szereplő havasi cincér. Budai Tájvédelmi Körzet A Budaörsi kopárok fokozottan védett területek, melyen él a bennszülött magyar gurgolya, budai imola, a budai berkenye és a haragos sikló. Csak ebben a tájvédelmi körzetben él a szirti gyöngyvessző, a rablópille, a fűrészlábú szöcske, a fürtös homokliliom és a magyar lednek. Az egész világon csak itt fordul elő a pilisi len. Sárréti Tájvédelmi Körzet Mintegy 12 km hosszú és 5-8 km széles tőzeges lápmedencéje van; mésziszap majd tőzeg borította be a feltöltődő tavat.